Talán nem túlzás azt állítani, hogy sokkolta az ukrán vezetést és a világ egy jelentős részét az a múlt héten kiszivárgott, 28 pontos béketerv, amelyet Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök megbízottja és Kirill Dimitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja vázolt fel.
Az eredeti terv
Volodimir Zelenszkij a terv láttán egyenesen arról beszélt, hogy Ukrajna történelmének egyik legnehezebb pillanatát éli, és lehetetlen választás előtt áll: a nemzeti büszkeség megtartása vagy egy fontos szövetséges (az Egyesült Államok) elvesztése. Ukrán és európai vezetők pedig azt hangoztatták, hogy a terv elfogadása a kapitulációval lenne egyenlő.
A döbbenet persze indokolt volt: ezen terv szerint ugyanis Ukrajnának a teljes Donbászt át kellene adnia Oroszországnak – beleértve annak jelenleg még ukrán ellenőrzés alatt álló részeit is –, és jelentősen csökkentenie kellene hadserege méretét.
A terv kizárja európai békefenntartók Ukrajnába küldését, valamint az ország NATO-tagságát is. Cserében Oroszország nem terjeszkedne tovább a jövőben, a befagyasztott orosz vagyon egy részét pedig Ukrajna újjáépítésére használnák fel.
Trump eredetileg e hét csütörtökig adott haladékot Zelenszkijnek a terv elfogadására, kilátásba helyezvén, hogy ellenkező esetben leállítja az amerikai fegyverszállításokat és a hírszerzési együttműködést – mindkettő életbevágóan fontos az amúgy is óriási orosz nyomás alatt álló ukrán hadsereg számára.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
A módosított terv
E hét elejére ugyanakkor jelentősen enyhült a sokk, ugyanis kiszivárgott egy másik, 19 pontos béketerv is. Ezt vasárnap tárgyalta ki Genfben Marco Rubio amerikai külügyminiszter, valamint Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, Ukrajna európai partnereinek segítségével.
Ez a terv jelentős módosításokat tartalmaz az említett amerikai-orosz dokumentumhoz képest: az ukrán küldöttség eltávolította belőle a Kreml maximalista igényeit.
Kikerült a szövegből például Donbász egészének átengedése, ehelyett a jelenlegi frontvonal lenne „a területi tárgyalások kezdőpontja”.
A módosított terv kizárja az Oroszország által elfoglalt területek orosznak való elismerését is (mégha de facto azok orosz kézen is maradnának), és Ukrajna döntésétől teszi függővé az ország EU- és NATO-csatlakozását (előbbit a Kreml még elfogadná, utóbbit ugyanakkor kategorikusan kizárja).
Szergij Kyslysta, Ukrajna külügyminiszter-helyettese, aki részt vett a hétvégi genfi tárgyalásokon, a Financial Timesnak azt mondta, hogy a 19 pont részben tartalmazza a legérzékenyebb politikai elemeket, köztük a területi engedményeket is, amelyekről legfelsőbb szinten döntenek majd.
Zelenszkij pozitívan fogadta a módosított tervet, kiemelvén, hogy az rövidebb lett, miközben „sok helyes elemet” beemeltek.
Számos érzékeny témát ugyanakkor még meg kell vitatnia Trumppal, fűzte hozzá. Kijev azt reméli, hogy Zelenszkijt még a héten fogadja majd az amerikai elnök Washingtonban – ez lenne idén a harmadik találkozójuk a Fehér Házban.
Moszkva viszont, ahogy az várható volt, nem lelkesedett a módosításokért: „Az európai terv első látásra (…) abszolút nem konstruktív, és nem jó nekünk”, mondta például Jurij Ushakov orosz diplomata, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Míg a tárgyalódelegációk a béketerv részletein alkudoznak, addig a háború teljes gőzzel folytatódik: hétfő éjjel Oroszország és Ukrajna is halálos légicsapásokat hajtott végre a másik ország területén.
Kompromisszum és vörös vonalak
Mi is történt tehát az elmúlt egy hétben? Előbb kiszivárgott egy olyan, amerikai-orosz béketerv (a 28 pontos terv), amely Ukrajna számára egyértelműen elfogadhatatlan. Ezt követően – európai támogatással, Kijev bevonásával – született egy módosított változat is (ez a 19 pontos terv), amelyet viszont valószínűleg Moszkva nem fog ebben a formában elfogadni.
Most tehát mindkét félnek van miből engednie, azaz folynak a tárgyalások egy harmadik, kompromisszumos verzióról. Bár amerikai illetékesek kedden már azt közölték, hogy Ukrajna „beleegyezett egy béketervbe”, azért nem eszik ennyire forrón a kását: Zelenszkij szerint „még sok munka” van előttük. (Ráadásul a békekötés csak egy távolabbi lépés, azt meg kellene előznie egy tartós fegyverszünetnek.)
Ami biztos, hogy mindkét félnek megvannak a maga vörös vonalai.
Ukrajna egyrészt nem akar olyan területeket feladni, amelyeket Oroszország még nem szállt meg – azaz maximum a jelenlegi frontvonalak mentén húzná meg a határokat.
Erről beszélt egyébként lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban Vörös Szabolcs külpolitikai újságíró is, aki számos alkalommal járt már a kelet-ukrajnai front közelében, beszélt ukrán katonákkal, valamint tavaly júniusban interjút készített Zelenszkij elnökkel is.
Kijev számára kulcsfontosságú az is, hogy megfelelő biztonsági garanciákat kapjon a Nyugattól a megmaradt területének a védelmére – tehát arra, hogy Oroszország nem terjeszkedik tovább.
Ami az orosz igényeket illeti, az biztos, hogy a Kreml nem fog beleegyezni Ukrajna NATO-tagságába, és abba sem, hogy Ukrajna területén jelentős létszámú nyugati csapatok állomásozzanak.
Az egyik fő kérdés, hogy Putyin milyen területi igényekkel lép fel. Félő ugyanis, hogy most, amikor katonai szempontból nyeregben érzi magát, nem elégszik meg a már megszállt területekkel, hanem további területekre tart igényt – ha ezt nem kapja meg a tárgyalóasztalnál, tovább folytathatja a háborút.
A másik fő kérdés pedig, hogy mit lép Trump. Az amerikai elnök politikája meglehetősen cikk-cakkos: elnöksége elején úgy tűnt, hogy Kijevet próbálja rákényszeríteni az alkura, majd bekeményített Oroszországgal szemben (lásd az olajipari cégek elleni szankciók), most pedig ismét az ukrán vezetést helyezi komoly nyomás alá.
Zelenszkij Washingtonban, Orbán Viktor Moszkvában?
Az események mindenesetre felpöröghetnek a héten: miközben Zelenszkij Washingtonba készül, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Moszkvában tárgyalhat Putyinnal a VSquare információi szerint. A magyar kormány egyelőre nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt.
A magyar miniszterelnököt legutóbb tavaly júliusban fogadta Putyin a Kremlben, akkor az egyik fő téma az ukrajnai háború volt. Okkal feltételezhető, hogy – ha valóban létrejön a találkozó – ez most is így lesz.
Akkor érdemi eredményt nem hozott a találkozó, azóta azonban sok minden történt: orosz sikerek a hadszíntéren, ugyanakkor újabb komoly szankciók Oroszországgal szemben. Mindez pedig akár Putyint is megegyezésre sarkallhatja.
(Források: The Guardian, BBC, CNN)
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
