A hétvége pozitív fejleményeket hozott a dinamikusan változó, turbulens Közel Keleten. A frissen kiszivárogtatott tervek szerint az EU és Törökország arról tárgyalnak, hogy ezentúl a török és a görög parti őrség visszafordítaná a menekülteket szállító bárkákat. Törökországban (vagy egy szír területen létrehozandó biztonsági zónában) hat menekülttábort építenének, amelyek 2 millió ember befogadására alkalmasak. Évente 500 000 menekült jöhetne maximálisan az EU-ba, akiket kvóta szerint osztanának szét. Erről október közepéig tervezik a megállapodást, és az EU-török csúcson jelentenék be.
Az oroszok keményen odacsaptak
Közben az oroszok sem pihentek és egy bunker-ölő BETAB-500-as levegő-föld rakétával egy Su-34-es bombázó szétlőtte az Iszlám Állam (ISIS) parancsnoki központját a szíriai Rakka város közelében. Az Orosz Védelmi Minisztérium közlése szerint Moszkva az elmúlt 72 órában 60 légitámadást hajtott végre és 50 ISIS célt talált el. A minisztérium szerint az ISIS harcosai pánikba estek és több, mint 600 harcosuk dezertált.
Hozzá kell tenni, hogy az európai és amerikai média-hisztéria ellenére egyáltalán nem beszélhetünk egyelőre komoly orosz katonai erőről a térségben. Mintegy 4 darab SZU 34-es és 10 darab SZU 25-ös állomásozik a jelenleg a szíriai tengerparti Tartusz melletti légi bázison. Ezzel szemben viszont elképesztő hatóerejű mobil légvédelmet telepített a térségbe Moszkva. Orosz parancsnoksággal és orosz személyzettel több S-300-as és két S-400-as komplexumot szállítottak oda, amivel gyakorlatilag lefedik az egész régiót 60 kilométer magasságig.
Mi mutat egy háttérmegállapodás létrejöttére?
Az orosz beavatkozás a jelek szerint egy Moszkva és Washington közötti háttérmegállapodást követően indult el. Erre utal egyértelműen a higgadt és visszafogott izraeli reagálás mind politikai, mind média-szinten. Washington egyébként is több hangszólamban játszik ebben a kérdésben és ezt hasznos a fejünkbe vésnünk.
A Fehér Háznak egy választási kampány közepette kemény hangot kell megütnie Moszkvával szemben a nyilvánosság előtt, holott tudható, hogy Obama elnök sohasem volt teljes szívvel Asszad elnök eltávolítása mellett. Asszadék, csakúgy mint a megdöntött iraki Szaddam Husszein a Baath párthoz tartoznak és tartoztak.
Márpedig Obama még Illinois szövetségi állam szenátoraként 2002-ben hevesen ellenezte a rezsimváltást Irakban, a neo-konzervatívok beavatkozását pedig „ostoba háborúnak” nevezte. A jelenlegi helyzetre pedig ugyanaz a politikai logika vonatkozik, mint 2002-ben.
Túljuthattunk a mélyponton
A térségben mozgó amerikai légierő közben egyezteti az ISIS elleni lépéseket az orosz légierővel, még ha ezt nem is verik nagydobra. Az orosz katonai aktivitás mederben tartott aktivitása összefügg az amerikai kiképzési program látványos kudarcával. Washington korábban arra vállalkozott, hogy évente mintegy ötezer fegyverest képez ki a szír mérsékelt ellenzék soraiból. A márciusban meghirdetett program során ezzel szemben csupán 54, majd 75 fegyverest állítottak eddig hadrendbe.
Mindenesetre diplomáciailag Oroszország nagyot lépett. Geopolitikai játszmafordítóként lépéskényszerbe hozta a térség többi főszereplőjét is – az Öböl-országok, Irán, Izrael és Törökország vezetői egymás után repültek Moszkvába egyeztetésre.
Az orosz geopolitika stratégia egy újabb lépése
Az már talán most kimondható, hogy Szíria tengerparti sávja, az alevita törzsterület orosz védőszárnyak alatt őrizheti meg a szír államiság maradékát – valamint a tartuszi orosz haditengerészeti támaszpontot, ami jelenleg Oroszország egyetlen hídfőállása a Földközi-tengeren (hamarosan kiegészülve az alevita fellegvár, Latakia mellett épülő új orosz katonai bázissal). Ez beleillene abba az egyre nyilvánvalóbb orosz geopolitikai stratégiába, amely függő helyzetű de facto „államokat” hoz létre a kritikus térségekben. A Moldovából kiszakított Dnyeszter-menti Köztársaság, a Grúziától önállósodott Abházia és Dél-Oszétia, az Azerbajdzsán területéből kiszakadó Hegyi-Karabah, vagy legújabban az Ukrajnában különleges státuszt kapó Donyeck és Luhanszk „népköztársaságai”.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 360,82 pontos, 0,4 százalékos emelkedéssel, 91 147,31 ponton zárt csütörtökön.
