A kormány 2026-ra 13 százalékos minimálbér-, valamint 10 százalékos garantált bérminimum emelést tervezett. Ennek előzménye, hogy 2024-ben hároméves bérmegállapodást kötöttek a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, valamint a kormány. Ugyanakkor a tervezettől drasztikusan elmaradó gazdasági növekedés és a magasabb inflációs szint miatt a várható emelések mértéke jelenleg bizonytalan, most is zajlik a béralku.
A GKI 2025 októberében vállalati felmérést végzett a 2026-os minimálbér emelésről, melyre 1460 munkaadó válaszolt. A megkérdezett vállalatok állományi létszámának 12 százaléka minimálbéres foglalkoztatott, további 15 százalék kap garantált bérminimumot. A válaszadók saját bevallásuk alapján átlagosan maximum 5 százalékkal tudnák emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, mely jelentősen elmarad a 10-13 százalékos tervektől.
Az 5 százalékos minimálbér emelés a várható teljes bruttó béremelkedést alulmúlja, de reál értelemben (inflációval korrigálva) 1 százalékos növekedést jelent. Érdekesség, hogy a válaszok tekintetében nem volt szignifikáns eltérés sem a szektorok, sem a különböző vállalatméretek között: minden kategóriában 5 százalék körül volt az átlag és a medián (középérték) is.
A minimálbér emelésének lehetőségeiről nem csak a közbeszédben, de az akadémiai körökben is viták folynak. Annak bőkezű növelése segítséget jelenthet a legkiszolgáltatottabb rétegeknek, illetve a minimálbérhez közel eső bérszinteken is támogathatja a béremeléseket. Ez pozitívan hathat a fogyasztásra (hiszen a kisebb jövedelműek jellemzően elköltik többletjövedelmüket). Továbbá javíthatja – a jelenleg nehéz helyzetben lévő – költségvetés helyzetét is az áfa, a szocho és az szja bevételek emelkedésén keresztül. A bérkülönbségek mérséklődése mindemellett számos nehezen számszerűsíthető társadalmi előnnyel is járna.
Másoldalról a vállalatok jelen gazdasági helyzetben nehezen gazdálkodnák ki az ily módon megnövekedett béreket, az esetleges elbocsátások pedig részben vagy egészében ellensúlyoznák a dinamikus emelés pozitív hatásait. Bár a magyar munkaerőpiac feszes, a minimálbért keresők jellemzően nehezebben találnak új állást, részben képzettségi, részben földrajzi okok miatt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1261,35 pontos, 0,89 százalékos csökkenéssel, 141 206,10 ponton zárt hétfőn.
