Czomba Sándor azt mondta, hogy várják a harmadik negyedéves gazdasági adatokat, de az látszik, hogy attól a pályától, amelyet eredetileg felrajzoltak, el fognak térni. Korábban ugyanis 3,2 százalékos GDP-növekedéssel és 3,4 százalékos inflációval számoltak, ehelyett viszont elemzők szerint fél százalék körüli bővülés és 4 százalék feletti infláció valósulhat meg idén. Az államtitkár hozzátette: bár nagyon szeretnék, ha a minimálbér 13 százalékkal emelkedne 2026-ban, egy túlságosan nagymértékű növeléssel, amely mögött nincs gazdasági teljesítmény, munkahelyeket kockáztatnának.
Folynak a tárgyalások, ezek „nagyjából ott tartanak”, hogy a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, a munkavállalói oldal 10-12 százalékos keresetnövekedekedést tudna elképzelni – mondta el.
Czomba Sándor arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025 augusztusában a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,7 százalékkal emelkedett, azt közölte, „jól állunk továbbra is”, a bérdinamika közel kétszámjegyű, „a keresetnövekedés kifejezetten becsülendő érték”. A mediánkereset egyre közelebb kerül a bruttó átlagkeresethez, most olyan 81-82 százaléknál tart, ilyen utoljára két és fél évvel ezelőtt volt – tette hozzá.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
