Még csak ébredeztek az amerikaiak a keleti parton hétfőn, amikor már meghaladta a 180 ezret azoknak a száma, akik aláírták az Nvidia alapító-vezérigazgatója, Jensen Huang visszahelyezését követelő online petíciót. A Stand with Jensen (Állj ki Jensen mellett) nevű kampányt a technológiai szektor legbefolyásosabb szereplői is támogatják: az önbevalláson alapuló aláírói listán többek között Elon Musk (Tesla, SpaceX), Tim Sweeney (Epic Games), Garry Tan (Y Combinator), Amjad Masad (Replit), Tobias Lütke (Shopify), valamint Travis Kalanick (az Uber társalapítója) és Steve Chen (a YouTube társalapítója) neve is szerepel.
A kezdeményezéshez több tízezer részvényes és több ezer jelenlegi, illetve volt Nvidia-alkalmazott csatlakozott, miközben nagybefektetők – például az Altimeter Capital és az Atreides Management – nyílt levélben kérték az igazgatótanácsot, hogy ne siessék el a végleges döntést az ügyében. A támogatók szerint a vállalatot 33 éven át építő vezető megérdemli a tisztességes eljárást, amíg a független vizsgálatok le nem zárulnak.
Az igazgatótanács elzárkózik ettől
A nagyarányú kiállás ellenére az Nvidia igazgatótanácsa a egy belső forrás szerint egyáltalán nem fontolgatja Jensen Huang visszahelyezését a vezérigazgatói székbe, és semmilyen tárgyalást nem folytat erről – tudta meg a CNBC. A testület jelenleg kizárólag a belső vizsgálatra összpontosít, amelynek lefolytatásával a Wachtell Lipton ügyvédi irodát bízta meg: a jogászok azt elemzik, hogy Huang magatartása veszélyeztette-e az amerikai nemzetbiztonságot vagy a vállalat üzleti titkait.
Bár a Financial Times a hétvégén arról írt, hogy Huang szövetségeseivel egyeztetett a visszatérésről, az Altimeter Capital vezetője, Brad Gerstner hétfőn a CNBC-nek kijelentette, hogy vele nem beszélt ilyen tervekről, a volt cégvezető képviselője pedig nem kommentálta a találgatásokat. Az igazgatótanács eközben már megkezdte a fejvadász cég kiválasztását az új vezérigazgató megtalálásához.
Fotó: Stand with Jensen
Trump maximálisan kiáll mellette
A Szilícium-völgyet és a tőzsdéket megrázó válság a múlt héten robbant ki, aminek vége az lett, hogy csütörtökön Jensen Huang azonnali hatállyal lemondott elnöki és vezérigazgatói posztjáról, helyét pedig ideiglenesen a pénzügyi igazgató, Colette Kress vette át. A távozás hátterében Jensen házasságtörési ügyei és egy amerikai nemzetbiztonsági szempontból is érzékeny kapcsolata állnak.
A New York Times riportja nyomán derült ki, hogy a 41 éve házas cégvezér viszonyt folytatott egy kínai üzletasszonnyal, Alice Huanggal. Az amerikai hírszerzés gyanúja szerint a nő a kínai állambiztonsági minisztériumnak dolgozik, és célzott hírszerzési műveletet folytatott az Nvidia első embere ellen. Huang korábban a szingapúri székhelyű Megaspeed felhőszolgáltató egyik fő irányítója volt. A hatóságok szerint a vállalat délkelet-ázsiai adatközpontjain keresztül illegálisan játszhatott át fejlett Nvidia AI-chipeket kínai cégeknek, kijátszva az amerikai exportkorlátozásokat.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a cégvezérről két másik, Nvidia-alkalmazottakkal folytatott házasságtörő viszonyról is napvilágot láttak információk. A CNN tudósítása szerint ugyanakkor az ügy kirobbanásakor maga Donald Trump amerikai elnök is kiállt a szövetségesének és tanácsadójának számító cégvezető mellett. Trump a lemondás előtt két nappal telefonon beszélt Huanggal, és arra biztatta, hogy ne adja fel, hanem harcoljon a posztjáért.
Az elnök egy interjúban „rendkívüli tehetségnek” nevezte az Nvidia alapítóját, elmondta, hogy hisz neki abban, hogy nem tudott a nő feltételezett kémtevékenységéről, és hozzátette, hogy Huang jelenleg „poklot él át” az ügyek miatt. Miután a vezérigazgató végül mégis távozott, Trump a közösségi oldalán az Apple korábbi vezetőjét, Tim Cookot javasolta az utódjának.
A CNBC tudósítása szerint Donald Trump közvetlenül ázsiai körútjára indulva a Fehér Ház előtt újságíróknak kijelentette: nyitott lenne Jensen Huang visszatérésére, és hozzátette, hogy szerinte a volt vezér „nagy leckét kapott”.
Trump határozottan elutasította, hogy az ügy veszélyeztette volna az amerikai nemzetbiztonságot, sőt azt is megkérdőjelezte, hogy Alice Huang valóban kém volt-e, miközben tagadta, hogy Marco Rubio külügyminiszter korábban figyelmeztette volna a kapcsolatra.
Az elnök emellett megvédte Howard Lutnick kereskedelmi minisztert is – akit azért bíráltak kormányon belülről, mert a kínai kapcsolatok megóvása érdekében hónapokig késleltette a Megaspeed tiltólistára helyezését –, és jelezte, hogy az APEC-csúcson Hszi Csin-ping kínai elnökkel is szóba hozhatja az Nvidia-ügyet.
Fotó: Elon Musk, X
Bezárták a kiskaput
Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium is gyorsan reagált az eseményekre, a CNBC tudósítása szerint hétfőn új exportszabályozást léptetett életbe, amellyel megakadályozza, hogy kínai technológiai vállalatok harmadik országokban működő adatközpontokon keresztül béreljék az Nvidia csúcstechnológiás számítási kapacitását. Az új előírás értelmében mostantól külön amerikai kormányzati engedélyhez kötik a fejlett félvezetők exportját olyan magas kockázatúnak ítélt országokba is, mint Szingapúr, Malajzia, Thaiföld, Indonézia vagy Brazília. A szigorítás célja, hogy az olyan kínai óriások, mint az Alibaba vagy a ByteDance ne tudják külföldi szerverparkok segítségével kikerülni az amerikai technológiai tilalmakat a mesterséges intelligencia modelljeik tanításával kapcsolatban.
Ki is Jensen Huang, és miért bíznak benne vakon a befektetők?
A példátlan méretű kiállás hátterében az áll, amit Jensen Huang a modern technológiai világnak jelent. A védjegyévé vált fekete bőrdzsekijében fellépő, tajvani születésű üzletember ma már
pontosan olyan élő legenda és tech-ikon, mint Elon Musk, Bill Gates vagy a néhai Steve Jobs.
Huang 1993-ban két társával alapította meg az Nvidiát. Vezetése alatt a cég egy videójátékokhoz grafikus kártyákat gyártó, gyakorlatilag „garázscégnek” számító vállalatból a világ legnagyobb tőzsdei óriásai közé emelkedett. Bár a botrány hatására részvényei visszaestek, az Nvidia a CompaniesMarketCap adatai szerint mintegy 4 ezer milliárd dolláros piaci kapitalizációval jelenleg is a világ második legértékesebb tőzsdei cége – csupán az 5 ezer milliárd dollár feletti Apple előzi meg, miközben maga mögött tartja a Microsoftot és az Alphabetet is. (Az októberi csúcs idején 5,3 ezer milliárd dollárt ért a cég).
Huangot tartják az AI-forradalom keresztapjának is. Sokakkal ellentétben ugyanis már több mint egy évtizeddel ezelőtt felismerte, hogy a grafikus processzorok (GPU-k) nemcsak játékokra, hanem a mesterséges intelligencia tanítására is kiválóak. Ennek a víziónak köszönhető, hogy ma szinte az összes nagy AI-rendszer az Nvidia chipjein fut.
A részvényesek számára pedig a cég gyakorlatilag egyet jelent Jensen Huang nevével. A befektetők az elmúlt években vakon megbíztak az ítélőképességében, hiszen történelmi mértékű vagyonokat teremtett számukra. Sokan attól tartanak, hogy nélküle a vállalat elveszíti azt az innovációs lendületet és stratégiai előnyt, amely eddig a versenytársak fölé emelte.
Veszélybe került az 500 milliárd dolláros finanszírozási gigaterv is
Jensen Huang távozása nemcsak az Nvidia részvényárfolyamát rázta meg, hanem az egész mesterségesintelligencia-iparág finanszírozását is komoly próbatétel elé állítja. Ennek hátterében az áll, hogy az AI-rendszerek működtetéséhez szükséges hardverek elképesztő összegekbe kerülnek: iparági becslések szerint egyetlen Blackwell (B200) AI-chip ára 30-40 ezer dollár (nagyjából 10-13 millió forint) körül mozog, míg a legújabb generációs Vera Rubin GPU-k darabja nagy tételben is eléri az 55 ezer dollárt (körülbelül 18 millió forintot), egy komplett, 72 chipes Vera Rubin szerverrack ára pedig 7,8–9,1 millió dollárra (mintegy 2,7-3 milliárd forintra) rúg.
Mivel ezeket a költségeket egyre kevesebb vállalat tudja saját zsebből kigazdálkodni, Huang még idén augusztusban bejelentett egy nagyszabású, 500 milliárd dolláros finanszírozási programot, amely lehetővé tette volna a cégek számára, hogy külső tőke bevonásával vásároljanak Nvidia-hardvereket. A CNBC elemzése szerint azonban a gigaterv sorsa most bizonytalanná vált.
Az Nvidia hat pénzügyi óriással – az Apollo Global Managementtel, a BlackRockkal, a Blackstone-nal, a Brookfielddel, a Goldman Sachsszal és a KKR-rel – írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy külön hitelalapokat hoznak létre az AI-infrastruktúra kiépítésére. A konstrukció lényege, hogy magukat a drága AI-chipeket és számítási kapacitást fedezetként (hitelpapírokká alakítva) használják fel, hasonlóan az ingatlan- vagy autópálya-projektek finanszírozásához.
A megállapodások egyelőre csak előzetes szándéknyilatkozatok, tényleges hitelezés még nem indult el. A programot maga Jensen Huang lobbizta ki személyesen a Wall Street-i bankvezéreknél, és a pénzügyi befektetők elsősorban az ő víziójába és iparági dominanciájába vetett bizalom miatt álltak be a terv mögé.
Huang távozása után több nagy pénzügyi partner elzárkózott a kommentártól, és az elemzők szerint kérdéses, hogy a befektetők nélküle is hajlandóak lesznek-e több százmilliárd dollárt kockáztatni egy olyan üzleti modellben, amelyben a fedezetként szolgáló chipek gyorsan elavulhatnak.
Kik vehetik át a stafétát, ha Jensen Huang nem tér vissza?
Mivel Huang évtizedeken át rendkívül lapos (relatív kevés vezetővel működő) szervezeti struktúrában, közvetlenül mintegy 60 vezetővel irányította a vállalatot, az Nvidiának nem volt nyilvános utódlási terve. A Bloomberg és a Business Insider összeállítása szerint az igazgatótanács külső fejvadász cég bevonásával belső és külső jelölteket egyaránt vizsgál, ám egyik név sem ér fel az alapító kultuszához.
Az ideiglenes vezérigazgatóvá kinevezett Colette Kress mellett a házon belüli legnagyobb esélyes Ian Buck, az adatközponti és AI-üzletág alelnöke, aki a cég egyik legfontosabb versenyelőnyét jelentő CUDA szoftverplatform megalkotójaként komoly mérnöki tekintéllyel bír.
A szakmai elemzők az egyik legesélyesebb külső befutónak Rene Haast, a brit Arm chiptervező vezérigazgatóját tartják, aki korábban hét éven át dolgozott az Nvidiánál. Szintén felmerült Johny Srouji, az Apple hardverfejlesztésekért felelős alelnöke, valamint a nagy rivális AMD vezére, Lisa Su (aki ráadásul Jensen Huang távoli rokona) és a Micron élén álló Sanjay Mehrotra neve is.
A lehetséges jelöltek között emlegetik még az Amazon felhőszolgáltatóját (AWS) vezető Matt Garmant és a Google Cloud első emberét, Thomas Kuriant is, akik kulcsszerepet játszottak az AI-infrastruktúra kiépítésében. És persze ott van Trump jelöltje is: Tim Cook.
„A következő három év valószínűleg nem lesz problémás akkor sem, ha nem tudják Jensen Huangot pótolni, de a középtávú helyzet kérdéses”
- mondta a Privátbankárnak Czachesz Gábor, a VIG Alapkezelő multi-asset üzletágának igazgatója.
Az Nvidia piaci ereje sok konkurens céget zavar, és keresik a megoldást, hogyan lehetne ebben a helyzetben a piacon pozíciókat szerezni. A fő konkurensek az AMD, a Broadcom lehetnek, amelyeknek az árfolyama emelkedett is az elmúlt napokban.
Kedden jön a gyorsjelentés – először Jensen Huang nélkül
A következő nagy próbatétel már kedden (november 17-én) elérkezik: az amerikai tőzsdezárás után teszi közzé az Nvidia a 2026-os pénzügyi év harmadik negyedévéről szóló jelentését. A pénzügyi világ kiemelt figyelemmel kíséri az eseményt, hiszen a cég történetében ez lesz az első alkalom, hogy nem Jensen Huang tartja a prezentációt és nem ő válaszol az elemzők kérdéseire, hanem Colette Kress.
A szakértők és a piaci konszenzus mintegy 108,7–109,4 milliárd dolláros negyedéves bevételt (felülmúlva a cég korábbi, 108 milliárdos előrejelzését) és 2,47 dolláros részvényenkénti nyereséget (EPS) várnak. A Morningstar elemzői szerint a nagy felhőszolgáltatók AI-beruházásai továbbra is felfelé hajtják a számokat.
Az elemzők várhatóan azonnal nekiszegezik Kressnek a kérdést, hogy meddig tart az utódkeresés, milyen ütemterv szerint halad az igazgatótanács belső vizsgálata, és van-e esély Jensen Huang visszatérésére. Az alkalmazottak jelentős része is támogatná ugyanis a leköszönt vezér visszatérését a számláló szerint, magyarországi idő szerint hétfőn délután már több, mint 21 százalékuk írta alá a petíciót.
Fotó: Stand with Jensen
Emellett magyarázatot várnak arra is, mi lesz az 500 milliárd dolláros finanszírozási program és a cég által vállalt több százmilliárd dolláros garanciák sorsa. A korábbi hírek szerint ugyanis Colette Kress szkeptikus volt ezekkel kapcsolatban.
Kressnek válaszolnia kell arra is, mennyire érinti az üzletmenetet a Megaspeed-botrány és az amerikai exportkorlátozások szigorítása, valamint hogyan alakul a 74 százalék körüli bruttó haszonkulcs és az új generációs (Blackwell és Vera Rubin) chipek szállítási üteme.
Elsősorban a kiképzésben és karbantartásban segítenek.


