A Bank360.hu elemzői összefoglalták, kiket érint a munkavállalókon kívül a minimálbér emelkedése.

A miniszterelnök még nem látja a pontos megoldást, de mindent megtesz azért, hogy a 13. havi nyugdíjakat a tervezettnél gyorsabban kifizessék, és az érintettek még a választások előtt megkapják a pénzt.

Szép-szép a magyar minimálbér elmúlt években mutatott emelkedése, de ezzel párhuzamosan a régiós országok érzékelhetően nagyobb fokozatra kapcsoltak. Ennek eredménye pedig az, hogy a hazai bér elkezd leszakadni.

A kormánylap szerint várhatóan nem állapodnak meg a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek, így jövőre is 8 százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum.

A következő napokban megkezdődnek az egyeztetések többek között a jövő évi kötelező legkisebb keresetekről is - tudta meg a Magyar Nemzet. A szakszervezet már hónapokkal ezelőtt jelezte: az eddig elfogadottnál nagyobb mértékű emelésre lenne szükség, különben végleg leszakadhat Magyarország a régiótól.

Úgy tűnik, az Európai Parlament munkahelyteremtésért felelős biztosjelöltje is amellett van, hogy egyfajta közös szabályozás, minimumkeretet érdemes lenne meghatározni a minimálbért illetően. Kommunikáció és szándékok szintjén egy pici lépéssel ismét közelebb kerültünk a változáshoz.

A hét elején derült ki, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatja az európai egységes minimálbér bevezetését. Kolléganőnk, Székely Sarolta nemcsak utánaszámolt annak, hogy ezt mit jelentene a magyar érintetteknek, de heti videókommentárunkban azt is kifejti, milyen érvek szólnak a bevezetés mellett és ellene.

Ha minden igaz, nagyon nagyot nő majd északi szomszédunknál a minimálbér.

A kormány legújabb sikerpropagandája szerint 2010 óta a duplájára nőtt a minimálbér - hallhatjuk a tévében, rádióban és olvashatjuk az internetes felületeken is. Ez azonban több szempont miatt is sem nevezhető korrekt kijelentésnek.

Inkább ne. Venezuelában történt, ahol 1,7 millió százalékos volt az infláció tavaly. Így aztán a jelentősen megugró minimálbér se ér sokat.

Elfogadhatatlanul kevésnek tartja a 8 százalékos emelést a Volán-dolgozókat képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet.

Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről.

Összeül a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma.

A török munkaügyi miniszter bejelentette a minimálbéremelést az év közepén gazdasági válsággal szembenéző, de mostanra azon nagyjából túljutó országban.

Egészen meglepő, hogy lassan vége az évnek, és nincs még jövő évi minimálbér, miközben az elmúlt két évben gördülékenyen ment a dolog: 2016-ban mindjárt két évre előre határozták meg az igen jelentős emeléseket. A helyzet pedig nem változott: nagy munkaerőhiány, bérfelzárkózási kényszer, jóval magasabb piaci bérek, így nem is kellene sokat gondolkozni egy kiadós emelésen.

A szakszervezetek kitartanak a 2 számjegyű emelés mellett.

Kérdés, a túlóra-szabályozás szigorítása miatt feldühödött munkavállalók hogyan fogadják a vártnál alacsonyabb mértéket.

Holnapra hívták össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, ahol a minimálbér jövő évi emeléséről születhet döntés. Akár az sem okozna meglepetést, ha a felforrósodott politikai hangulatban egy méretes minimálbér-emeléssel próbálná meg enyhíteni a feszültséget.

A GKI Zrt. elemzése szerint nincsenek jó helyzetben azok, akik egészen kis magyar cégeknél dolgoznak, ezeknél ugyanis arányaiban magasabb a minimálbéren tartottak száma, mint más, nagyobb cégeknél. Továbbra is a kereskedelemben a legesélytelenebb fizetésemeléshez jutni, de hasonló a helyzet az építőiparban is.

A Magyar Idők szerint kevesen dolgoznak ma már ennyiért.

Ahogy már a nemzetgazdasági miniszter is említette a múlt heti közgazdász-vándorgyűlésen, vannak, akik szeretnék, ha gyorsabb lenne a munkát terhelő járulékok csökkentésének üteme, egyúttal még gyorsabb lenne a béremelkedés, különösen a minimálbér esetében. Most úgy tűnik, ebből akár valóság is lehet jövőre.