A minimálbér és a garantált bérminimum a tavaly év végén kötött, 2019-re és 2020-ra szóló megállapodás szerint – az idei évhez hasonlóan – 8-8 százalékkal emelkedik. A minimálbér összege az alku szerint 2020-ban az idei bruttó 149 000 forintról 161 000 forintra, míg a munkavállalók jóval nagyobb részét érintő garantált bérminimum az idei bruttó 195 000 forintról 210 600 forintra nőne - idézi a megállapodást a Magyar Nemzet.
A 2018 decemberében megkötött megállapodás kitétele ugyanakkor az, hogy amennyiben az akkor 2019-re előre jelzett 2,7 százalékos inflációtól, 3,9 százalékos GDP-növekedéstől, illetve a termelékenység 2,9 százalékos emelkedésétől legalább egy százalékponttal valamelyik mutató eltér, vagy a három makrogazdasági adat összesen két százalékponttal különbözik, a felek új tárgyalást indítanak.
A lap megjegyzi: a minimálbérrel kapcsolatban konkrét intézkedésnek még kicsi az esélye, mivel az egyeztetéshez szükséges gazdasági mutatók csak jövőre lesznek ismertek.
A 8 százaléknál nagyobb mértékű emelés azonban több szempont miatt is indokolt lenne. Egyrészt az átlagkeresetek az eddig ismert adatok szerint idén minimum 10 százalékkal emelkednek, amitől elmarad a minimálbér 8 százalékos többlete. Így a minimálbéren foglalkoztatottak hátrányosabb helyzetbe kerülnek az ennél magasabb fizetésért dolgozókkal szemben. Ráadásul - mint arra egy korábbi cikkünkben rámutattunk - hamarosan a román és a horvát minimálbérhez képest is leszakadhatnak a magyar legkisebb keresetek, így nemcsak a régióban, de az Európai Unióban is a magyar minimálbér lehet a sereghajtó. Minden jel szerint ugyanis a régiós országok igyekeznek minél gyorsabban kitörni az olcsó munkaerő, alacsony bérek világából.
És bár forintosítva egyelőre magasabb összeget vihetnek haza az érintettek Magyarországon, mint mondjuk Romániában, a fizetés vásárlóereje számításaink szerint a régiós országok legalacsonyabbja. A tervezett jövő évi emeléseket figyelembe véve pedig megfigyelhető a magyar minimálbér lassú leszakadása a régióhoz képest.
Igaz ugyanakkor, hogy bár munkavállalói és életszínvonalbeli szempontokat figyelembe véve bőven lehet indokot találni a tervezett 8 százaléknál nagyobb minimálbér-emelésre, a munkaadói oldallal nem biztos, hogy annyira könnyű lenne elfogadtatni az elképzelést. Számukra ugyanis a költségek kigazdálkodása jelenthet problémát. Ezen enyhíthetne a szociális hozzájárulási adó további csökkentése, mely szintén a következő napok egyik témája lehet a minimálbér-emelés kérdése mellett. A jövő júliusra tervezett újabb 2 százalékpontos csökkentést is előrébb lehetne hozni; a munkaadók régóta küzdenek már azért, hogy már év elejétől csökkenjen a terhük.
A francia külügyminiszter marketingakciónak nevezte Putyin felvetését. 
