A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.

Az FTSE legnagyobb értékű cégeinél a vezérigazgatók mediánjövedelme 1,7 milliárd forint, több mint százszorosa az alattuk dolgozókénak.

Egy végzettséget nem igénylő munka ennyivel ér többet a mai Magyarországon a jövő generációját nevelőkénél.      

Nem túl fényesek az idei kilátások, már ami a bérek értékét illeti.

Megjöttek a legfrissebb KSH-adatok a magyar keresetekről.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezen a héten ismét bedobott a köztudatba egy amúgy igen fontos számot: 10 százalék. Szerinte ez egy reális opció a jövő évi minimálbér-emelés mértékét tekintve. Arról, hogy ez mit jelenthet, hogy helyes-e egy kormánytagnak ilyen kijelentéseket tennie, főszerkesztőnk, Csabai Károly és felelős szerkesztőnk, Székely Sarolta beszélget A hét videójában. 

Péntek reggel ismét a Kossuth rádió vendége volt Orbán Viktor kormányfő. A beszélgetésben a bérek és a gazdaság helyzete mellett kitértek energetikai kérdésekre, a közép-ázsiai országok növekvő szerepére és az atlétikai világbajnokság hozadékaira is.

Közel lehet a fordulat a reálkereseteket illetően, ám ettől még az idei év pocsék lesz.

Az elemzők még egy ideig biztosan csökkenő reálkeresetet prognosztizálnak.

2023 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forint volt. A bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb.

Béremelések lesznek, de alatta maradnak az inflációnak. Munkát viszont könnyebb lesz találni.

2022 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 504 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,8 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

Felhördülést váltott ki a napokban az a kijelentés, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó bér, amelyet kiegészíthetünk azzal, hogy a kormány emellett az alacsony adószintet tartja fontosnak. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy ez az állítás megállja a helyét, netán éppen ennek ellenkezője igaz, és az alacsony bérek a leszakadást jelzik.

A harmadik negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1579 forint volt, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1429 forinthoz képest - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary pénteken.

Jobban nőnek a bérek, mint emelkednek az árak.

Derűlátóak a nettó fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok - derül ki a K&H ifjúsági indexhez készült felmérésből. A 19-29 évesek 19 százaléka az inflációt meghaladó, 56 százalékuk pedig attól elmaradó béremelkedésre számít. Közel 23 százalékuk nem vár változást. Mindössze 2 százalékuk tudja elképzelni, hogy kevesebbet kap a jövőben, hasonlóan alacsony arányra évek óta nem volt példa. 

Drágult a Balaton, az itteni szolgáltatások, csakúgy, mint minden üdülőhely Európában, de soha nem volt ennyire relatív, hogy mi drága és mi olcsó. A magas munkabér, az elmúlt időszak energiaköltség-növekedése, az általános infláció egyrészt a vendégek zsebét terhelik, de a vállalkozásoknak is nagyon oda kell figyelni minden forintra.

Legalábbis az elemzők így kalkulálnak az inflációs környezetet figyelembe véve.

Bár Európa élén áll jelenleg Magyarország az idei minimálbér-emelés mértékét illetően, a lemaradását nem igazán sikerült ledolgoznia a keleti szomszédunkhoz képest.

Több mint 20 ezren csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.

Tízből hét cégnél emelték a fizetéseket 2021-ben és ugyanekkora azoknak a vállalatoknak aránya is, ahol ez idén kilátásban van.

2021 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 320 800 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Mármint az 5 ezer fő alatti településeken - derül ki a friss kormányrendeletből.

Tizenöt, de több esetben húsz százalékkal is emelkedhet jövőre a fizikai munkakörökben dolgozók keresete. Az ismét jelentősen gyorsuló bérfelzárkózást a járvány előtti időszakhoz képest is súlyosbodó munkaerőhiány és a minimálbérek jelentős emelése is segíti - írta a Magyar Nemzet kedden.

A szociális és kulturális ágazatban is.

Szinte már biztosra vehető, hogy 2022. január elsejétől bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér idehaza. A hét videójában kolléganőnk, Székely Sarolta foglalja össze a legfontosabbakat ezzel kapcsolatban. Kiderül, többek között, hogy mi van az új gyurcsányozós kormányszlogen mögött, mennyit jelent a beígért adócsökkentés, és az is, hogy kiléphetünk-e végre a sereghajtók sorából az uniós statisztikában.

A Kormányinfón kérdésünkre elárulta Gulyás Gergely, hogy a közmunkások bére is növekedni fog.     

Júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban.  

Az egészségügyi dolgozók egyszeri pluszjuttatásától tavaly akkorát emelkedett az átlagbér, hogy most júniusban éves összevetésben már csak kicsit tudott.

Májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A KSH friss adatai szerint 2021 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 

289 400 forint volt a nettó.

Ha drasztikusan szeretnénk fogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy amíg az Orbán-kormány lesz hatalmon, addig esély nem mutatkozik arra, hogy Magyarország támogassa az egységes európai minimálbér ötletét. Ez ugyanis szembemegy a kormány céljaival és politikájával. És nem csak azért, mert "ne Brüsszelből mondják meg nekünk".

Hosszú távon is a korábbiaknál gyengébb hazai fizetőeszközzel kalkulál a magyar kormány. Ennek az államháztartásra gyakorolt hatásán túlmenően egy másik, a mindennapokban sokkal jobban érzékelhető következménye is lesz.

Az MSZP előválasztási programjának részeként mutatták be szűk két héttel ezelőtt az adómentes minimálbér javaslatát. A felvetés most került a parlament elé egy módosító törvényjavaslat formájában és számos érv kíséretében. 

Ezért béremelési javaslatot dolgoztak ki, három lépcsőben. Elsőként fél évvel előrehoznák a jövő januárra esedékes 21 százalékos emelést.

Több, bérrel kapcsolatos nemzetközi statisztika frissült az elmúlt időszakban. A hazánkra nézve cseppet sem hízelgő számsorokról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél heti videónkban.

A napokban frissítette tagállami statisztikáját az Eurostat a 2020-as nettó átlagbérekre vonatkozóan. A nagy bérrobbanás ellenére nincs minek örülni a számok láttán. Az országos átlagkereset mellett a két gyermeket nevelő családok keresete is az egyik legalacsonyabb lett tavaly az unión belül. A nem túl hízelgő adatsor azonban valakiknek mégis jól jöhet. 

Az Erste Bank azt ígéri, hogy az új internetbanki és mobilalkalmazási szolgáltatása mindenki számára kényelmes lesz, hiszen az ügyfelek igényeihez alkalmazkodik. Annak is tökéletes megoldás, aki csak a mindennapi kiadásait szeretné könnyen átlátni és egyszerűen kezelni, és annak is, aki a különféle befektetéseit menedzselné egyetlen alkalmazás segítségével online, akár telefonról, vagy például személyi hitelt venne fel mobilon. A részletekről beszélgettünk Harmati Lászlóval, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettesével.

Egyelőre fedezi az idei nyugdíjemelés az áremelkedést, de tavasszal még nagyobb inflációra lehet számítani az idősek körében. Az alacsony bért keresőket viszont semmi nem vigasztalja.

Miközben Magyarországon irreális és eddig nem látott módon elhúzódtak a bértárgyalások, máshol a régióban az egyeztetések tempóján nem érződött sem a koronavírus-járvány, sem annak gazdasági hatásai.

Decemberben a bruttó és nettó bérek is 10 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban - az egész éves reálbéremelkedés 6,2 százalék lett a KSH friss adatai szerint. A szakértő szerint a decemberi bérnövekedés mértéke rendkívül meglepő - a járvánnyal sújtott év végén nagyobb jutalmakat osztogattak, mint 2019-ben.

Az alacsony mértékű minimálbér-emelésnek nemcsak idehaza, de nemzetközi összehasonlításban is meglesz a kedvezőtlen hatása. Bár ez nagyon rossz fényt vethet Magyarországra, mégis lesz, aki profitálhat ebből a helyzetből: a kormány és a beruházást tervező nemzetközi nagy cégek.

Ez 8,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt.

Az adóhatóság adatai szerint 2019-ben a bruttó 295 ezer forintos átlagos havi munkaviszonyból származó jövedelem nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Településtípusonként ettől jelentős eltérést mértek, Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a havi nettó kereset - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

8,8 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi.

Bár már átléptünk 2021-be, még a mai napig nem lehet tudni, mennyi lesz az idén érvényes minimálbér. Friss prognózisában azonban egy erős jelzést küldött a kormány.

Bár az országos béralku még várat magára, egyedi vállalati bérmegállapodások már születnek. Így a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) megegyzett az idei bérfejlesztésről.