Mint arról lapunk is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint 2023 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 527 900 forintra becsülhető, 16,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 534 000, a költségvetésben 504 800, a nonprofit szektorban 533 300 forintot tett ki, 18,5, 13,2, illetve 12,6 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Mínuszos maradhat idén a fizetésünk értéke

Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, és a várakozásokat felülmúlva növekedett az átlagbér, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében - véli Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Szerinte reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelések hatásaival indokolható lenne némi lassulás a folyamatban, de az inflációs környezet és a kiemelten feszes munkaerőpiac illetve alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15 százalékot némileg meghaladó lehet a bérnövekedési ütem, figyelembe véve a fegyverpénz technikai hatása miatti februári stagnálást.

Kommentárja szerint a minimálbéremeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalékos éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását.

Pótlólagos emelés kellene az állami szférában

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint azonban hiába a gyorsuló bérdinamika, a májusban még mindig 21,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal csökkent az átlagkereset reálértéke. Ez pedig negatív hatással van a fogyasztásra, ahogy azt a kiskereskedelmi adatok is mutatják, illetve a turizmusra is, azokon keresztül pedig a hazai piacra termelő ipari vállalatokra.

"A gyorsuló bérdinamikának köszönhetően ugyanakkor a fordulat a vártnál korábban bekövetkezhet, a versenyszférában akár már júliusban ismét növekedhetnek a reálkeresetek, az év második felét pedig a dezinfláció folytatódása nyomán érdemi reálbéremelkedés jellemezheti, amely támogathatja a kiskereskedelmi forgalom felfutását is. Az állami szférában dolgozók esetében ugyanakkor pótlólagos béremelés nélkül csak az idei év utolsó hónapjaiban kezdhet el ismét emelkedni a reálbér" - véli a szakember.

Egyszeri kifizetés okozott meglepetést

Az adat érdemben felülmúlta a piaci várakozást, a vártnál nagyobb egyszeri kifizetések okozhatták a meglepetést – így kommentálta a KSH közlését Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte erre utal az is, hogy a rendszeres keresetek április után májusban is 16,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi értéküknél.

Hozzátette: kedvező folyamat, hogy az infláció lassulásával párhuzamosan a reálbér-statisztika is érdemi javulást mutat. A KSH kalkulációja alapján az átlagbér vásárlóereje 3 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. A javulás tehát megkezdődött, de továbbra is negatív a reálbérváltozás.

A közeljövő azonban egyelőre még nem túl fényes, hiszen az ING Bank továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számol. Az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésük ugyanis 18 százalék körülire teszi a mutató várható alakulását. Az éven belüli lefutás ugyanakkor egy másik sztorira hívja fel a figyelmet.

„Az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a pozitív reálbér-növekedés, akár már szeptembertől. A kérdés, hogy ez vajon a keresletet növeli, ezáltal az inflációs kockázatokat, vagy a megtakarításokat, és így növekedést fékező hatása lehet. Véleményünk szerint inkább ez utóbbi lesz jellemző, tekintettel arra, hogy a háztartások nagy része felélte a megtakarításait, hogy kompenzálni tudja az extrém infláció hatását” - véli az elemző.