Az amerikai elnök és egyre több multinacionális nagyvállalat és pénzügyi csoport is úgy véli már, hogy a pénzügyi rendszert a blokkláncok és kriptoeszközök segítségével meg lehetne reformálni. A digitális fizetéseket például dollárhoz vagy euróhoz kötött stabilérmékkel is meg lehetne valósítani. Ezekhez azonban gyors, biztonságos és olcsó blokkláncokra, lebonyolító rendszerre lenne szükség.
Csakhogy ezzel van egy kis probléma. Míg például a Visa rendszerében elvileg másodpercenként több tízezer tranzakció is lebonyolódhat, addig az Ethereumnál ez a szám csak valahol 20-30 körül van, a bitcoinnál pedig mindössze hét. Egyes újabb, vagy már régebben a sebességre kihegyezett blokkláncok, mint a Solana, az Arbitrum, a Polygon vagy a Base jelenleg néhány száz, esetleg 1-2 ezer tranzakcióra képesek.
Fotó: OnchainGM
De a blokklánc-programozók már ezerrel dolgoznak azon, hogy olyan rendszereket hozzanak létre, amelyek a széles tömegek igényeit is ki tudják majd elégíteni (ha lesznek ilyen igények). „Skálázható”, gyors és olcsó megoldásokat keresnek. Ebben segíti őket az is, hogy a blokkláncokat kiszolgáló szerverek, számítógépek egyre nagyobb teljesítményűek. De a fejlesztők egymástól is folyamatosan tanulnak, mivel a legtöbb blokklánc-szoftver nyílt forráskódú, az új ötletek hamar beépülhetnek több blokklánc rendszerébe is.
De melyek a fontosabb pályázók?
Sonic, a régi-új sebességbajnok
Már a nevében is benne van, hogy szuperszonikus sebességet akar, egyébként egy régi, Fantom (FTM) nevű blokklánc átalakításából jött létre tavaly. A múltja miatt, valamint egy agyonreklámozott, majd csalódást okozó jutalomrendszer (airdrop) következtében azonban sokan szkeptikusak vele szemben.
A blokklánc már most is tud legalább ezer tranzakciót másodpercenként, majd ezt nemsokára tízezer fölé, hosszabb távon pedig a százezres nagyságrendbe emelnék.
A Solana, a kedvenc
Tavaly és 2025 elején a Solana olyan statisztikákat produkált, amelyek az Ethereumot is megszégyenítették, és sokan már arra fogadtak, hogy ez lesz az első számú blokklánc. Azután Donald és Melania Trump balul sikerült mémérme-kibocsátásai az egész mémérme-iparágat megroggyantották, ami pedig a Solana-forgalom gerincét adta.
De a fejlesztések folynak, a több helyen említett 65 ezer tranzakció másodpercenként (azaz „tps”) még elméleti, de pár ezret már biztosan tud. Az ígéretek szerint szuperblokklánc lehet belőle is, talán már ez év végére.
Vitalik kedvence, a MegaETH
Sokan nagy reményeket fűznek a MegaETH nevű blokklánchoz, amely nem valamelyik régi foltozgatásával készül, hanem teljesen elölről, nulláról kezdték építeni. Vitalik Buterin, az Ethereum egyik alapítója is befektetett a fejlesztő cégbe. A cél a százezer tps elérése.
A MegaETH jelenleg tesztverzióban működik.
A Monad, az indiaiak csodafegyvere
Az indiai fejlesztésű Monad is új, de tesztüzeme már sok hónapja tart, a kiszivárgott hírek szerint szeptember végén elindulhat az éles működés. Egyelőre csak tízezer tps-t céloztak meg, de azt a jelek szerint legalább kezdettől fogva nyújtani szeretnék. Az airdrop (ingyenes érmeosztás) ígéretével lelkes tesztelőgárdát gyűjtöttek, sok millió pénztárcával próbálgatják a rendszert az emberek, főleg a szegény országokból.
Fotó: Twitter, @ahboyash
A tömegek Telegramja
A Telegram üzenetküldő alkalmazáshoz kötődő TON Chain azt állítja magáról, hogy már 2023-ban elérte a 104 700 tps sebességet, és ezt a Certik informatikai biztonsági cég is auditálta. Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk, de állítólag az alkalmazásnak is közel egymilliárdos a rendszeres felhasználóbázisa, így egy alacsony áteresztőképességű blokklánccal sokra nem mennének.
Kérdés azonban az is, hogy az adott blokklánc mennyire használható, mire jó, és mennyiben kompatibilis másokkal. Az említett blokkláncok egy része ugyanis Ethereum-kompatibilis. Ezekről egymásra vagy például a Solana láncra ma már elég könnyű kriptovalutákat, például dollárhoz kötött USDC vagy USDT érméket küldeni (bridge-elni). A TON viszont nem szokott szerepelni az opciók között.
Gyorsan futottak még
Az Optimism blokklánc köré szerveződött „Superchain” (Szuperblokklánc) blokklánc-gyártó készlet fejlesztésében is fontos szerepe lehet a skálázhatóságnak – ez derül ki a tervekből, bár részletek, számok nélkül. Ebbe a családba tartozik például a Sony cég által létrehozott Soneium is. Júliusban pedig – a Nasdaq részvénytőzsdére is bevezetett – amerikai Coinbase kriptotőzsde is fejlesztéseket jelentett be a saját, Base nevű blokkláncán, amelynek sebessége ezzel állítólag a tízszeresére nő.
Ezek a cégek biztosan nem akarnak majd lemaradni a versenyben, és van is pénzük arra, hogy újabb dollármilliókat, sőt tízmilliókat fordítsanak a termékeik javítására. Mindehhez pedig alighanem a messze legnagyobb, piacvezető kriptotőzsdének, a Binance-nek is biztosan lesz némi szava.
A fenti képen lévő táblázatban szereplő SEI és SUI blokkláncok, valamint az Aptos sem hagyhatók figyelmen kívül, leginkább a Solana versenytársainak számítottak eddig, de nincs kizárva, hogy valamelyik áttörést ér el, és előretör. A régi motoros, nagy túlélő Polygon is most jelentette be, hogy „Gigagas” nevű fejlesztési programjának célja a százezer tps elérése lesz.
Fotó: chainspect.app
Az öreg Ethereum sem adja fel?
Az Ethereum-rendszer tízéves születésnapja alkalmából július végén közzétettek egy tízéves tervet, amely többek között tartalmazza azt is, hogy a rendszer áteresztőképessége idővel másodpercenként tízezer tranzakcióra nőjön. Az erre alapozó második rétegű blokkláncok pedig ennek segítségével egymillió műveletet is végrehajthatnak majd ennyi idő alatt.
Más kérdés, hogy tíz év ebben a szektorban kész örökkévalóságnak tűnik, annyira gyors a fejlődés. Nem tudni, az Ethereum és követői lépést tartanak-e majd a konkurenciával. Az eddigi Ethereum-fejlesztések, reformok rengeteget késtek.
Az Ethereum egyébként sokak szerint inkább arra rendeltetett, hogy más blokkláncok háttérintézményeként, biztonságos elszámolóház-szerűségként működjön. Valamint a nagy értékű, különösen fontos tranzakciókat, ahol pár (vagy pár tíz) dollár költség keveset számít, továbbra is ezen a blokkláncon bonyolíthassák a profi szereplők.
A blokkláncok örök (?) háborúja
A Bitcoin vagy az Ethereum lassúsága egyébként nem igazán hiba, ugyanis a biztonság érdekében tudatosan beáldozták a sebességet, a skálázhatóságot. Ezért a gyorsabb, mindennapi használatra alkalmasabb megoldásokat már sok éve fejlesztik és használják a kriptós szektorban. A Bitcoin alternatívájaként például a Lightning Network terjedt el – bár nem eléggé.
Sokkal inkább előrehaladott az Ethereum-kompatibilis megoldások használata, így a korábbi években a Polygon (POL, volt MATIC), az Avalanche (AVAX) vagy a Binance (BNB) blokkláncok voltak a középpontban. Azután 2022-2024-ben az Ethereumra szorosan építő „második rétegű blokkláncok” egy egész új nemzedéke jelent meg, mint az Arbitrum, az Optimism, a zkSync, a Starknet, a Base, a Linea, a Scroll stb. (Lásd korábbi cikkünket is.) Az Optimism-féle „Superchain-technológia” ma valósággal futószalagon szállítja az új blokkláncokat.
Cél a több milliárd felhasználó
Az úgynevezett második rétegű (L2) blokkláncok az Ethereum 2024 tavaszi „Dencun” frissítése óta meglehetősen olcsók, a tranzakciók többsége pár dollárcentbe kerül, és a sebességgel, áteresztőképességgel is ritkán vannak problémák. Ám azóta valójában nem volt igazán komoly bikapiac, tömeges érdeklődés irántuk. A lakossági befektetők mostanában jórészt távol maradnak a kriptovaluta-szektortól, így a blokkláncok többsége nem volt igazán komoly igénybevételnek kitéve.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A Fed a héten tartotta az alapkamatot. 
