Az iráni állami média szerint a 14 oldalas amerikai-irán béketervezet tartalmazza az amerikai olajszankciók feloldását, és azt, hogy Teherán 30 napon belül megnyitja a szorost, míg a befagyasztott iráni eszközök felszabadítása, egyes hírek szerint 25 milliárd dollár értékben, az iráni kötelezettségek teljesítéséhez kötött. Ezt egyelőre egyetlen nyugati médium sem erősítette meg.
A tervezett megállapodást némileg beárnyékolja, hogy éppen az egyeztetések kritikus szakaszában, vasárnap, Izrael a libanoni Bejrút elleni csapásokat hajtott végre, ami miatt Trump nyilvánosan figyelmeztette Netanjahu miniszterelnököt, és Irán is jelezte, hogy a hasonló akciókra határozott választ ad.
Az atomprogram kérdése állítólag a soron következő 60 napos tárgyalásokra marad. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország közös nyilatkozatban üdvözölte az egyezményt, és kinyilvánította készségét az iráni szankciók feloldására, ha Teherán hitelesen és ellenőrizhetően korlátozza nukleáris tevékenységét,. Az ENSZ főtitkára és Japán is a megállapodás mellé állt, mint ahogy, Ursula von der LEyen, az Európai Bizottság elnöke is üdvözölte azt. Pénzpiaci elemzők reményei szerint a tartós békemegállapodás az inflációs nyomást „óriási mértékben” enyhítheti, és mozgásteret teremthet a világ jegybankjai számára a monetáris politika szigorítása helyett a szinten tartásra, vagy később esetleg a lazításra is.
Átlag feletti volt a forgalom. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
