Az Irán elleni február végi támadás után elszállt az olaj ára, tavaly év végétől a mai napig a Brent típus mintegy 77 százalékkal drágult, ami általában a többi energiahordozó jegyzését is felfelé szokta vinni. Ha drágább az olaj, többnyire az alternatív energiaforrások is drágulnak, sőt még néhány élelmiszer-alapanyag is, amelyekből bioetanol nyerhető.
Másképp viselkedett viszont az urán, amely árfolyama február végétől még csökkent is valamelyest, tavaly év végéhez képest pedig csak alig drágult. Az uránbánya-részvényeket tartalmazó Global X Uranium ETF (URA) árfolyama pedig még esett is valamelyest az idén. Miért lehet ez?
Uránőrület utáni korrekció
Ha megnézzük a következő hosszabb távú grafikonokat, akkor könnyebb ezt megérteni. Az utóbbi egy évben például
- az urán árfolyama 30,
- a Brent olajé 44,
- az uránbányáké viszont 107 százalékkal ugrott meg.
Sőt, az év elején úgy a bányák, mint a sugárzó érc volt ennél feljebb is, vagyis tulajdonképpen nemrég zajlott a szektorban egy nagy „hype”, azaz vételi őrület. Ahogy egyébként több más nemesfém és ipari fém piacán is. Most tehát inkább ennek korrekcióját látjuk.
Mások az idősíkok
Tehát az urán ugyan esett február végétől, de volt bőven honnét. Ennek ellenére könnyen elképzelhető, hogy ha ez a konfliktus a Közel-Keleten tovább húzódik vagy súlyosbodik, akkor az uránnal kapcsolatos befektetések árfolyama is újra felfelé fog menni.
Az, hogy rövid távon eltér az áralakulásuk az olajszektorétól vagy a földgázétól, azért is logikus, mert a konfliktus hosszát hetekben, hónapokban mérik. Már egy újabb fél év is rendkívül pesszimista előrejelzésnek számít. Az olaj árában is látszik, hogy a piacok alapvetően a konfliktus csitulásában bíznak, már hónapokon belül.
Uránt viszont nem szoktak rövid távra vásárolni az erőművek, hiszen egy-egy beruházás évtizedekre szól, az erőmű pedig nem maradhat urán nélkül, így a készleteket is sok évre előre szokták tervezni. Hosszú távú szerződésekkel bebiztosítják a nyersanyagot az üzemeltetők.
Túl kicsi a hatékonyság
Pedig vannak arra bőven törekvések, hogy az uránpiacot is „ skálázzák”, vagyis gyorsabban, rugalmasabban épüljenek ki a kapacitások, az atomerőművek ne csak évtizedes távlatban megvalósítható beruházások legyenek. Ezt pedig sok helyen leginkább a kisméretű, moduláris erőművekkel (SMR) szeretnék megvalósítani.
A politikusok több országban több milliárd eurót és dollárt szeretnének befektetni az SMR-ekbe. De ezekkel úgy tűnik, nincsen minden rendben, csak nem akarnak megérkezni. Erről árulkodik például a német N-tv.de televízió tudósítása, amely szerint a mérnökök alapvetően ellenzik az SMR-technológiát, mert a minireaktorok műszakilag túl kicsik, alacsony hatásfokúak és drágák, az évtizedek óta tartó kutatások után is.
A hatékony minireaktor csak egy álom, nem valóság. Ennek technikai okai vannak – mondta Leonhard Gandhi a Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetétől (ISE).
Amikor az olcsóbb a drágább
A kis reaktorok ugyanis rosszabb hatásfokkal égetik el a nukleáris üzemanyagot, ezért valójában lényegesen drágábbak, mint a nagy létesítmények. Ezzel a szakértő szerint az iparág tisztában van. Az olcsó atomenergia érdekében szabványosítani kell a berendezéseket, ami régóta ismert tény.
Remélték, hogy a szabványosítással az erőműveket SMR-ként, kisebb méretben is meg lehet építeni, sok egyforma egységet, viszonylag gyorsan. Az SMR-ek és a hagyományos nagy reaktorok közötti határt gyakran 300 megawattnál húzzák meg, néhány újabb koncepció azonban szándékosan túllépi ezt, mert a nagyobb egységek gazdaságossági előnyöket kínálnak.
Kútba esett a sorozatgyártás
A kis létesítményekben ugyanis a kisebb reaktormag miatt nagyobb a felület-térfogat arány. Ez nagyobb neutronveszteséghez, úgynevezett szivárgáshoz vezet. Ezek a neutronok már nem állnak rendelkezésre a láncreakcióhoz. A „neutrongazdaságosság” rosszabb, mint a nagy reaktoroknál, vagyis rosszabb a fűtőanyag kihasználtsága. Eddig nincs arra utaló jel, hogy a tervezett sorozatgyártás bárhol is működni fog.
Számos kutatást végeztek a probléma megoldására, de a nyugat-európai országokban és az USA-ban minden ilyen projekt csúfos kudarccal végződött. A 2023-as világ-klímakonferencián 22 ország jelentette be, hogy 2050-ig meg akarja háromszorozni az atomenergia-kapacitást. Ez ezer új atomerőművet jelentene.
Az uránkészletek végesek
Csakhogy úgy tűnik, ehhez a rendelkezésre álló urán nem elegendő, elérték a rendelkezésre álló mennyiség határát, ami elfogadható árak és – a bányászat által okozott – környezeti hatások kordában tartása mellett lehetséges. Ha a világ azt tűzné ki célul, hogy a villamosenergia-szükségletének 80 százalékát atomenergiából fedezze, az a jelenlegi technológiával nem lenne megvalósítható. Dolgoznak a fűtőelemek újrafeldolgozásán is, de ez eddig szintén működik gazdaságosan.
A bajor kereszténydemokraták, a CSU vezetője, Markus Söder egy mini atomerőművet szeretne Bajorország számára, amelyet nukleáris hulladékkal működtetnének.
Donald Trumpnak semmi sem lehetetlen
Úgy tűnik azonban, hogy a politikusok nem adják fel – talán dotálják majd a minierőműveket. Donald Trump amerikai elnök és Takaichi Sanae japán miniszterelnök például márciusban bejelentett egy új atomerőmű-projektet az Egyesült Államok déli részén, amelyet abból a befektetési célú pénzalapból finanszíroznak, amelyet a két ország kereskedelmi megállapodásának részeként hoznak létre. A GE Vernova Inc. és a Hitachi Ltd. 40 milliárd dollár értékben kis, moduláris, „BWRX-300” atomerőműveket épít Tennessee-ben és Alabamában. (Japán emellett legfeljebb 33 milliárd dollárt fektet be földgázüzemű erőművekbe is, Pennsylvania-ban és Texasban.)
A projektek célja az áramárak stabilizálása és az Egyesült Államok vezető szerepének megerősítése a globális technológiai versenyben – közölte egy Fehér Ház-i tisztviselő. Ezzel a technológiai óriások éles versenyére utalt, amely során energiaigényes adatközpontokat építenek a mesterséges intelligencia fejlesztésének előmozdítására.
Kétszer ad, aki gyorsan ad
A kis moduláris atomerőművek, az úgynevezett SMR-ek igény szerint előállítható energiával járulnának hozzá az amerikai ipari növekedéshez – tette hozzá a tisztviselő. A konkrét részletek, többek között az, hogy mikor lépnek üzembe a reaktorok, egyelőre nem ismertek. Míg a Trump-kormány és az atomenergia-ipar lépéseket tesznek e reaktorok fejlesztésének felgyorsítására, a legtöbb ilyen terv még mindig szabályozói jóváhagyásra szorul.
Az amerikai hálózatokba még nem került be egyetlen SMR sem. Ezek kapacitása jóval kisebb lesz, mint a hagyományos reaktoroké, amelyek általában egy gigawatt teljesítményt nyújtanak. A technológiát úgy tervezték, hogy gyorsabban épüljenek meg az erőművek, mint a hagyományos reaktorok telepítéséhez, építéséhez és finanszírozásához általában szükséges egy évtized.
Atomreneszánszra készülnek az ausztrálok
Ausztrália gazdag kulcsfontosságú ásványi anyagokban, többek között uránban is, ami segíthet elhárítani azt a potenciálisan még súlyosabb ellátási válságot, amellyel a világnak az Irán elleni háború miatt jelenleg az energiaellátás terén szembe kell néznie – jelentette ki a napokban a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője.
A világ az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja miatt a történelem legsúlyosabb energiaellátási válságával szembesül, amely következtében naponta tízmillió hordó olajnak megfelelő mennyiség esik ki – mondta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója. De még ez a kihívás is kicsinek tűnhet ahhoz képest, amivel szembesülhetünk a jövőben, ha nem hozzuk meg a szükséges intézkedéseket a kritikus ásványi anyagok diverzifikációja terén – mondta, utalva a ritkaföldfémekre.
Egyetlen ország ellenőrzi ugyanis a világ finomítási és feldolgozási kapacitásának több mint 80 százalékát – mondta, Kínára utalva.
Uránba fektetni Európában?
Ausztrália uránkészletei a globális készletek körülbelül egyharmadát teszik ki, emellett a világ negyedik legnagyobb kitermelője Kazahsztán, Kanada és Namíbia után. Ugyanakkor több mint negyedszázada betiltotta az atomenergiát a belföldi energiatermelésben. Birol szerint az országok az atomenergia felé fordulnak majd, és ennek haszonélvezői a piacra kerülő kis moduláris reaktorok lesznek.
Ha uránszűke alakul ki, akkor abból a bányászati cégek hatalmasat profitálhatnak. Uránbánya-részvényekbe fektető ETF-eket ma már Európában is lehet kapni, ahogy ezt a justetf.com weboldalon nyomon követhetjük. (Lásd az ábrát.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
