Az arany határidős ára január végén elérte történelmi csúcsát (a határidős piacon a 5627 dollárt), és bár azóta kissé visszaesett, a 2024 elején kezdődött emelkedő trend vitathatatlanul tovább tart – írta az AOTH blogon Richard Mills. Az emelkedő trendet, azaz a bikapiacot (bull market) tápláló tényezők között szerepel a jelenleg ijesztő mértékű geopolitikai kockázat, a folyamatban lévő kereskedelmi háború, a központi bankok vásárlásai és a dollárról való leválás egyaránt.
Ehhez jönnek a vészesen magas amerikai államadósság menedzselésének költségei, valamint a stagfláció réme, amely a magas munkanélküliség, magas infláció és alacsony gazdasági növekedés csúnya kombinációja. Hacsak az Iránnal folytatott háború nem ér véget hamarosan, a stagfláció a globális gazdaságot is fenyegetni fogja.
Akkor most mi jó az aranynak?
A stagfláció rossz a részvényeknek, a kötvényeknek, a fogyasztóknak és a termelőknek is. A történelem azonban azt mutatja, hogy az egyetlen dolog, amire kedvező hatással szokott lenni, az az arany. Egyrészt tehát az infláció, a magasabb kamatok és az erős dollár rosszak az aranyáraknak. Másrészt a háború, a geopolitikai feszültség, a rossz munkaerő-piaci jelentések és a stagfláció pozitívak.
Így összességében a 2026-os aranyárakra vonatkozó nemzetközi elemzői konszenzus továbbra is óvatosan „bullish” (optimista, emelkedést vetít előre), és sok elemző arra számít, hogy a nemesfém magasabb szinteken fog konszolidálódni.
De addig az arany 5000 dollárnál ellenállásba ütközhet, és rövid távon ekörül 100–200 dolláros mozgásokra lehet számítani, mindkét irányba – írják.
Felülteljesítettek a bányák
A komoly strukturális hajtóerők, mint például a központi banki vásárlások, a dollármentesítés, a tartós infláció/stagfláció, a kamatcsökkentések és a menedékeszköz-kereslet azonban idővel felülírhatják a rövid távú ellenállásokat. A feltörekvő piacok központi bankjai például továbbra is aranyat vásárolnak, keresletük 2025 negyedik negyedévében 230 tonnára nőtt, ami hat százalékos emelkedést jelent a World Gold Council szerint.
Ha ránézünk az arany és az aranybányákat vásároló GDX, GDXJ amerikai ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) grafikonjára, a bányák 2025 eleje óta erősen felülteljesítették a nemesfémet. Az arany 90 százalékos áremelkedéséhez a GDX 180 százalékos drágulása társult. De vajon miért?
Többszörös haszon
Tegyük fel, hogy egy aranybánya egy adott időszakban részvényenként száz dollár bevételt ér el, miközben kilencven dollárnyi költségei voltak, tehát tíz dollár a nyeresége. Ezután az arany ára felmegy tíz százalékkal. A bevételei tehát száztízre nőnek, miközben a költségei nem változnak, 90-en maradnak, tehát a nyeresége már húsz dollár lesz. Ez azt jelenti, hogy egy tíz százalékos aranyáremelkedés is – ha minden más változatlan – képes megduplázni az adott cég profitját.
Ezért van, hogy az aranybányarészvények, de más bányarészvények is képesek sokkal jobban emelkedni a mögöttes nyersanyag árának emelkedése esetén, mint maga a nyersanyag. Gyakori, hogy valamely árupiaci termék egy százalékos áremelkedése két-három, esetleg még nagyobb drágulást okoz a bányarészvények árfolyamában. (Hasonlóan az úgynevezett tőkeáttételes befektetésekhez.)
Arany helyett ezüst
A képletet persze sok minden más is bonyolítja. Az egyik, hogy a bányák általában nem csak egyféle terméket hoznak felszínre. Egy aranybányából kikerülhet ezüst, ami még nagyobbat emelkedett mostanában, és más nemes- vagy ipari fémek is. A réz is gyakran egyéb ipari fémekkel vagy ezüsttel keverve fordul elő. Néhány fém szinte mindig valamilyen más fémek társaságában, melléktermékeként található meg.
Ezenkívül a költségek is ritkán állandóak. A bérinfláció vagy az energiaárak emelkedése, esetleg a munkagépek árának változása, az igazgatási költségek, a helyi adók és környezetvédelmi ráfordítások, a cég által felvett hitelek kamatai mind-mind befolyásolják az adott társaság nyereségét.
Kik azok a juniorok?
Fiatal, még nem termelő cégeknél vagy feltárásokat is végző, kísérletező vállalatoknál (junior aranybányák, mint a GDXJ ETF papírjai) a kutatás, feltárás költségei, különböző engedélyek megszerzése, tervezés, beruházás bonyolítja a képet.
Érdekes, hogy öt év leforgása alatt viszont a bányák nem teljesítették túl látványosan az aranyat. Ennek lehetnek költségoldali okai is. De talán okozhatja az is, hogy az aranybányákban még van tartalék, vagyis alulértékeltek a részvények?
Minden idők legerősebb negyedéve
Az aranybányász cégek minden idők legerősebb negyedévét produkálták 2025 utolsó három hónapjában – írja Adam Hamilton elemzése az AOTH blogon. Ennek fő oka, hogy az arany átlagára ebben az időszakban 4150 dollárra emelkedett unciánként, ami 56 százalékos drágulást jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez a brutális árfolyamugrás úgy növelte meg a bevételeket, a nyereséget és a készpénztermelést, hogy közben a termelés még kissé csökkent is, a költségek pedig emelkedtek.
Az elemzés a VanEck GDX ETF (tőzsdén kereskedett, aranybányász részvényeket tartalmazó alap) 25 legnagyobb cégét öleli fel azok negyedéves, éves jelentései alapján. Ezek a vállalatok a negyedévben együtt 36,7 milliárd dollár árbevételt értek el, ami 51,7 százalékos növekedés 2024 azonos időszakához képest. A legtöbbjük 3900–4200 dollár közötti átlagáron értékesítette az aranyat.
Két és félszerezték a nyereséget
A GAAP (nemzetközileg elfogadott számviteli szabályok szerint számolt) működési eredmény 12,6 milliárd dollárra ugrott, ami 147 százalékos éves növekedés, és történelmi csúcs ennek a cégcsoportnak a történetében. A nettó nyereség nagyjából 11 milliárd dollár, ami 152 százalék plusz. A készpénzállományuk 95 százalékkal 36,7 milliárd dollárra nőtt, ami óriási pénzügyi mozgásteret ad számukra.
A teljes fenntartási költség – az úgynevezett AISC (all-in sustaining costs, vagyis minden működési és fenntartási költséget magában foglaló mutató) – eközben 14 százalékkal 1661 dollárra nőtt unciánként. Ez ugyan szintén rekordmagas, de még így is csak nagyjából a 40 százaléka a negyedévben elért aranyárnak.
Ez már zsinórban a tizedik olyan negyedév, amikor a szektor nyeresége 30–100 százalék közötti ütemben bővül évről évre, ami jól mutatja, milyen brutális tőkeáttétellel reagálnak a bányák az arany árfolyammozgására – írja a szerző.
Mit kezdtek a rekordpénzzel?
A cégek nem ülnek a pénzhegyen, a GDX 25 legnagyobb szereplője összesen 7,4 milliárd dollárt költött részvény-visszavásárlásokra, ami piaci kapitalizációjuk 6,5 százaléka.
- Az Agnico Eagle 1,2 milliárd dollár,
- a Newmont 1,0 milliárd dollár
- és a Barrick 0,9 milliárd dollár értékben vett vissza részvényeket.
Osztalékra eközben 2,1 milliárd dollárt fizettek ki, több nagyobb cég 20–50 százalékkal emelte az egy részvényre jutó kifizetést, mint az Agnico. Eközben a cégek nettó adóssága is látványosan csökkent. A vállalatok a bőséges készpénzből felvásárlásokra és összeolvadásokra (M&A) is költenek.
Érződik ugyan a bányák készleteinek (tartalékainak) kimerülése – egyes cégeknél 5–10 százalékos éves visszaesés látszik –, de a beruházások mérsékelten emelkedtek, hogy a termelés hosszabb távon is fenntartható maradjon.
Túlvett volt, de már nem az
A jelenlegi aranyárak mellett a szabad készpénzhozam (free cash flow yield – a piaci értékhez viszonyított szabad készpénztermelés) 15 százalék feletti szinten mozog, ami rendkívül vonzó szint a befektetők szemében – derül ki az elemzésből.
Miután a GDX történelmi csúcsokra futott, a technikai mutatók szerint az „extrém túlvett” tartományba került néhány héttel ezelőtt. Az RSI – relative strength index – 90 fölé ugrott, ami ritka és rendszerint csak átmeneti állapot. (Ma már csak 38 az értéke – a szerk.)
Értékeltség szempontjából a szektor ennek ellenére nem tűnik elszálltnak: az előretekintő P/E (árfolyam/nyereség) mutatók a 13–22 közötti sávban mozogtak az elemzés írásakor, az EV/EBITDA (cégérték/működési eredmény) is az alacsony-közepes tartományban maradt – írta az elemző.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Efelett jön az 50 százalékos importvám. 
