Mostanában vélhetőleg már az is értesült arról, hogy az arany történelmi csúcsokat döntöget, aki az utóbbi időben esetleg egy barlangban bujkált. Az is igaz, hogy az arany és az ezüst volt az év egyik legjobb befektetése, ám még a nemesfémek körében is vannak olyanok, amelyek vetekszenek velük. Ilyen befektetés a palládium és a platina, két olyan fém, amely szintén nemesfém, mégis sokan megfeledkeznek a létezésükről is.
Az arany kevésbé ingatag
Míg az arany az utóbbi tizenkét hónapban 58 százalékkal ment fel, az ezüst pedig hatvanhárommal, addig a platina 69 százalékkal drágult, természetesen dollárban. A palládium eközben ötvenhét százalékkal ért többet, amint azt az első ábráról is leolvashatjuk. Az irányokat tekintve alapvetően együtt mozogtak ezek a fémek, de az aranynál az látszik, hogy kissé simább a görbéje, kevésbé volatilis, vagyis kevésbé nagy ingadozásokat mutat az árfolyama. Nem mutat akkora kilengéseket a narancssárga vonal az ábrán, mint a többi.
Az arany alacsonyabb volatilitását a pénzügyi szakemberek úgy szokták értelmezni, hogy alacsonyabb a kockázata (hiszen stabilabb). Így hasonló áremelkedés, de alacsonyabb volatilitás mellett ez jobb befektetésnek számít, mint a többi.
Mitől nagy kincs az arany?
A volatilitásbeli különbség legfontosabb oka az lehet, hogy az arany piaca hatalmas: tőzsdei kapitalizációja, vagyis az összes piacon levő arany összértéke jóval nagyobb a másik három fémnél. Az ezüstre, palládiumra és platinára vélhetően csak ritkán születik üzlet, miután a végfelhasználók száma is jóval korlátozottabb.
Az arany pénzügyi befektetés is, tartalékképző eszköz is, monetáris eszköz is, ipari felhasználása csekélyebb. Eközben a másik három fém ugyan nemesfém, de nagymértékben inkább az ipari felhasználás dominál náluk, ez adja a kereslet döntő részét. Megtakarítási, tartalékképzési eszköznek a platinát és a palládiumot alig használják, és ékszernek is csak jóval kevésbé, mint az aranyat, ezüstöt.
A palládium gödre
De menjünk egy kicsit visszább az időben, és nézzük meg az utóbbi öt évet. Itt kettészakad a mezőny, a palládium egyedüliként harmincegy százalékkal esett. Az arany a győztes 124 százalékos emelkedéssel, az ezüst követi 114 és a platina 95 százalékkal.
A palládium lejtmenetében feltehetőleg az játszik közre, hogy ezt a fémet jelentősebben érintette egyrészt a katalizátoros robbanómotoros járművek fokozatos cseréje elektromos autókra. Másrészt a drágább palládiumot elkezdték az olcsó platinával helyettesíteni az autógyártásban. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy ma a platina már valamivel drágább is lett a palládiumnál, holott éveken keresztül ennek az ellenkezője volt az igaz.
Sok év, sok százalék
Még inkább visszamenve az időben, egészen 2000-ig, szintén egy szétszakadt mezőnyt látunk, ahol a palládium és a platina csupán 232, illetve 274 százalékkal ment fel. Eközben az ezüst már 885 százalékot tudott hozni, az arany pedig 1389 százalékos drágulással bőven veri a mezőnyt.
Az arany és az ezüst úgy körülbelül 2023 elejétől kezdve lőtt ki igazán, valószínűleg az akkor jellemző magas infláció miatt, illetve amiatt, hogy az inflációs hullám lecsengésével elkezdték a kamatokat újra csökkenteni a jegybankok. De 2024 is új lendületet hozott, alighanem nem függetlenül Donald Trump hatalomra kerülésétől és az általa jelentett fokozódó bizonytalanságtól. Mint az úgynevezett kereskedelmi háborútól, amely az egész világgazdaságra és pénzügyi világra nézve súlyos fenyegetést jelent.
A legritkább nemesfém esete
Utolsó ábránk egy ötödik nemesfémet is behoz a képbe, ez pedig a ródium. Erre nem találunk határidős árat a TradingView rendszerében, van azonban egyetlen tőzsdén kereskedett termék (ETP), vagyis egy befektetési alaphoz hasonlóan működő befektetési társaság, amely kizárólag fizikai ródium befektetéssel foglalkozik. Ez, az Xtrackers Physical Rhodium ETC (XRH0) így valószínűleg eléggé jól követi a ródium kevéssé likvid piaci árát.
Az ábrán látszik, hogy 2021 körül iszonyúan kilőtt e ritka nemesfém árfolyama. Azóta sokat jött lefelé, ám hosszútávon így elég jól teljesített. A befektetési társaság idősorának kezdetétől kezdve legalábbis jelentősen túlteljesítette az aranyat is. Ezt a fémet szintén főleg katalizátorokban használják, és rendkívül ritka, ezért árfolyama még hajlamosabb a nagy kilengésekre.
Palládium-hiány lépett fel
De mit mond a ritkább nemesfémek piacáról a nemzetközi pénzügyi sajtó? A palládium az elmúlt években egyrészt azért ment fel nagyon, mert a robbanómotoros autókban több ilyen fémre volt szükség, ezen járművek gyártása még felfutó ágban volt. Másrészt Oroszország inváziója Ukrajna ellen különböző kereskedelmi korlátozásokat eredményezett, illetve vetített előre, és ez az ország a palládium egyik legnagyobb termelője. Az utóbbi időben több éven keresztül elmaradt a termelés a kereslettől, amire az árfolyamok logikus módon nagy emelkedéssel reagáltak.
Valószínűleg ebben az évben is marad a hiány a piacon. Ám a további években már nem annyira egyértelmű a kép. Sok függ attól, hogy az elektromos autók térnyerése milyen ütemben folytatódik, amit számos politikai döntés is befolyásol. Így például az, hogy Donald Trump amerikai elnök inkább visszavágja a megújuló energiával működő járművek támogatásait.
Zavarok Dél-Afrikában
A platina sorsa is jórészt az autógyártástól függ. Eközben a kínálati oldalon különböző zavarok támadtak, a csúcstermelő Dél-Afrikában például áradások, feldolgozóipari kapacitások kiesése, infrastrukturális kihívások nehezítették a kínálat fenntartását. Az országban csökken a kitermelő tárnák száma: a 2008-as nyolcvanegyről 2005 végére várhatóan ötvenháromra. Egyre kevesebb számú és egyre mélyebb bányából jön a platina, ezáltal is növekednek a kitermelési költségek, és csökken a felhozatal.
Hogy lehet ebbe befektetni?
Mint minden nemesfémnél, a platinánál és a palládiumnál is járható út a fizikai fém megvásárlása, rudak, lapkák, esetleg érmék formájában, de ezek tárolása költséges és kockázatos is lehet. Mindkettőre léteznek különböző értékpapírok is, de másfajta kockázatokat, például az úgynevezett partnerkockázatot hordoznak. Ahogy az aranynál is megszokhattuk a fizikai arany és a papír arany kifejezések mögött rejlő különbségeket.
A palládiumra és a platinára a kisbefektetők például ETF-eken keresztül szerezhetnek kitettséget, talán így fektethetnek be legkönnyebben. Ilyenek már Európában is vannak, amelyeket például a Justetf.com oldal keresőjében találhatunk meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
