Most az Egyesült Arab Emírségek városa egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, mivel az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja alapjaiban rengette meg a „dubai álmot”, amelyet sok külföldi is magáévá tett – írja a The Guardian.
Az Emírségeket érte Irán csapásainak több mint kétharmada. Szándékosan helyez ekkora súlyt Irán épp ennek az országnak– mondják az elemzők –, mivel a nyugati hatalmakkal mély katonai és hírszerzési kapcsolatban áll, valamint Dubaj a globális pénzügyek és a nyugati nyaralások kedvelt célpontja. Épp ezt a hírnevét akarja most lerombolni Irán, ezzel szimbolikus csapást is mérve a Nyugattal való együttműködésre.
Fotó: MTI/AP/Altaf Kadri
Megváltozott az élet
A háború kitörése óta naponta kikapcsolhatatlan riasztások csörögnek mindenki telefonján, amelyek „potenciális rakétafenyegetésekre” figyelmeztetnek, és arra kérik a telefon használóját, hogy keressen biztonságos menedéket, és maradjon távol az ablakoktól.
Az eddig kilőtt 1700 iráni lövedék több mint 90 százalékát visszaverte az Egyesült Arab Emírségek védelmi rendszere, de az iráni drónok és rakéták néhány jelentős célpontot azért eltaláltak, köztük katonai bázisokat, ipari komplexumokat és a dubaji repülőteret, ezzel leállítva a világ egyik legforgalmasabb légiközlekedési csomópontját. Két adatközpont elleni támadás rövid időre megakadályozta Dubaj lakosait abban, hogy digitális fizetésekre használják a telefonjukat.
A Fairmont Hotel, amely Dubaj híres, mesterségespálmafa-alakú szigetén található, és amely mega-kastélyoknak, fényűző szállodáknak és exkluzív strandkluboknak ad otthont, szintén drámai csapást szenvedett.
Szerdán a Citibank és a Standard Chartered bank evakuálta dubaji alkalmazottait „a fokozott biztonsági aggályok miatt”.
A tömeges turista- és influenszer-kivándorlás okozta járulékos károk közé tartozik több száz otthagyott macska és kutya – akiket Dubaj híres TikTok, Instagram és YouTube sztárjai korábban annyira kedveltek. Ezeket a „kedvenceket” az elmúlt napokban minden ceremónia nélkül a város menhelyein dobták ki, lámpaoszlopokhoz kötöttek, vagy dobozokban hagytak az utcákon, miközben gazdáik sietve elhagyták az országot. A K9, egy dubaji állatmenhely, „undorítónak” nevezte a helyzetet.
Dubaj különösen érzékeny
A konfliktus gazdasági következményei az Egyesült Arab Emírségekre nézve valószínűleg jelentősek lesznek, de sehol sem jobban, mint Dubajban, ahol a turizmus évente körülbelül 30 milliárd dollárt termel. Lakóinak több mint 90 százaléka külföldi, akik a világ egyik legnagyobb milliárdos-koncentrációjú településén élnek, s akik élvezik a jövedelem-, tőkenyereség- és öröklési adók hiányát.
Más Perzsa-öböl menti emírségekkel ellentétben Dubajnak nincsenek hatalmas olajforrásai, amelyekre támaszkodhatna.
„Dubaj már most is jelentős veszteségeket szenved el” – mondta Khaled Almezaini, az Egyesült Arab Emírségek Zayed Egyetemének professzora. „Eddig elviselhető az Egyesült Arab Emírségek gazdasága számára, de ha ez még 10-20 napig folytatódik, akkor a turizmusra, a légi közlekedésre, a külföldi vállalkozásokra és az olajra gyakorolt hatása nagyon súlyos lesz.”
Nem vonz több britet?
Körülbelül 240 ezer brit él Dubajban – több, mint Oxfordban. A világjárvány után a közösségi médiában szinte naponta jelentek meg bejegyzések arról, hogy a londoniak elhagyják az Egyesült Királyságot a ragyogó napsütés és a nulla adó Instagram-világáért. Ezek az üzenetek jellemzően ugyanazt ismételték: hogy Dubajban biztonságosabb, mint este 9 óra után Londonban. A bizonytalan emberi jogi helyzet és az a tény, hogy a kormány kritizálása illegális, soha nem szerepelt – írja a The Standard brit lap.
A város vonzereje miatt Dubajban a háború kezdetére már 90 százalékban külföldiek élnek, akik közül sokan tízéves aranyvízummal tartózkodnak ott, amelyet külföldi „alkotóknak” adtak, hogy fenntartsák a város imázsát.
Neil Quilliam, a Chatham House agytröszt Közel-Kelet és Észak-Afrika Programjának munkatársa megjegyzi, hogy bár a közeli Irakban és Szíriában évtizedek óta jelentős konfliktusok dúlnak, az olyan városok, mint Dubaj, „soha nem szenvedtek el ilyen csapásokat korábban. Azt hiszem, nagyon-nagyon nehéz lesz a nemzetközi vállalkozások, és a külföldiek számára, hogy menekülésük után a visszatérést fontolgassák” – jelentette ki.
Quilliam hozzáteszi, hogy Dubaiban eddig „hamis biztonságérzet” uralkodott; egy képzelt immunitás a körülötte zajló konfliktussal szemben. „Volt egyfajta naivitás – de ez egyértelműen lelepleződött” – mutatott rá.
Megvéd az uralkodó
A dubaji influenszerek a támadások után azonnal elkezdtek online posztolni, mivel megdöbbentette őket a csodás látképüket beszennyező lángoló törmelék.
Közülük Petra Ecclestone, Luisa Zissman, Kate Ferdinand és Arabella Chi, gyorsan megosztották a videóikat a támadások kezdetén. Igaz, azóta számos, a félelmet kifejező videót töröltek, vagy megváltoztatták véleményüket, miután az Egyesült Arab Emírségek kormánya emlékeztette őket arra, hogy a „nemzeti egységre” károsnak ítélt anyagok közzététele akár 58 ezer fontos bírságot vagy szabadságvesztést is vonhat maga után.
Egy több millió követővel rendelkező influenszer, aki kezdetben egy videót osztott meg a lakása előtt égő törmelékekről, beismerte, hogy a megtorlástól való félelmében eltávolította a bejegyzését. „A dubaji hatóságok irányítani akarják a narratívát, az biztos.”
Így a valódi aggodalmak eltűntek a nyilvánosság elől, a hirtelen megosztott, félelmet mutató videókat pedig egy jól koordinált kampány váltotta fel, amely az állam biztonságát dicsőíti. Végtelen mennyiségű bejegyzés kezdődik így: „Dubajban élsz, nem félsz?”, majd lassított felvételek következnek Dubaj uralkodójáról, Sejk Mohammed bin Rashid Al Maktoum emírről. Eközben a felhangzó zene mellett válaszolnak is a kérdésre: „Nem, mert tudom, ki véd meg minket.”
Három tényező is óvatosságra int. 
