A részvénypiac forgalma 19,6 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.
Az Equilor befektetési Zrt. elemzője a mérsékelt forgalomból és a visszafogott árfolyammozgásokból arra következtet, hogy a befektetők óvatosak voltak.
Bár a kereskedésnek ez nem kedvezett, mégis jobb annál, mintha a hét elejét meghatározó piaci félelmek érvényesültek volna – mondta Takács András.
Hozzátette: jelentős elmozdulás egyedül a Molnál látszik, ami abból következhet, hogy a hírek szerint a Barátság kőolajvezeték nem indul újra belátható időn belül.
A Mol 76 forinttal, 1,94 százalékkal 3846 forintra csökkent 1,6 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP 10 forinttal, 0,03 százalékkal 35 510 forintra erősödött, forgalma 14,3 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom megállt 2050 forinton, forgalma 1,3 milliárd forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 70 forinttal, 0,59 százalékkal 11 880 forintra emelkedett, a részvények forgalma 1,7 milliárd forintot ért el.
A BUMIX 9469,77 ponton zárt pénteken, ez 84,27 pontos, 0,9 százalékos emelkedés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.
Az európai részvénypiacok pénteken összességében eséssel zárták a kereskedést, a közel-keleti konfliktus eszkalációja és az energiaárak emelkedése fokozta a befektetői bizonytalanságot.
A páneurópai STOXX 600 index 0,52 százalékkal csökkent a kereskedés végére, heti összevetésben 0,56 százalékos visszaesést mutatott. Az Euro Stoxx 50 index 0,47 százalékkal gyengült.
Londonban a FTSE 100 index 0,39 százalékos mínuszban zárt, heti szinten 0,19 százalékkal került lejjebb. Frankfurtban a DAX index 0,46 százalékkal esett, amivel a heti vesztesége 0,59 százalékra nőtt. Párizsban a CAC 40 index 0,91 százalékkal csökkent, és a hét egészében 1,03 százalékos mínuszba került. Milánóban a FTSE MIB index 0,29 százalékkal süllyedt, ugyanakkor heti összevetésben 0,39 százalékos emelkedést mutatott. Madridban az IBEX 35 index 0,43 százalékkal esett, ami heti szinten 0,05 százalékos csökkenésnek felel meg.
A részvénypiacokon a közel-keleti konfliktus állt a befektetői figyelem középpontjában.
A feszültséget tovább növelte, hogy Irán új legfelsőbb vezetője bejelentette: a Hormuzi-szoros lezárva marad, ami a globális olajkereskedelem mintegy ötödét érinti. A bizonytalan helyzet az energiaellátás és az infláció alakulásával kapcsolatos aggodalmakat erősítette Európában.
A frankfurti piacon az ipari és bankszektor részvényei kerültek nyomás alá, miközben az energiaszektor és a közműcégek papírjai erősödtek. A vesztesek között szerepelt többek között a Siemens Energy, a Volkswagen, az MTU Aero Engines és a Siemens, amelyek árfolyama 2 és 5,3 százalék közötti mértékben esett. A Zalando ugyanakkor több mint 6 százalékkal emelkedett, miután egy elemzőház javította a részvény ajánlását, és a társaság részvény-visszavásárlási programot jelentett be.
Londonban a FTSE 100 indexet a vártnál gyengébb makroadatok is nyomták. A brit statisztikai hivatal közlése szerint a gazdaság teljesítménye januárban stagnált, miközben az elemzők 0,2 százalékos növekedésre számítottak. A piacok ennek ellenére egyre inkább azzal számolnak, hogy az energiaárak emelkedése miatt az év végéig körülbelül 80 százalékos eséllyel 25 bázispontos kamatemelést hajthat végre a Bank of England.
Párizsban a luxusipari és bankrészvények vezették a csökkenést. Az LVMH, a Hermes és a Kering árfolyama 1,2 és 2,6 százalék közötti mértékben esett, miközben a BNP Paribas, a Crédit Agricole és a Société Générale papírjai 1,5 és 1,9 százalék közötti veszteséget szenvedtek el. A francia statisztikai hivatal adatai szerint az éves infláció februárban 0,9 százalékra gyorsult a januári 0,3 százalékról.
Milánóban a pénzügyi szektor gyengülése húzta le a piacot. Az UniCredit árfolyama 2,3 százalékkal, az Intesa Sanpaolóé 1,9 százalékkal, a Banco BPM-é 1,7 százalékkal csökkent. Az energia- és védelmi ipari vállalatok közül ugyanakkor az Eni és a Leonardo részvényei több mint egy százalékkal erősödtek.
Az árupiacokon az olajárak emelkedtek, mivel a Hormuzi-szoros működésének korlátozása és a térségben zajló katonai műveletek miatt továbbra is szűkül a kínálat. Az amerikai WTI nyersolaj ára az európai piaci zárás idején hordónként 97,10 dollár volt, ami 1,43 százalékos napi emelkedésnek felel meg; heti összevetésben az árfolyam 6,9 százalékkal nőtt, az év eleje óta pedig mintegy 69 százalékkal emelkedett.
Az északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára 101,92 dolláron állt, ami 1,45 százalékos napi növekedés; heti szinten 10,1 százalékkal, az év eleje óta pedig körülbelül 67 százalékkal drágult.
Az európai földgázpiacon a TTF referenciaár 50,00 euró körül alakult megawattóránként, ami 1,70 százalékos napi csökkenést jelentett, bár a jegyzések továbbra is jóval a hónap eleji szintek fölött maradtak. A piacok azt mérlegelik, miként pótolható a Perzsa-öböl térségéből kieső cseppfolyósított földgázkínálat, miután a katari LNG-terminálok működését részben felfüggesztették.
A nemesfémek piacán a spot arany unciánként 5043,69 dollárra gyengült, ami 0,70 százalékos napi csökkenés, heti szinten az ár 2,5 százalékkal esett.
A devizapiacon az amerikai dollár erősödött, mivel a befektetők a geopolitikai kockázatok erősödése közepette a biztonságos menedéknek tekintett eszközök felé fordultak. A dollárindex 100,34 ponton állt, ami 0,59 százalékos napi emelkedés, heti szinten 1,4 százalékos erősödés.
Az euró ezzel párhuzamosan gyengült, az euró/dollár árfolyam 1,1441 dollárra süllyedt, ami 0,61 százalékos napi csökkenés, heti összevetésben pedig 1,5 százalékos esés. A közös európai devizára nyomást gyakorol az energiaárak emelkedése, ami rontja az euróövezet külkereskedelmi mérlegét.
(MTI)
Tim Cook szerint elkerülhetetlen az áremelés. 
