Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a Közel-Keleten kialakult helyzet kapcsán azt írja elemzésében, hogy
„számomra úgy tűnik, minden idők legnagyobb energia és kőolaj válsága előtt állunk”.
Mint fogalmaz: „Az amerikai/izraeli stratégia sajnos a mostani állapot szerint nem jött be: Irán nem omlott össze, nem adja meg magát. Éppen ellenkezőleg, a vallási rezsim állja a csapásokat, sőt bekeményít, beleáll a konfliktusba és egyre inkább úgy tűnik, hogy mintha az ő stratégiájuk működne. Ennek a következménye, hogy jelen pillanatban egyáltalán nem látszik, hogy a Hormuzi-szorost mikor és milyen feltételekkel lehetne újranyitni”
Összehasonlításképpen Pletser összegyűjtötte, a korábbi közel-keleti válságok mekkora hányadát érintették a globális kínálatnak.
- Szuezi válság (1956–57): a globális kínálat 10 százaléka. (Mostanáig a legnagyobb ellátási zavar, amelyet Egyiptom Sínai-félszigetének megszállása okozott.)
- Öbölháború (1990–91): a globális kínálat 9 százaléka. (Irak Kuvait elleni inváziója és a nemzetközi válaszlépések váltották ki.)
- Arab olajembargó (1973): a globális kínálat 7 százaléka. (Az OPEC tagállamai csökkentették a szállításokat azokba az országokba, amelyek Izraelt támogatták a Jom Kippur háború során, ami négyszeresére növelte az árakat.)
- Iráni vallási forradalom (1978–79): a globális kínálat 5-7 százaléka. (A forradalom miatt az iráni termelés drasztikusan visszaesett, ami 1980 elejére megduplázta a világpiaci árakat.)
Ehhez képest a mostani háború a globális kínálat 20 százalékát érinti, miközben a globális tartalékkapacitás gyakorlatilag 0 százalákra csökkent.
„A Hormuzi szoros ráadásul nemcsak a kőolaj miatt fontos, de ezen keresztül hatalmas mennyiségű cseppfolyós földgáz, finomított kőolajtermék, műtrágya vagy éppen hélium halad át. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az Arab-öbölben lévő államok innen kapják élelmiszerük és használati tárgyaik nagy részét. Gyakorlatilag az egész régió gazdasága megbénult a helyzet miatt” – írja az elemző, aki hozzáteszi, hogy a Goldman Sachs értékelése szerint
„a 2008-as történelmi, 147 dolláros hordónkénti kőolajárat is meghaladhatjuk, ha rövid időn belül nem indul el a forgalom a Hormuzi-szoroson keresztül”.
Péntek reggelre egyébként némileg csökkentek az olajárak az orosz kőolajra vonatkozó szankciók átmeneti amerikai feloldásának hírére.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
