A ‘80-as évek elején egy számítógép még egy egész termet, sőt korábban több termet vagy egy egész emeletet betöltött. Jelenleg valahol itt tartanak az úgynevezett kvantumszámítógépek is, amelyekhez sokan hatalmas reményeket fűznek. Forradalmasíthatnak egy csomó informatikai területet, többek között azt a mesterséges intelligenciát is, amely éppen felforgatni készül az egész világot, mert sebességük több tucatszor vagy talán több százszor is nagyobb lehet, mint a hagyományos számítógépeké.
Ám a kvantumszámítógépek eddigi példányai egyelőre csak speciális feladatokra alkalmasak, gyakran azokra is csak korlátozottan. Ehhez is terjedelmes és erőforrás-zabáló kiszolgáló berendezésekre van szükség, ami miatt nagyon sérülékenyek, nem hordozhatók, még korlátozott a hasznosságuk. (Például az abszolút nulla fok közelébe kell hűteni a központi áramköröket.) A technológia bár forradalminak számít, egyelőre még az alapkutatások szintjén van.
Szuperkompjúterek bezárva
Így még sok évig valószínűtlen, hogy akár otthoni használatra, akár általános vállalati célokra lehetne használni ezeket a berendezéseket. Sokkal valószínűbb, hogy bevonulnak majd az úgynevezett data centerekbe, azaz számítástechnikai központokba, és majd az interneten keresztül fognak elvégezni pénzért fontosabb feladatokat a fizetőképes megrendelők számára. Ez akár egy-két év múlva is bekövetkezhet, a tömeges elterjedésre nagyon hosszú ideig kell várni, a pesszimisták szerint akár pár évtizedet is.
Nem lehetséges, hogy a kvantumszámítógépek is olyanok, mint a fúziós energia? – merülhet fel a kérdés. Ez az az energiaforrás, amely a Napban zajló folyamatokat modellezné a Földön. A fúziós reaktorokkal már évtizedek óta kísérleteznek, de működő, hosszabb távon is energiát termelő példányuk változatlanul nincsen, és várhatóan még sok évig nem is lesz. A fúziós energia valami olyasminek tűnik, ami mindig pár év múlva várható, hogy aztán soha ne érkezzen meg.
A kvantumszámítógépek kapcsán azonban rámutatnak az elemzők, hogy már létezik sok működő példányuk, amelyek már most is hasznos feladatokat végeznek el. Így már sokkal jobban állnak, mint a fúziós reaktorok valaha is.
Hogyan vehetünk kvantumszámítógép-céget?
Mindezek ellenére a kvantumszámítástechnikába befektetni egyelőre kemény dió. Egyrészt vannak kisebb vagy közepes cégek, amelyek csak ezzel foglalkoznak. Ezeknek azonban általában még nincsen lényeges értékű bevételük, emiatt borzasztóan kockázatosak, hiszen könnyen tönkremehetnek.
Tisztán kvantumszámítástechnikával foglalkozó cégek („pure plays”):
- Quantum Computing Inc. (QUBT)
- IonQ (IONQ)
- Rigetti (RGTI)
- D-Wave (QBTS)
Más kvantumszámítógép-kutatásokat viszont olyan nagyvállalatok végeznek, mint az IBM vagy az Nvidia, amelyek tevékenysége nagyon szerteágazó. Így ha megvesszük a részvényüket, lehet, hogy csak az árfolyam pár százalékát fizetjük a kvantumszámítógépekkel kapcsolatos tevékenységekre, a többi az egyéb működési területeket öleli fel.
Az első fecskék megjelentek
Az „ETF Stream” szerint néhány befektetési ház, köztük a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock, nemrég még kételkedett abban, hogy már létezik-e egy önálló tőzsdei befektetési alaphoz (ETF-hez) elegendő, stabil és diverzifikált részvénykínálat a piacon. Azóta a véleményük megváltozott.
A VanEck már 2025 májusában létrehozott egy kvantumszámítástechnikai ETF-et, amely nyolc hónap alatt több mint félmilliárd dolláros forgalmat ért el.
Fogadások a jövőre
Ma már több kvantumszámítógép-ETF is van, amelyek azonban „nyitott kimenetelű jövőbeli fogadásként” működnek a német Finanzen.net összefoglalója szerint. Egyre több kibocsátó dob piacra ilyen ETF-eket, miközben a technológia gyerekcipőben jár. Persze, éppen ebben rejlik a befektetők számára a lehetőség és a kockázat egyaránt.
Az első ilyen ETF-ek néhány hónap alatt több száz millió dollárt gyűjtöttek össze, a piacvezető BlackRock pedig 2025 októbere óta szintén saját kvantum-ETF-et forgalmaz. (A BlackRock ETF-üzletágának márkaneve iShares, így kell keresnünk – a szerk.)
Egyes részvények dupláztak tavaly
A kvantumszámítástechnikát sok médiajelentés a következő nagy jövőtechnológiaként dicséri, pedig a technológia még fejlesztési fázisban van – hangsúlyozta az Investing.com is. A beszámoló szerint a kvantumszámítógépek számos iparágat forradalmasíthatnak, így a kriptográfiát (titkosítást), az orvostudományt, a mesterséges intelligenciát és több más területet.
Ez is az oka annak, hogy a kvantumszámítástechnikai részvényeket a befektetők éberen figyelik. A 2025-ös tőzsdei évben a pure play-részvények, mint például a D-Wave Quantum vagy a Rigetti Computing, a magas volatilitás ellenére részben dupláztak, tripláztak. (Korábban azonban hatalmasat estek is, lásd fentebb a második ábrát.)
Évtizedes történetre kell berendezkedni
Miért lehet érdemes kvantum-ETF-et venni ebben a korai technológiai stádiumban? A „The Motley Fool” portál azzal érvel, hogy a technológiai szektorban nehéz megbízhatóan azonosítani a hosszú távú nyerteseket. „Elsőnek lenni nem elég, ha egy másik vállalat jobb technológiát fejleszt ki”. Az ETF viszont segíthet csökkenteni az egyes értékpapírok egyedi kockázatát, általa sokkal szélesebb részvényportfólió hozamából lehet részesedni.
A megfelelő ETF-ek az értéklánc mentén működő vállalatokat fedik le, köztük hardvergyártókat, chipfejlesztőket és gépi tanulás területén működő vállalatokat is. Különösen a kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia összekapcsolását remélik a potenciális növekedés motorjának. Ugyanakkor „The Motley Fool” hangsúlyozza, hogy ez egy hosszú távú befektetési történet, amely egy évtizeden vagy annál is hosszabb időn át fog kibontakozni, a rövid távú hatások bizonytalanok.
Az Investing.com is azt hangsúlyozza, hogy sok kereskedelmi alkalmazás továbbra is csak a jövő zenéje. Egyes szakértők szerint a klasszikus számítógép-rendszerek széles körű felváltása nem várható 2040 előtt. A befektetőknek így ezt a hosszú távú perspektívát kell szem előtt tartaniuk.
Nem olcsó mulatság
A „The Motley Fool” szerint a teljesköltség-mutatók (TER) ezekben a speciális ETF-ekben 0,40–0,45 százalék körül mozognak, ami magasabb, mint a klasszikus, széles körű indexalapoké.
A kvantumszámítógép-ETF-ek így továbbra is magas kockázatú tematikus befektetések maradnak. Hozzáférést biztosítanak egy potenciálisan forradalmi technológiához, de türelmet, kockázatvállalási hajlandóságot és hosszú befektetési horizontot igényelnek.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Közel 10 százalékos a kisker-növekedés. 
