Még nem késő – így mentheti meg a munkahelyét, a befektetései értékét

Nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni a munkádat, hanem valaki, aki jobban tudja kezelni azt, mint te – hangoztatta már évekkel ezelőtt is több közgazdász és tudós. Ez a mondat most fontosabbnak tűnik, mint valaha. Amint a napokban beszámoltunk róla, a mesterséges intelligencia terjedése gyorsulni látszik, képességei ugyanis a várakozások feletti sebességgel javulnak. Az „AI-gyorsulás” sokkal hamarabb végigsöpörhet a munkaerőpiacon, de a befektetési piacokon is, mint azt korábban sokan gondolták.

Ezért minden korábbinál fontosabb, hogy felkészüljünk rá. „Mert a mesterséges intelligencia nemcsak egy-egy gazdasági ágat, iparágat fog átalakítani, hanem – a szintén feljövőben levő robotikával karöltve – mindent – ezzel kapcsolatban alig van vita a szakértők között, legfeljebb a sebességről” – írtuk korábbi cikkünkben is.

A puding próbája

Ebben a cikkben azt kíséreljük meg összefoglalni, hogy mit tehet most az átlagember, akár mint munkavállaló, akár mint kisbefektető. Az egyik alapvető dolog, hogy használni kell az AI-rendszereket, mindenütt, ahol lehet. Munkánkhoz, befektetéseink elemzéséhez, hétköznapi információgyűjtéshez, mindenhez. Mert:

a világ öt év múlva nagyon más lesz. Tíz év múlva felismerhetetlen lehet – tartják egyre többen.

Sok ember korábban elhanyagolta a mesterséges intelligenciát, mert azt gondolta, hogy az csak egy intelligens keresőrendszer. Ráadásul a régebbi verziók különösen sokat hibáztak, például elavult vagy téves találatokat, információkat jelenítettek meg, esetleg még hallucináltak is valami nem létezőt. Ez ma is előfordulhat, de azóta óriásit fejlődött ez a technológia, és ma már sokkal többre képes, mint internetes keresések összefoglalására.

Másrészt sokan elkövették azt a hibát, hogy az ingyenes rendszereket vették alapul, holott a fizetős verziók általában jóval többet tudnak, gyorsabbak és precízebbek. Csak információkeresésre, „chatbot”-ként használták az AI-t (vagy például diktálásra, fordításokra). Ahol csak felteszünk egy kérdést, és választ kapunk.

Jön az ügynökök világa

A keresések összefoglalásán és információszolgáltatáson túli következő lépés a mesterségesintelligencia-segédek, segédprogramok, kiegészítők (AI tools). Ezek például hozzáférnek az e-mail fiókokhoz, a produktivitást segítő munkafolyamat-szervező szoftverekhez, és például átalakíthatnak egy e-mailt egy feladattá, vagy egy naptárbejegyzéssé. Vagyis automatizálnak bizonyos egyszerű munkafolyamatokat, de csak az egyszerűbbeket, és nem hoznak döntéseket. Ehhez pontosan, részletesen le kell írni nekik, mi a teendő.

Az ezután következő lépés az AI-ügynökök (AI agents) világa, amelyeknek már célokat adunk meg. Nem kell elmagyarázni részletesen, milyen lépéseket kell megtenni, csak a kívánt eredményt. Az ügynök maga dönti el, hogyan közelíti meg a feladatot, milyen információkat ellenőriz, milyen eszközöket használ, és hogyan alkalmazkodik, ha valami megváltozik. Az ember már nem végzi el a feladatokat, csak az eredményeket felügyeli.

Van egy mindenes titkárod

Ma már az AI-ügynököket kutatásra, piacok figyelésére, tevékenységek nyomon követésére, frissítések ellenőrzésére és folyamatok kezelésére használják, minimális emberi beavatkozással. Az AI-t itt már inkább junior asszisztensként (kezdő munkatársként) kell elképzelni, mintsem keresőmotorként.

Az ügynökök hatékony használatához eredményekben kell gondolkodni.

Így ma már a legfontosabb készség az, hogy tudjuk, mit kell az AI-ra bízni, és hogyan kell egy feladatot egyértelműen meghatározni. Azok, akik tudják, hogyan kell az AI-jal dolgozni, gyorsabban haladnak majd, mint azok, akik nem. (A feladatok megfogalmazásának tudománya a prompting.)

Ne csak olvass róla

Egy egyszerű módja a kezdésnek, ha kiválasztunk egy feladatot, amit nem szeretünk csinálni, és átadjuk egy AI-rendszernek – hangzik egy jótanács. Legyen szó jogszabályok felkutatásáról, egy elektronikus eszköz kezelési utasításának kivonatolásáról, egy részvény megvásárlása mellett és ellen szóló érvekről, az ezüst piacát befolyásoló tényezőkről vagy az amerikai kamatcsökkentés esélyeiről.

Egy másik jótanács a sok közül, hogy kísérletezz napi egy órát az AI-jal. Próbálj ki új feladatokat, az önéletrajz írásától Excel-fájlok elemzéséig, e-mailek megfogalmazásáig. Így hat hónap elteltével megelőzöd majd tudásban az emberek 99 százalékát.

Ne csak olvass róla – hangsúlyozzák szakértők.

Alkalmazkodom, tehát vagyok

Mások általánosságban fogalmaznak és messzebbre tekintenek előre, így az alkalmazkodás képességét hangsúlyozzák, amivel minden új kihívás ellen fel tudja magát vértezni az ember. Korábban eltöltöttünk 12-18 évet az iskolapadban, hogy egy szakmában helyezkedjünk el évtizedekre. Ezentúl azonban lehet, hogy 5-8, vagy már 3-5 évente is teljesen új ismeretekre lesz szükségünk. Ezért a gondolkodás, a gyors tanulás képessége lehet a legfontosabb.

Az átlagos alkalmazott akkor készül fel jól az MI terjedésére, ha tudatosan „AI‑komplementer” készségeket épít (AI-tudás + digitális műveltség + elemző/alkotó gondolkodás + alkalmazkodóképesség), és ezeket a munkájában mérhető eredményekre fordítja – foglalja össze az AI az AI-jal kapcsolatos jó tanácsokat.

A karrier-újratervezés fontos lesz, nem reménykedhetünk stabil munkahelyben, irodai munkában. Érdemes emellé hasznos hobbikat is választani, amelyek egyszer még fő foglalkozássá válhatnak. (Például AI-jal segített internetes mellékkereset, ami komolyabb üzletté válhat). Emellett szükség lehet pénzügyi rugalmasságra is, spóroljunk, kerüljük az új hiteleket, csökkentsük a fix kiadásokat, hogy ha nagy változás jön, legyen tartalékunk – mondják.

Fektessünk a domináns ágazatba

Mások arra esküsznek – és ennek a rekordközelben mozgó tőzsdeindexekhez is sok köze lehet, főleg az USA-ban –, hogy érdemes befektetni közvetlenül az AI terjedésében kulcsszerepet vállaló cégekbe (Tesla, Nvidia, Palantir, Google, esetleg közvetve a tőzsdén még nem levő Anthropic, OpenAI, SpaceX vállalatokba.) De befektethetünk az AI-hoz kapcsolódó más, exponenciálisan fejlődő iparágakba is, mint a robotika, a biotechnológia, a kiberbiztonság és a titkosítás, az űrkutatás stb.

Befektethetünk az ellátási láncba is, mint számítástechnika, adatközpontok, felhő, energia, egyes nyersanyagok. Amint Elon Musk egy 2025 végi interjúban kifejtette, az igazi érték a jövőben, amikor mindent a gépek végeznek majd, a szűkös energia lesz, illetve egyes szűkös nyersanyagok.

Óvakodj a mániáktól

Fontos azonban a kockázatkezelés és a fegyelem. Mivel az AI a jövedelmeket és foglalkoztatást is érintheti, legyen vésztartalékunk, hogy ne kényszerüljünk befektetéseink eladására egy rossz piaci helyzetben. A munkahelyi kockázat könnyen összeadódhat a pénzügyi kockázattal. (Vagyis az állásunkat és a befektetéseinket egyszerre veszíthetjük el gyors változások esetén.)

Másrészt attól is óvakodni kéne a tanácsok szerint, hogy ne csak a hájpolt (megdrágult, felvert árú, agyonvett, túlértékelt) eszközökre, sztorikra építsünk. Nem könnyű feladat, miután sok eszköz árfolyama van most történelmi csúcsok közelében.

Ne kötelezze el magát!

Eddig sok ember nemcsak több évtizedig dolgozott ugyanazon a munkahelyen, vagy legalább szakmában, hanem a pénzügyeit is több évtizedre előre tervezte. Hosszú távra vett fel jelzáloghitelt, diákhitelt, több évtizedre kötött nyugdíjpénztári vagy életbiztosítási szerződéseket. Több évtized alatt megtérülő drága jogi, orvosi, mérnöki vagy egyéb speciális képzések is szerepeltek számos ember életében.

Ennek a kornak úgy tűnik, leáldozott. A változások sebessége és a bizonytalanság miatt nem érdemes az életünket harminc-negyven éves időhorizontokkal tervezni. Az ötven év alattiaknak már valószínűleg nem érdemes szigorú szerződésekkel szabályozott nyugdíjellátásba befektetni, évtizedekre lekötni a tőkéjüket, amikor lehet, hogy pár év múlva minden felborul. (De ez nem jelenti azt, hogy nem szükséges takarékoskodni!)

Szokjon hozzá, hogy az elavult terveket maga mögött hagyja.

Úgyis megeszi az infláció?

Sokan tartanak attól, hogy ha tömegek veszítik el az állásukat a mesterséges intelligencia miatt, arra a kormányok pénzszórással – segélyezéssel, pénznyomtatással, az infláció tüzének felszításával – fognak reagálni valamilyen módon. Ezért elemzők már most azt javasolják, hogy aki csak tudja, hozza előre a jövőbeli cash flow-kat, vagyis próbálja meg a bevételeit minél hamarabb megszerezni és értelmesen, inflációálló módon felhasználni. Mert ki tudja, hogy később megőrzik-e az értéküket.

Adósodj csak el!

Az adósságokat meg inkább rögzítsük fix, de minél alacsonyabb kamatozással, ahogy ez néhány éve Magyarországon is divat volt. Ne fizessük vissza az alacsony kamatozású diákhitelt vagy kedvezményes jelzáloghitelt a szükségesnél gyorsabban. Az olcsó hitelekből jövő tőkét inkább fektessük be magasabb kamattal, vagy jó hozamot ígérő reáleszközökbe.

Lehet, hogy most nem érdemes egy öt-hat éves egyetemre sem beiratkozni. Gyerekeink oktatásánál is különösen nagy súlyt kellene adni a mesterséges intelligenciának, már ma. A család, a baráti kapcsolatok, a szakmai jó hírnév ápolása viszont fontos maradhat.

Általában igaz lehet, hogy nem érdemes három-öt, esetleg öt-tíz évnél tovább tervezni. Talán itt az ideje a bakancslistánk összeállításának is, és elkezdeni az egyes sorok megvalósítását, mert ki tudja, mit hoz a jövő.

Néhány felhasznált forrás:

• Matt Shumer
• @intern
• @alex_atoms
• Perplexity AI

• A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.