Trendi akarsz lenni vagy gazdag? Melyik a jobb befektetési stratégia?

A divatos, felkapott befektetések tömegeket vonzanak, szárnyalnak, csúcsot csúcsra döntenek. De később rendszerint a mánia (hype) jeleit mutatják, majd összeomlanak, romokat és sebeket hagyva maguk után. Ezt láttuk nemrég az ezüstnél, a bitcoinnál, korábban a mém-részvényeknél, és ettől tartanak sokan a mesterségesintelligencia-üzletághoz tartozó részvények piacán is. Lehet másként?

Van kétféle, homokegyenest ellenkező befektetési iskola. Az egyik szerint a trendet kell követni, olyasmit kell vásárolni, ami felfelé megy, ami nagyon népszerű, ezért oda áramlik a tőke. (Trendkövető vagy momentum-befektetés.) A másik szerint éppen ellenkezőleg, elfelejtett befektetéseket kell vásárolni, olyanokat, amelyek alulteljesítők voltak, amit utálnak, amelyek nem kellenek a kutyának sem, pedig alapjában véve értékesek. (Kontratiánus befektetési módszer.)

Hogy működnek a momentum-befektetések?

Ez a stratégia a jól teljesítő eszközök vásárlására épül, amelyek árfolyama már felfelé tart. A népszerűség miatt további tőke áramlik beléjük, így a trend többnyire még erősödik is. Ezt a piaci lendületet (momentumot) használják ki a befektetők rövid- és középtávon.

Nyerteseket veszünk, győzteseket tartunk – mondják a hívei.

​Feltételezik, hogy a múltbeli győztesek, az eddig magas hozamú eszközök tovább fognak emelkedni rövid-közepes távon (3-12 hónap alatt), míg a vesztesek tovább esnek. Ezért a legjobb 10-20 százalékot, a nyerteseket vásárolják, legyen szó egész szektorokról (szektorindexekről, ETF-ekről) vagy részvényekről. Vannak, akik emellett el is adják (shortolják) a veszteseket. Gyakran havonta vagy negyedévente frissítik a portfóliót, hogy mindig a legfrissebb győztesek (és vesztesek) legyenek benne.

​Hogy működik a kontrariánus befektetési iskola?

Itt viszont az alulteljesítő, „elfelejtett” eszközöket keresik, amelyek árfolyama sokat ment már lefelé, akár teljesen össze is omlott, de fundamentálisan mégis értékesek. Feltételezik, hogy a piac túlzottan pesszimistává vált ezekkel kapcsolatban, ami félreárazásokat okozott, így idővel felfelé fognak korrigálni.

Akkor vásárolj, ha vér folyik az utcákon – vallják, James de Rothschild híres 19. századi mondása alapján.

Figyelik a médiát, a befektetői véleményeket, hangulatot (a „szentimentet”) és persze az árfolyamokat. Extrém félelmet keresnek, például pánikeladásokat, de vannak, akik a túlzott optimizmusra is vadásznak. (Bár a buborékokat, a mániákat shortolni extrém veszélyes vállalkozás, általában nem lehet tudni, meddig tartanak. Ötven dolláros ezüstnél ki tudhatta, hol lesz a csúcs, 99, 120 vagy 200 dollárnál? Még ma sem tudjuk.)

Hulló kések közé nyúlnak

​Gyengén teljesítő, de fundamentálisan olcsó részvényeket, szektorokat vagy eszközöket keresnek ennél az iskolánál, alacsony P/E (árfolyam/nyereség hányados), P/BV (árfolyam/könyv szerinti érték) vagy magas osztalékhozam alapján. De ott, ahol a fundamentumok (például a profitszámok) is rendben vannak.

​Ha mindenki elad, vegyél; ha mindenki vesz, maradj ki belőle vagy adj el – vallják.

Tipikus példái voltak a 2008-as pénzügyi válságban (vagy az ezt követő európai hitelválságban) olcsó bankrészvényeket venni, a Covid idején légitársaságokat vagy vendéglátóipari, turisztikai cégeket, kaszinókat. ​A trendkövetők azonban azzal kritizálják őket, hogy hulló kések közé nyúlnak – és így meg fogják magukat vágni, égetni, mert az árfolyamok szinte mindig tovább esnek.

Amikor csontvázak potyognak a szekrényből

Az ilyen kontrariánus befektetések időtávja jó esetben közepes, de inkább hosszú, ami több hónapot vagy több évet jelent, hiszen a rövidebb időtávokon még durván alulteljesíthetnek a piaccal szemben. Például a 2010-es évek második felében számos bányarészvény, nyersanyagcég nagyon olcsó volt, olaj, arany, urán, réz is, és ez évekig így is maradt, mára azonban többségük szépen feljött.

Sok türelem kell ehhez, és szilárd lelkierő, képesség a kitartásra a tömeggel, az általános véleményekkel szemben is, ami nem mindenkinek sajátja. Ráadásul a pesszimizmusról kiderülhet az is, hogy indokolt volt, napvilágot láthat olyan új információ, amit korábban csak bennfentesek tudtak. Például egy fű alatt előkészített új jogszabály ellehetetlenít egy ágazatot, vagy egy cégnél csontvázak potyognak ki a szekrényből.

Vásárolj részletekben!

A diverzifikáció így a kontrariánusoknál nélkülözhetetlen, vagyis itt végképp nem szabad mindent egy lóra feltenni, többféle befektetés között kell megosztani a kockázatot. A lefelé tartó árfolyamtrend miatt ajánlott a DCA (dollar cost averaging) technika is, amikor nem egyszerre, hanem részletekben vásárolunk be az adott eszközből, adott esetben egyre olcsóbban.

Hogyan lettek az utolsókból elsők?

Néhány példa arra, hogyan lesz valamiből utált, alulteljesítő, földbe döngölt befektetési eszköz, szektor, majd hogyan képes hamvaiból feltámadva ismét szárnyalni.

Lítium-részvények. Lítiumot nem tudunk közvetlenül vásárolni, csak tőzsdei cégeken keresztül. Korábban attól tartottak, hogy a bányák nem tudják majd kihasználni a hatalmas növekedést mutató akkumulátor-ipar igényeit, és megfizethetetlen lesz a lítium, így az ezzel kapcsolatos értékpapírok az egekbe mentek (lásd az első grafikonon). Ez után azonban több mint három éves lejtmenet következett, ami során például a LIT lítium– és akkumulátor-ipari ETF (Global X Lithium & Battery Tech ETF) elveszítette értékének 60 százalékát 2025-re. A tavalyi mélypontról azonban már mintegy 100 százalékot ugrott.

Vasérc. Mindenki aranyba, ezüstbe, esetleg platinába vagy rézbe akart fektetni mostanában, node vasba? Sokáig abszurdnak tűnt az ötlet. A vasérc ára is nagyot esett korábban a gyengülő kínai acélkereslet, a globálisan növekvő készletek és kínálat miatt. Tisztán vasba fektetni szintén nehéz, de vannak részvények és részvény-ETF-ek, amelyekben az árbevétel nagy része vasból származik:

• iShares MSCI Global Metals & Mining Producers (PICK) ETF, 50-60 százalék vaskitettség
• SPDR S&P Metals & Mining (XME) ETF, 20-30 százalék kitettség
• Rio Tinto (RIO) részvény, 60-65 százalék
• BHP Group (BHP) részvény, 50 százalék körüli kitettség
• Vale (VALE) részvény, Brazília, 70-80 százalék

A vassal kapcsolatos papírok is szépen teljesítettek a 2025-ös mélypontjaikhoz képest, amint a második ábrán látszik.

Uránbányák. A Fukushimai baleset, 2011 után rettentően utált szektor lett, több mint tíz évig csak esett vagy stagnált a bányák árfolyama. Az utóbbi években először óvatosan emelkedett, fokozatosan magára talált, majd tavaly begyorsult, ami nagyjából duplázást jelentett. (Harmadik ábra.)

A bitcoin. Február elején akkorát esett a kriptovaluta, hogy már csak mintegy 50 százalékra volt az október eleji 123 ezer dolláros történelmi csúcsától, 2024 ősze óta nem látott szintre ment le (60 ezer dollárig). Mehet azonban még sokkal lejjebb is, a múltban 80-90 százalékos hullámvölgyeket is tudott produkálni, bár az intézményi befektetők, az amerikai bitcoin ETF-ek megjelenésével ez ma már eléggé valószínűtlennek tűnik.

Ha azonban valaki lát fantáziát benne, ez jó alkalomnak tűnik kisebb csomagokban elkezdeni vásárolni. (Jelenleg már 70 ezer dollár körül van.) A bitcoin története látványos összeomlások és hatalmas felfutások története, amelyek eddig nagyjából négy évente követték egymást. Érdemes lehet nála perspektívában, hosszú távon gondolkodni és az „utált” időszakaiban belevenni. Lásd még:

Melyik iskola jobb?

Internetes források szerint a kettő közül egyik stratégia sem egyértelműen jobb hosszú távon, mindkettőnek vannak erősségei, és a kombinálásuk vezethet a legstabilabb eredményre. (Szakszvakkal: a negatív korreláció miatt együtt jobb a Sharpe-rátájuk, azaz a kockázattal korrigált hozamuk.)

A trendkövetés rövidebb és közepes távon magasabb hozamot ad, de krízisekben az árfolyam összeomlik, magas a krach kockázata, A kontrariánus iskola értékalapú, „value” befektetés, aminek megtérülése főleg hosszabb távon, több év alatt várható, ha az árfolyam „visszatér az értékhez”. ÍDe kezdetben nagy áldozatokat kíván, sokáig alulteljesít.