Kiváló évet zártak 2025-ben is az önkéntes nyugdíjpénztárak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, nőtt a taglétszám, emelkedtek a tagdíjbevételek, szép lett a hozam, de a szektort beárnyékoló problémák tavaly sem tűntek el – írja laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor.hu. Jó hír, hogy a nyugdíjpénztárak taglétszáma nem csökkent már tovább, sőt lassú növekedésnek indult. 2024 közepén volt mélyponton a taglétszám, akkor 1,069 millió pénztártagot tartottak nyilván, 2025 végén már 13,5 ezerrel többet, vagyis az új belépők száma egy ideje meghaladja a kilépőkét.
A korosztályos összetétel viszont nem javul, 2024 végén a pénztártagok 70 százaléka 45 évesnél idősebb volt, a fiatalok aránya folyamatosan csökken.
Az sem kedvez a szektornak, hogy egyre szélesebb rétegek élveznek szja-mentességet, ami miatt nem tudják kihasználni. A fizető tagság viszont komolyan veszi az öngondoskodást, és évről évre rekord összeget helyez el a számláin. Tavaly a tagok 166,5 milliárd forintot fizettek be, ezt egészítette ki az 51,2 milliárd forintos munkáltatói hozzájárulás. Az előbbi 13, az utóbbi 9,2 százalékkal haladta meg a 2024-es befizetéseket. Ezek mellett szintén rekord összegű, 22,3 milliárd forintnyi szja-visszatérítés is gyarapította a számlákat.
A befizetések mellett a hozamok is növelték az egyéni számlákat. Az MNB néhány napja tette közzé, hogy a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak (záró vagyonnal súlyozott) átlagos nettó hozama 9,04 százalék lett tavaly. A 2025. évi 3,30 százalékos decemberi inflációval összevetve ez 5,56 százalékos reálhozamot jelent a pénztártagoknak. A portfóliók harmada kétszámjegyű hozamot ért el.
Rekordot döntött tavaly a szolgáltatási célú kifizetések volumene is, meghaladta a 230 milliárd forintot, ami csaknem 80 százalékkal magasabb a 2024-esnél. A növekedés fő oka az volt, hogy 2025-ben lehetővé tették a pénztártagok számára, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítást lakáscélra kivegyék és felhasználják. A kormány 2024 őszén még 300 milliárd forintos felhasználással számolt, egyéb kifizetés címén azonban csak 107,8 milliárd forintot fizettek ki a pénztárak, ami alig a harmada a kitűzött célnak. Ez az összeg még valamennyivel növekedhet, hiszen a kifizetést igénylő dokumentumokat 2025. végéig kellett benyújtani, az esetleges hiánypótlások bekérése, és utolsó kifizetések emiatt átcsúszhattak az idei első negyedévre.
Az öregedő tagság mellett a másik aggasztó adat a pénztárakkal kapcsolatban a működési eredmény: évről évre veszteséggel zár a szektor. Tavaly 1,19 milliárd forint volt a nyugdíjpénztárak vesztesége, mivel a kiadásaik meghaladták a bevételeiket.
Hat éve irányította. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
