Az elmúlt év utolsó negyedében megállíthatatlanul nőtt tovább az öngondoskodási kedv Magyarországon, így töretlenül folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak tagjainak vagyongyarapodása. A pénztártagok összesített megtakarításainak értéke 2025 végére a két kasszatípusban együttesen már megközelítette az új rekordnak számító 2,45 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben 150 milliárd forint, azaz 6,5 százalékos növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám is tovább bővült, így közel 2,23 millió főt tesz ki, ami szintén új csúcsnak számít, az egy évvel korábbit pedig 3,8 százalékkal múlja felül.
„A pénztári befizetések után a kasszatagoknak járó 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítés lehetősége az év végén további lendületet adott az amúgy is erősödést mutató öngondoskodási kedvnek. Mindennek eredményeként az elmúlt év tekintetében számos rekordnak örülhetnek mind a nyugdíj-, mind pedig az egészségpénztári tagok” – emelte ki Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.
Fotó: DepositPhotos.com
Tovább nőtt a nyugdíjpénztárak taglétszáma
A 2024 harmadik negyedében bekövetkezett pozitív fordulatot követően tartósnak bizonyult az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszám-növekedése, így az elmúlt év végén 1,056 millió főt számlált a tagság.
További fontos eredmény, hogy a pénztártagok az év során az egy esztendővel korábbihoz képest 15 százalékkal nagyobb összeget, több mint 115 milliárd forintot tettek félre nyugdíjkiegészítési célra – ez új csúcsot jelent. Gyarapodtak a munkáltatói befizetések is, ez a tétel 2024-hez viszonyítva 7,6 százalékkal 51,7 milliárd forintra emelkedett, így a foglalkoztatók teljesítették a befizetések 31 százalékát. Ezzel párhuzamosan az elmúlt év során – a teljes szektort tekintve – mintegy 125 milliárd forint értékben nyújtottak be lakáscélú kifizetési igénylést a tagok.
A nyugdíjpénztárak a negyedik negyedévben 2,6 százalék becsült hozamot értek el, ami az elmúlt esztendő legmagasabb értékét jelenti. Ami a teljes évi összesített teljesítményt illeti, a 2024-es 13 százalékot meghaladó átlagos többletet követően további 8,8 százalék hozamot írtak jóvá a nyugdíjpénztári tagok számláin, amely 5,5 százalékos reálhozamot jelent.
A pozitív hozamoknak és a növekvő befizetéseknek köszönhetően a pénztárak által kezelt összesített tagi vagyon 2025 végére új csúcsra emelkedett, meghaladva a 2,34 ezer milliárd forintot, ami 6,4 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
„A munkavállalók és a munkáltatók összesített befizetései 2025-ben megközelítették a 167 milliárd forintot, vagyis 10 év alatt ez az összeg gyakorlatilag megduplázódott” – emelte ki Mohr Lajos. „A munkáltatói hozzájárulások esetében tavaly is folytatódott a 2019 óta tartó növekvő trend olyannyira, hogy a munkavállalók javára tett befizetések végül több mint egy évtizedes rekordot döntöttek.”
További érdekesség, hogy az egy pénztártagra jutó átlagos vagyon az eddigi eredmények alapján tízévente több mint a kétszeresére nő, hiszen a 2006-os 480 ezer forint után 2016-ban elérte az 1,1 millió forintot, jelenleg pedig már 2,3 milliónál jár.
Már közel 1,2 millió tagja van az egészségpénztáraknak
Megállíthatatlannak tűnik az önkéntes egészségpénztárak tagságának kitartó növekedése is: az év végén már közel 1,2 millióan élvezték ennek az öngondoskodási formának az előnyeit, vagyis 2024-hez képest több mint 75 ezerrel bővült a tagi létszám.
Az egészségpénztári tagok összesített megtakarítása az időszak végére meghaladta a 103 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál bő 10 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben 20 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóik javára, akik pedig 15 százalékkal növelték befizetéseiket 2024-hez képest.
„Beigazolódtak az ÖPOSZ korábbi várakozásai, így 2024 után 2025 is új rekorddal zárult mind az egészségpénztári taglétszám, mind pedig az öngondoskodásra szánt befizetések tekintetében. Utóbbi főként annak köszönhető, hogy az egyéni megtakarítások értéke 2019 óta a duplájára nőtt. Kedvezően hatott az is, hogy bár a foglalkoztatók szerepvállalása továbbra is messze elmarad az európai gyakorlattól, befizetéseik az elmúlt öt év alatt újra töretlenül bővülni tudtak” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.
A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségkasszákban gyűjtött megtakarítások sokszínű felhasználási lehetőségeivel, de az egyes módok népszerűsége eltérően változott. A negyedik negyedévben a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták, amelyek éves szinten közel a kétszeresükre nőttek, míg a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 20,3 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra bő 40 százalékkal, az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra pedig közel 28 százalékkal fordítottak többet a 2024-eshez képest.
A cél a közép-európai piac. 
