Folytatódik a Nyugdíjszerviz Farkas András nyugdíjszakértővel és Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével.

A cseh családok 90 százalékának nem jelentenek gondot a rendszeres havi kiadások, de hányan tudnak félretenni? És mennyiből?

Az idősek számára egy mindeddig páratlan lehetőség vált valóra Budapest közelében. Egy jól átgondolt koncepció alapján luxusnyugdíjasház nyílt Gödön. Az elképesztő álomról Huszár Viktóriával a Golden Palace Göd Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Közeleg a halottak napja, az év egyik legfontosabb ünnepe, amikor azokra a szeretteinkre emlékezünk, akik már nem lehetnek velünk. A tavalyi évhez hasonlóan idén is az 5 országos temetkezési szervezet egy különleges összefogás keretében a halál mint tabutéma mentén indít edukációs kampányt.

A Magyarországon honos inflációkövető nyugdíjak hosszútávon automatikus elszegényedéshez vezetnek. Érdekes módon ennek nem is próbál ellene tenni a kormány, sőt bizonyos jelek arra mutatnak, hogy tudatosan hagyják az „árok szélén” a legidősebbeket. Folytatjuk a Piac és Profit, valamint az Oltalom Rádió közös podcast sorozatát, a Nyugdíjszervizt Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével és Holló Bencével, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatójával.

A teljes magyar GDP egy hatodára rúg a magyar háztartások hosszú távú megtakarítása, ennek fele nyugdíjcélra félretett pénz. Nagy Márton ennek az irdatlan vagyontömegnek az ingatlancélra fordításával növelné a fogyasztást, így a gazdasági teljesítményt is. Ám nem látni, vajon milyen tényleges előnyökkel járna a megtakarítási cél megváltoztatása.

Az európai polgárok azt szeretnénk, ha nagyobb beleszólásuk lenne az állami nyugdíjrendben felhalmozott megtakarításuk befektetésébe, miközben kormányaik csak a nyugdíjkorhatár emelését ígérik.

Miközben a kormány folyamatosan a nyugdíjasok megbecsüléséről beszél, ha ránézünk a számokra, akkor annyira nem látszik ez a megbecsülés, sőt. Ugyanakkor kérdés, hogy miből fakad ez az ellentmondás, hiszen az Orbán-kabinet visszahozta a 13. havi nyugdíjat. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Piac és Profit, valamint az Oltalom Rádió közös műsora, a Nyugdíjszerviz Karácsony Mihállyal és Süle-Szigeti Bulcsúval. Magyarország első szolgáltató podcastja, ahol minden érintett választ kaphat kérdéseire. Egy műsor, amelynek témái előbb-utóbb minden családban előkerülnek.

Sok opció van, de valamelyikre rá kell indulni Horváth Zsófia, az MBH öngondoskodási szakértője szerint. A Klasszis beszélgetésében a nyugdíj és az egészségirányú megtakarításokról is beszélgettünk a pénzintézet szakértőjével, ahogy piaci kitörés lehetőségeiről is. Egészségügyi bajok kezeléséről, gyerekvállalási megfontolási célokról is faggattuk podcastukban.

Az OTP Bank az idei évben is közzétette Öngondoskodási Indexét. Ennek kapcsán beszélgettünk Takács Domokossal, a pénzintézet bankkapcsolati területének ügyvezető igazgatójával a lakosság megtakarítási, egészség- és nyugdíjcélú öngondoskodási szokásairól.

A munkaerő megtartása miatt a kedvezményes adókulcsú cafeteria idejéhez hasonló arányban vállalják a munkáltatók azt, hogy dolgozóik öngondoskodását önkéntés nyugdíjpénztári befizetésekkel is segítik – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője. Szerinte a befizetések ennek ellenére messze az infláció alatt maradnak, utoljára 2014-ban érkezett ilyen kevés új tag a pénztárakba, ráadásul a kifizetések immár harmadik negyedéve meghaladják a bevételeket.

A Nyugdíjszerviz szakértői egyetértenek abban, hogy a kormány egy alulbecsült inflációs számhoz igazította az idén a nyugdíjakat, ahogy ez történt tavaly is. Többi között ezért is elszegényedési csúszdára kerültek az idén a nyugdíjasok.

Meglepő, hogy a magas infláció ellenére is milyen sokan tartják készpénzben a megtakarításaikat, mivel azokat olyan kevésnek ítélik, hogy nem tartják érdemesnek befektetni, illetve bankbetétben lekötni. Pedig vannak hatékony megoldások azok számára is, akik csak kis összegeket tudnak félretenni.

Az utolsó negyedévben jól hajráztak, de így is rekord mínuszban zártak a hazai nyugdíjpénztárak. A működésük is veszteségessé vált, amin tagdíjemelésekkel próbálnak segíteni. A taglétszám eközben csökken és rohamosan öregszik.

Közel tíz évig tartó felszámolási eljárás után törlik a Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztárt.

Megtakarítási szokásaik átalakításával reagáltak a magyar háztartások a háborús bizonytalanságra és a megugró inflációra az első negyedévben.

Nőtt azoknak a 35 év alattiaknak a száma, akik nyugdíj- és egészségpénztárban gondolkodnak – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak adataiból.

Egyre többen veszik saját kezükbe az egészségügyi öngondoskodás kérdését – derült ki a Pénztárszövetség első negyedéves eredményeiből. A hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítások mellett tavaly és a 2021-es év első negyedévében a több mint 930 ezer egészségpénztári tag 8 milliárd forintnyi egyéni befizetéssel gyarapította egészségügyi célú befizetéseit, ami rekordösszegnek számít az elmúlt 20 év első negyedéveit tekintve.   

Jól teljesítettek a tavalyi évben a pénztárak, a válság ellenére nőttek az önkéntes nyugdíj-, és egészségpénztári befizetések. A Pénztárszövetség sajtóeseményén arról beszéltek a szektor képviselői, hogy mintegy kétmillió hazai pénztári tag továbbra is fontosnak tartja az öngondoskodást, legyen szó a nyugdíjakról vagy az egészséges életmódról.

A járványhelyzet miatt felértékelődött a biztonság, köztük az anyagi biztonság és tervezhetőség szerepe, ami az életbiztosításokba áramló pénzmennyiség növekedésében is tetten érhető. Évek óta emelkedik a kockázati életbiztosítások száma is, melyek alacsony költségek mellett érhetők el a a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) közleménye szerint.

A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a váratlan kiadások fedezése a legtöbbek által említett megtakarítási cél. A megkérdezettek 57 százaléka kiemelten fontosnak tartja a rendkívüli helyzetekre való takarékoskodást – derült ki az OTP Bank 2020-ban mért megtakarítási szokásokat vizsgáló kutatása alapján.

Akiket nagyon rosszul érintett a járvány pénzügyileg, sokkal kevésbé fontos most, hogy a nyugdíjas éveikre spóroljanak. Ráadásul ők többnyire eleve rosszabb helyzetből indultak.

Borúsak ugyanis a kilátások egy olyan szintű nyugdíjra, amelyből gondtalanná tehetők az idős éveink, ám akik még aktív korukban félretesznek idős éveikre, azoknak a pénze hosszú távon szépen gyarapszik. 

Az elmúlt öt év legjobb eredményét érték el a nyugdíjpénztárak, a tavalyi évben megközelítették a 10 százalékos hozamot. A befizetések révén az átlagvagyon még ennél is jobban növekedett.

Az MNB az önkéntes pénztárakból jóléti alapokat állítana fel, de a kormány addig nem tárgyal erről, amíg része az elképzelésnek a tagság kötelezővé tétele.

Már kint van a standokon a megújult Piac & Profit idei utolsó száma.

A fiatalok szerint 5-10 évet töltenek majd nyugdíjasként és 40 százalékuk ez idő alatt nem is szeretne dolgozni – derül ki egy most publikált kutatásából.

Jól teljesítettek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak az első negyedévben, kiugró volt a vagyongyarapodás a pénztáraknál.

Egy friss felmérés szerint a fizikai munkakörben dolgozó magyarok alig egynegyede tesz félre rendszeresen a nyugdíjas éveire és több mint kilencven százalékuknak nincs nyugdíjterve. Tízből hat dolgozó számít arra, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetése érdekében, többek között azért, mert az állami nyugdíj mértéke csökken. A fizikai dolgozók időskori megélhetésével kapcsolatban a kutatás számos kockázatot fogalmaz meg.

A KSH adatai szerint tavaly történelmi rekordot ért el a lakosság által felhalmozott készpénz összege. A 2018-as év utolsó negyedévére 4792 milliárd forintot tett ki az a vagyon, amit a magyarok a saját otthonukban őriznek. Az OTP Bank Öngondoskodási Index felmérése a nagymértékű készpénzfelhalmozás hátterére is rámutat: a legtöbben szükség esetére otthon tartják megtakarításaikat, vagy éppen keveslik a félretett pénzüket ahhoz, hogy befektessék azt.

Vannak, akik legszívesebben soha sem mennének nyugdíjba. Mások viszont, ha tudnák, már 40-50 éves korukban megtennék ezt. Egyik sem igazán egészséges – mondja egy szakértő.

Meglepően nagy összegek össze tudnak jönni egyenként pár száz forintos, de rendszeres kiadásokból évek alatt. Kiszámoltuk, hogyan járunk, ha le tudunk mondani napi egy kávéról, üdítőről, vagy rá tudjuk magunkat venni a gyorséttermek elkerülésére. Még tovább növeli az összeget, ha a pénzt mindjárt be is fektetjük – még a jelenlegi szerény kamatok mellett is.

A magyar lakosság elenyésző, mindössze 8 százaléka tervez az elkövetkezendő 4-5 évben nyugdíj célra félretenni, mindeközben a társadalom felét továbbra is az élethosszig tartó munka réme tartja rettegésben – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexből.

A legkényesebb magánéleti problémáinkról – így a környezetünkben előforduló súlyos betegségekről, függőségekről és kapcsolati válságokról – is inkább beszélgetünk, mint arról, hogy teszünk-e félre nyugdíjas éveinkre. Az NN Biztosító reprezentatív kutatásának eredményei szerint szinte tabutémaként kezeljük a megtakarításokat.

Egy friss felmérés szerint minden második magyar úgy gondolja, nem lesz elegendő az állami nyugdíjrendszer által biztosított nyugdíj időskorában. A felmérésben résztvevők szerint hozzávetőlegesen havi 200 ezer forint nyugdíjkiegészítésre lesz szükségük.

Különböző felmérések szerint a magyarok idén karácsonyra átlagosan 30-50 ezer forintért terveznek különböző ajándékokat vásárolni szeretteiknek. Az ünnepek előtt és alatt összesen ajándéktárgyakra és élelmiszerekre körülbelül 200 milliárd forintot fog elkölteni a lakosság. De vajon valóban hasznosulni fog mindaz, amit megveszünk? A Generali legfrissebb, egész országra kiterjedő reprezentatív kutatása szerint bár a legtöbben tudatos vásárlónak vallják magukat, a valóságban az élelmiszer- és a ruhapazarlás is jellemző ránk. Az előrelátás annál kevésbé.

Aki idén indít nyugdíjcélú megtakarítást, az jövőre akár 280 ezer forintos összegű adójóváírással is számolhat. Ehhez a három elérhető eszköz közül többet is kell választani.

Továbbra is dinamikusan nő a hazai TBSZ-számlák száma és hasonlóképpen a rajtuk levő vagyon. Ugyanez nem mondható el a NYESZ-számlákról, amelyek száma erősen, a vagyon értéke enyhébben zsugorodik már évek óta. Aki szeretne adókedvezményt, annak még idén érdemes lépnie.

A pénzügyi fogyasztóvédelem legmagasabb foka az önvédelem. Modernizálják a tananyagot, igyekeznek a gazdaság igényeinek megfelelő szakembereket képezni, de számos olyan szakma keletkezhet, amelyek ma még nem is léteznek. Az alkalmazkodási készség lehet a leghasznosabb tudás a jövőben. Itt az okostankönyv, a Pénzügyi Hősképző játék.

A magyarok nagy része megtakarítási attitűdjeit tekintve továbbra is csak a mának él, ötből két ember pedig otthon tartja a megtakarított pénzét – derült ki egy friss felmérésből. Komoly ellentmondás van aközött, hogy rengetegen gondolják, idős korukra az állami nyugdíjból fognak megélni, mégis, ez az összeg kevés lesz a gondtalan élet biztosítására. A jövő abban viszont már biztatóbb képet sugall, hogy a magyar szülők egyre inkább felismerik a pénzügyi tudatosságra nevelés fontosságát.

Az elmúlt időszakban záporoztak azok a kutatási eredmények, amelyek a lakosság körében vizsgálták a nyugdíjjal kapcsolatos várakozásokat. Az eredményekből kirajzolódó kép nem elsősorban azért elkeserítő, mert semmi jóra nem számítanak a magyarok, hanem azért, mert ennek ellenére nem igazán tesznek semmit. Ha nem lesz megtakarításunk a nyugdíj kiegészítésére, az egészségünk pedig nem engedi majd meg, hogy dolgozzunk 65 év felett is, az katasztrófával fenyeget.

A 24-55 év közti magyar lakosság közel felének szerepel pénzügyi tervei között valamilyen nyugdíjcélú megtakarítás, azok körében pedig, akik rendelkeznek ilyen igénnyel, a többség, 61 százalék sikeresen félre is tud tenni nyugdíjcéljaira – derült ki egy kutatásból.

A szeptemberben felsőfokú tanulmányaikat megkezdők talán még nem is sejtik, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint harmaduk nagy valószínűséggel anyagi okokból kénytelen lesz idő előtt akár végleg is megszakítani a tanulást.

Egy friss felmérés szerint a kínai Y-generáció több mint fele nem tervezi a nyugdíjas éveit. Bár a fiatal generáció tagjai általában optimistán tekintenek a nyugdíjas éveik elé, sőt, várják is ezt az időszakot, azonban több mint a felük nincs felkészülve rá. Mennyire tudatosan a kínaiak, ha a nyugdíjukról van szó?

A negatív európai betéti alapkamat még olyan intézményekre is visszaüt, mint az állami nyugdíjbiztosító és egészségbiztosító Németországban, amelyek emiatt veszteségesen tudják csak elhelyezni pénzüket. Igaz, az állam közben óriási összegeket takarít meg a nullához közeli államkötvény-hozamok miatt.

A szakértők, a szakszervezetek és még az MNB is azt javasolta a kormánynak, hogy továbbra is támogassák az öngondoskodást - nem hallgatták meg őket, a többi cafeteria-elemmel együtt a pénztári befizetések is mennek a levesbe.

Egyre többet költünk nyaralásra, a megtakarítási célok között évek óta az utazás az egyik legnépszerűbb, viszont az öngondoskodás egyre hátrébb szorul a sorban.

Az állami nyugdíj szinte kizárólagos szerepe a most nyugdíjba vonulók körében ma még megkérdőjelezhetetlen, az idősebb generáció biztosan kalkulálhat ezzel a bevétellel. De vajon hogyan képzeli el nyugdíjas éveit a fiatalabb korosztály, miből lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak? Egyebek mellett erre kereste a választ a Groupama Biztosító felmérése.