E témát járta körül Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu felelős szerkesztője a Trend Fm hétfői Reggeli Monitor című műsorában.
Meghökkentő adatokról számolt be lapcsoportunk egyik tagja, az Mfor.hu. Eszerint, míg az utóbbi tíz évben az átlagos nettó bér 95, a nettó minimálbér pedig 78 százalékkal nőtt, addig az átlagos nyugdíj csak 47 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a legrosszabb helyzetben a munkáséveiket hátrahagyott korosztály van: a kapott nyugdíjuk vásárlóereje gyakorlatilag semmit sem változott 2010, azaz a második Orbán-kormány megalakulása óta.
Meglehet, e tendencia megváltozik a jövőben. Mindenesetre a tények még inkább aláhúzzák annak jelentőségét, hogy aki teheti, gondoskodjon önmaga a nyugdíjas éveiről, s ha lehet, kezdje ezt minél korábban. Például egy önkéntes magánpénztárba való belépéssel, amely tagjaként folyamatosan tehet félre. E megtakarításokat aztán profi szakemberek fektetik be, állampapírokba, vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe, vagy éppen részvényekbe, attól függően, mennyire kockázatos portfoliót választ valaki. Ettől függenek a hozamok is, amelyek alakulását bárki nyomon követheti. Nem szabad azonban bepánikolni a mégoly nagy mínuszok láttán sem, s kikapni az addig összegyűlt pénzt, hiszen hosszabb távon az esetleges veszteségeket a nyereségek nemhogy kiegyenlítik, hanem még meg is haladják – ahogy arra immár lapcsoportunk másik tagja, a Privátbankár.hu cikke a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján rámutat. Eszerint például az elmúlt tíz évben az önkéntes nyugdíjpénztári portfoliók évente átlagban 2,7-8,78 százalék közötti nettó hozamokat értek el, tizenöt évre visszatekintve pedig 3,77-7,88 százalék közöttieket.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
