Lassan a csapból is a drónok folynak. Az orosz-ukrán háború nagyrészt drónháborúvá alakult át, a közel-keleti konfliktusok is jelentős részben erről szólnak. A hírekben ma már nem a kilőtt tankok vagy tüzérségi eszközök számát közlik, hanem azt, hogy melyik nap hány drón támadt és hányat szedtek le belőlük. Sőt, Nyugat-Európában időnként gyanús drónok zavarják meg a nyugalmat, a politikusok pedig drónpajzsok, drónelhárító rendszerek fejlesztésén vagy beszerzésén törik a fejüket.
Eközben a polgári életben is terjednek drónok, például egyes országokban már ezek szállítják ki a kertvárosokban az interneten megrendelt termékeket. Lassan nincsen olyan utazásról szóló film vagy ezzel foglalkozó youtuber, aki ne használna drónfelvételeket a mondandója illusztrálására.
Drón és drón között
Hogyan lehet kisbefektetőként részesedni a drónok rohamos terjedéséből? Amerikában szinte mindenre van már ETF, azaz tőzsdén kereskedett alap, amely egy értékpapír alá gyűjti a valamely iparághoz vagy témához tartozó részvényeket. A drónokra azonban nem túl sok akad.
Nem árt különbséget tenni drón és drón, dróngyártó és dróngyártó között. Vannak katonai és polgári célú drónok. Vannak gyártók, amelyek tevékenységének csak kisebb szeletét teszik ki a drónok, és vannak olyanok is, amelyek teljes mértékben erre specializálódtak. Vannak a tőzsdén kínai, ausztrál dróngyártók is, de a legtöbbjük székhelye Észak-Amerikában vagy Európában van.
Dróngyilkosok klubja
A dróngyártás illeszkedik más repüléssel vagy űrkutatással kapcsolatos tevékenységekhez is, így gyakori, hogy repülőgépgyártók, műholdakkal foglalkozó cégek vagy egyéb vegyes profilú jármű gyártók foglalkoznak drónokkal, drónalkatrészekkel is. Egyes cégek nem gyártanak drónokat, csak valamely alkatrészüket, műszereket, netán szoftvereket.
Végül vannak olyan cégek is, amelyek nem a drónok létrehozására, hanem az elpusztításukra vagy az elhárításukra szakosodtak, mint az ausztrál DroneShield (ASX:DRO) és Electro Optic Systems Holdings (ASX: EOS) cégek. Igen komplex iparágról van tehát szó, de nézzük, milyen befektetési eszközökkel lehet lefedni.
Az UFO-tól…
Az Egyesült Államokban mintegy féltucatnyi fontosabb ETF, azaz tőzsdén kereskedett alap fedi le a dróngyártáshoz kapcsolódó részvényeket, de nagyon különböző mértékben. A leginkább, sőt talán egyetlenként „tiszta”, túlnyomórészt a dróntechnológiával foglalkozó részvényeket tartalmazó alap valószínűleg az AdvisorShares Drone Technology ETF (UAV) – volt. Ezt ugyanis 2023-ban kivezették a tőzsdéről, ennek ellenére még sok helyen találkozhatunk vele az adatbázisokban.
A többi ETF – ITA, XAR, ARKX és UFO jelzéssel – a védelmi iparban, a repülésben vagy az űrkutatásban is tevékeny cégeket is tartalmaz. (Lásd a táblázatot.) A ChatGPT a dróniparágnak való kitettséget egy egytől háromig terjedő skálán értékeli, eszerint a már nem elérhető UAV három, az ITA és a XAR kettő-kettő, az ARKX és a vicces kódú UFO csak egy-egy pontot kapott erre.
…a JEDI-ig
Egy új, mindössze két hónapos múlttal rendelkező alap a Defiance Drone and Modern Warfare ETF (JEDI). Azaz a drónokon kívül más „modern hadviseléssel” foglalkozó tevékenységre is koncentrál. Mivel korunk egyik legfontosabb fegyvere az információ, nem meglepő, hogy az adatgyűjtéssel és feldolgozással foglalkozó Palantir a legnagyobb befektetése, de messzire vezet bennünket a drónoktól. Egy másik versenyző még fiatalabb, csak egy hónapos a REX Drone ETF (DRNZ).
Tisztán drón vagy piszkosul drón
A tisztán drónokkal foglalkozó vállalatok között említi a Perplexity a következő cégeket:
- A már említett ausztrál DroneShield drónok elleni megoldásokat kínáló vállalat 2025 harmadik negyedévében 93 millió dolláros bevételt jelentett, ami 11-szeres növekedést jelent, és teljes egészében a drónérzékelő és -elhárító rendszereinek köszönhető.
- A Parrot SA (EPA: PARRO) „Európa vezető professzionális mikrodrón-gyártója”, erős kereslettel Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban és Japánban is.
- Az EHang Holdings (NASDAQ: EH) kínai, önvezető légi járműveket gyárt a városi közlekedéshez.
A diverzifikált, csak részben drónokkal foglalkozó tőzsdei cégek között szerepelnek:
- Az Elbit Systems (NASDAQ: ESLT) izraeli védelmi beszállító, drónjait széles körben használják katonai műveletekben.
- Az olasz Leonardo (BIT: LDO) leányvállalatain és globális pilóta nélküli rendszerein keresztül rendelkezik dróntechnológiával, bár a pontos százalékos arány változó.
- Az ausztrál XTEK Ltd (ASX: XTE) és EOS (ASX: EOS) is jelentős antidrón-gyártók.
Egyes listákon olyan cégeket is a dróniparhoz sorolnak, amelyeknek bevételében valószínűleg csak eléggé kis részt tesznek ki egyelőre ezek az eszközök, de amelyek megkerülhetetlenek, hogy a repülésről van szó. Ilyenek például az amerikai Boeing és Lockheed Martin cégek, vagy az európai Airbus. Egy ilyen vegyes dróncég-lista látható a német Finanzen.net oldalán is.
Duplázódhat ez a piac
Az ukrajnai háborútól a közel-keleti feszültségekig a geopolitikai instabilitás láthatóan megnőtt. Így a globális védelmi kiadások 1988 óta nem látott mértékben növekednek. A katonai költségvetések 2024-ben 2,7 ezer milliárd dollárt tettek ki, ami 9,4 százalékos ugrást jelentett. A NATO terve, hogy 2035-re a GDP öt százalékára emelje a katonai kiadásokat, több évtizedes modernizációs ciklusba tereli a világot – írja az Exec Edge Research tanulmányának összefoglalója.
A modern hadviselés a technológiáról szól, és egy iparág kiemelkedik a többi közül. A globális harcidrón-piac 2035-re várhatóan több mint a kétszeresére, 75 milliárd dollárra nő – írják.
Ha drón, legyen okos
Az érték azonban a hagyományos repülő szerkezetekről az autonóm szoftverekre, az AI-vezérelt érzékelőkre és az edge-alapú navigációra helyeződik át. Így új nyertesek jelennek meg, amelyek gyorsabban növekedhetnek, mint a hagyományos védelmi cégek. A tanulmány hat vállalatot nevez meg, amelyek ennek az átalakulásnak a középpontjában állnak majd.
- AeroVironment (AVAV)
- Ondas Holdings (ONDS)
- Kratos Defense (KTOS)
- AIRO Group (AIRO)
- Shield AI (nem nyilvános társaság)
- Swarmer (nem nyilvános társaság)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az euró árfolyama 362,87 forintra csökkent 18 órára. 
