Európa gőzerővel fegyverkezik. Ez abból is látszik, hogy miközben a német DAX index mintegy 26 százalékkal ment fel az utóbbi egy évben, addig egyes, hadiipari jelentőségű vállalatok részvényei három számjegyű hozamot értek el – ráadásul úgy, hogy már a korábbi években is szárnyaltak az orosz invázió miatt. Az amerikai-orosz-(ukrán) béketárgyalások megrekedése (kudarca?) után, augusztus vége felé pedig a német védelmi részvények újabb lendületet kaptak.
A legtöbbet emlegetett, magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező cég a Rheinmetall AG, amely többek között harcjárműveket és lőszert gyárt. Részvénye egy év alatt 212, három év alatt 967, 2022 elejétől pedig bő 1900 (!) százalékkal lőtt ki – tehát 19-szeresére ment fel. A közepes kapitalizációjú német részvények MDAX indexében a Hensoldt AG pedig 12 hónapra 162, három évre 299 százalékos hozamot mutathat fel, az invázió kezdete óta pedig bő hatszoros lett az ára.
Lázas készülődés folyik
Az újabb és újabb védelmi előkészületek látszanak a napi hírekből is. Csak az utóbbi néhány nap terméséből:
- Új lőszergyárat nyitott a Rheinmetall Unterlüssben, Észak-Németországban – írtuk augusztus végén.
- Az amerikai fegyvergyártó, a Lockheed Martin tárgyalásokat folytat a Rheinmetall céggel az ATACMS és a Hellfire rakéták gyártásáról, amelyeket szintén Unterlüssben gyártanának. A telephely bővítése még több mozgásteret biztosít a rakéták és irányított repülőgépek gyártásában való együttműködésnek – nyilatkozták.
- A Heckler & Koch fegyvergyártó cég (amely nincs tőzsdén) jelentős plusz megrendelést kapott kézifegyverek szállítására. Az első félévben a megrendelésállomány értéke 42,8 százalékkal, 282,5 millió euróra nőtt. Az ilyen típusú megrendelések a hadsereg és a rendőrség részére általában több évre szólnak.
- A bajor dróngyártó Quantum Systems „halló” AI-drónjait teszteli Ukrajnában, drónpilóták bevonásával. A mesterséges intelligenciával támogatott felderítő készülékek akusztikus érzékelővel vannak felszerelve az ellenség által keltett hangok észlelésére.
Mehetnek még feljebb a védelmi részvények?
A védelmi részvények a pozitív elemzői kommentárok miatt is emelkedtek augusztus végén az N-Tv.de szerint. A Citigroup két részvényt is az „eladás” kategóriából a „semleges” kategóriába minősített fel. Az erősen leegyszerűsítve „Renk tankhajtómű-gyártónak és a Hensoldt katonai szoftver-szolgáltatónak” nevezett részvények nemrég emiatt egyetlen nap alatt több mint két százalékkal emelkedtek.
- A Rheinmetall papírjára viszont szinte kizárólag vételi ajánlásokat látni már sok hónapja, ezek egy listája itt látható.
-
A Hendsoldt képe már vegyesebb az elemzők szerint.
Tisztán védelmi részvényeket egyébként nehéz találni a német tőzsdén, ha egyáltalán lehetséges, a legtöbb cég egyszerre foglalkozik polgári és katonai termékekkel, szolgáltatásokkal. Erre jó példa az említett két társaság, de közvetve vagy közvetlenül más ipari, nehézipari cégek is hasznot húznak Németországban a védelmi iparból (például a Siemens és a Thyssen-Krupp).
A mélytengertől a magas égig
A Hensoldt AG például érzékelőket, érzékelő-rendszereket kínál védelmi és biztonsági alkalmazásokhoz, mobil és helyhez kötött radarokat felderítésre, megfigyelésre és polgári légiforgalmi irányításra, valamint légvédelemre használt barát-ellenség azonosító rendszereket. De radar- és rádiójelek, valamint zavaróadók jelének vételére és értékelésére szolgáló rendszereket, védelmi kibermegoldásokat, helyzetfelismerő műszereket is fejleszt – írja az Investing.com adatlapja.
De rengeteg más szerepel még a bemutatásában, például űrszondákhoz szükséges alkatrészek, távcsövek, célzóberendezések, éjjellátó készülékek, hőkamerák, tengeralattjáró-periszkópok, érzékelőrendszerek szárnyas repülőgépek és drónok számára, valamint kriptográfiai eszközök és más szoftverek.
Kapcsold a hatodik sebességet!
A Renk Group AG főleg „egyedi hajtásrendszerek tervezésével, gyártásával, tesztelésével és szervizelésével” foglalkozik Németországban és nemzetközi szinten. A vállalat három szegmensben működik: járműmobilitási megoldások, hajózás és ipar, valamint csúszócsapágyak. Kínálatában sebességváltók, hajózási sebességváltók, tengelykapcsolók és csapágyak, áramellátási megoldások, hajtásláncok, motorok, felfüggesztési rendszerek és sok más gépészeti elem található.
A vállalat a hadsereg és a tengerészet számára is gyárt, katonai járművekhez szállít elemeket, de a cement- és műanyaggyártás, az olaj- és gázipar és más energetikai területek is az ügyfelei közé tartoznak. Ez a kevésbé ismert részvény is 135 százalékkal ment fel egy év alatt, a 2024 februári tőzsdei bevezetés óta pedig háromszorozódott az értéke.
Hatalmas kockázatok
A korábbi években, de még idén tavasszal is sok cég leminősítette a védelmi részvényeket azok extrém drágulása miatt, ám az áremelkedés ennek ellenére folytatódott. Például ebben a német cikkben már 2024 tavaszán azon elmélkedtek, hogy a német védelmi részvények jelentősen drágábbak amerikai társaiknál. A szektort nyilván a politikai hírek erősen rángatják, magas a volatilitás.
A kockázat igen magas ebben az ágazatban. Időről időre, amikor némi remény látszik a háború végére, a védelmi részvények csúnya, akár több tíz százalékos visszaesést is produkálnak. Idén nyáron és tavasszal is volt hasonlóra példa, egy esetleges békekötés pedig – bár nem feltétlenül jelenti a fegyverkezési verseny végét – hosszabb, erősebb lejtőre küldheti ezeket a papírokat.
Egyedi részvények helyett szektor-ETF?
Jóval alacsonyabbnak tűnik a kockázat, ha valaki nem egyedi részvényeket vásárol, hanem inkább ágazati ETF-eket. Ide tartoznak például:
- HANetf Future of Defence UCITS ETF (ASWC)
- VanEck Defense UCITS ETF (DFEN)
Árfolyamuk a fenti ábrán látható, viszonylag fiatal alapok. De további tucatnyi ETF-et sorolnak fel még a JustETF oldalon. Az Investment.com korábbi cikke pedig listázza a két fenti ETF főbb befektetését, ahonnét további ötleteket lehet meríteni a nemzetközi védelmi iparból. És érdemes lehet az ETF-ek hivatalos dokumentumaiba is belenézni.
Eszkaláció ellen?
Ha az ukrajnai háború eszkalálódik, annak durva hatása lehet egész Európa életére, így a miénkre is. (Megint elszállhatnak az energiaárak, az infláció, az adók, a költségvetési kiadások, hogy csak pár gazdasági momentumot említsünk.) Ez ellen némi védelmet jelenthet az is, ha valaki hadiipari részvényeket tart, mert azok ekkor valószínűleg még nagyobb emelkedést mutatnak majd.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A Policy Solutions kutatása szerint. 
