Sokat ment a BUX, ilyenkor kell kiszállni?

Csütörtökön is rekordot döntött a BUX index, amely ráadásul az utóbbi mintegy öt évben közel háromszorosára, sőt durván két és fél év alatt majdnem két és félszeresére emelkedett. Az említett ugrások éves szinten nagyjából 24, illetve 42 százalékos hozamnak felelnek meg, amivel indexünk a világ élvonalában volt.

Volt – hiszen a befektetések egyik fontos szabálya, hogy a múltat nem lehet automatikusan kivetíteni a jövőre. A magyar csúcsrészvényeket birtokló befektetőknek több okból is izzadhat a tenyere. Ilyen mondások, közhelyek juthatnak eszükbe, mint „a fák nem nőnek az égig„, „magasról lehet nagyot esni”, vagy „félni kell, amikor mindenki mohó”.

Akik régebb óta foglalkoznak tőzsdével, azok pedig emlékezhetnek arra is, hogy a piacoknak van némi szezonalitása. Az augusztus és szeptember, néha az október is rázós szokott lenni, megnő a volatilitás (az árfolyamok ingadozása). Egyes statisztikák szerint pedig többször zárulnak mínuszban ezek a hónapok, mint pluszban. Vannak, akik az egész kora nyártól késő őszig tartó időszakkal kapcsolatban szkeptikusak, ezt fejezi ki az „adj el májusban és menj el nyaralni, de ne felejts el visszajönni novemberben” mondás. (Sell in May and go away – but remember to come back in November.)

Viharfelhők a BUX felett?

További, aggodalomra okot adó tényező, hogy az Oroszország ellen kivetni tervezett új európai és amerikai szankciók és vámok nemcsak a forintot érinthetik, hanem esetleg a Molt vagy az OTP-t is. Ha meg ez a bomba nem is csap be, akkor a közelgő magyarországi választások körüli feszültségek, egy eldurvuló kampány, a várható pénzosztogatás bizonytalaníthatja el a befektetőket.

Aminek forrásaként a kormányzat esetleg ismét a pénzkiadó automatához járulhat, vagyis kitalálhat valamilyen különadót a gyakran fejőstehénként kezelt tőzsdei cégekre. De ha ezek a forgatókönyvek nem is következnek be, a magyar gazdaság az adatok szerint gyengélkedik, a recesszió árnyéka régóta a fejünk felett lebeg. Amit súlyosbíthat Donald Trump elnök vámháborúja. Márpedig, ha az utóbbi a külföldi tőzsdéket lejtőre küldi, azt a BUX is alighanem erősen megérzi majd.

A magyar részvények cseppet sem drágák

Másrészt viszont a BUX index és fő alkotóelemei egyáltalán nem számítanak drágának, sőt lényegében minden elemző alulértékeltnek, olcsónak tartja ezeket. Késő tavaszi-kora nyári interjúsorozatunkban is megkérdeztünk erről több portfólió-menedzsert, akiknek véleménye nagyjából így foglalható össze:

• Közép- és Kelet-Európa részvénypiacai olcsók.
• A BUX még mindig olcsó, nemcsak Nyugat-Európához, hanem közép-és kelet-európai társaihoz képest is.
• Mivel olcsó, várnak még emelkedést az indexünktől, de már nem annyit, mint 1-3 évvel ezelőtt.
• A régiós és hazai alulértékeltség fő oka az orosz-ukrán háború és az Oroszország-függő gazdaságunk.
• Így ha a háború véget ér vagy körvonalazódik egy békemegállapodás, indexünk nagyot ugorhat.
• De a háborútól függetlenül is erősek a legnagyobb tőzsdei cégeink fundamentumai.
• Egyes alapkezelők Lengyelországban már több fantáziát látnak, mint itthon, vagy legalább ugyanennyit.

(Ezek az interjúk voltak különösen: érdekesek Erste Alapkezelő, Hold Alapkezelő, Concorde Értékpapír.)

Kinek van ma BUX indexe?

A jövőt nem ismerjük, de mégis, mit tehet az, aki úgy érzi, forró a lába alatt a talaj? A BUX indexben sokféleképpen lehet érintett valaki. Lehet:

• Egy-egy konkrét, egyedi részvénye (OTP, Mol stb.).
• BUX-követő vagy többségben magyar részvényeket tartó részvényalapja, ETF-je.
• BUX-követő certifikátja, strukturált kötvénye.
• Magyar részvények által dominált (nyugdíj)pénztára vagy életbiztosítási módozata.
• Esetleg határidős vagy opciós BUX-üzlete (de ez inkább a profik területe).

Természetesen ki is szállhat valaki teljesen, és átmehet kamatozó eszközökbe, nemzetközi részvényekbe stb. De választhat köztes megoldást is, alkalmazhat részleges kockázatcsökkentést. Ennek kézenfekvő módja, ha a csomag felét eladja, a másik felét megtartja a polgár. (Pszichológiai trükk: ha az árfolyam esik, örülhet, hogy a felét eladta. Ha az árfolyam tovább emelkedik, boldog lehet, hogy egy részét megtartotta.)

Terítsük szét a kockázatot

Egy további megoldás, hogy ha eddig OTP- vagy Mol-részvénye volt, akkor ezt eladja, és vesz helyette egy szélesebb terítésű, ezért alacsonyabb kockázatúnak számító részvénykosarat. Alacsony költségű részvényalapoknak számítanak az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok), így a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) lehet venni BUX ETF-et és Cetop ETF-et (utóbbit euróban).

A BUX ETF majdnem pontosan a BUX indexet követi. A Cetop régiós részvényindexnek pedig jelenleg mintegy 40 százalékát lengyel, 19 százalékát magyar, 12-12 százalékát pedig osztrák és cseh értékpapírok teszik ki. (Lásd a havi hírlevelét.) Akinek eddig csak a BUX indexhez hasonló portfóliója volt, ezzel is nyithat a régiós papírok felé. Ezen kívül persze a legtöbb nagy pénzügyi csoport kínál aktívan kezelt magyar vagy régiós részvényalapokat, de azok díjai rendszerint valamivel magasabbak.

Kockázatcsökkentés certifikátokkal

Ha valaki azt a döntést hozta korábban, hogy pénztárakba vagy megtakarítási típusú életbiztosításba betonozza be a pénzét hosszú-hosszú időre, jó eséllyel nem tud most kiszállni belőle, vagy csak nagyon lassan. Ilyen esetben a kockázatainak csökkentésére vehet például BUX short (eladási típusú) certifikátokat a budapesti tőzsdén. Ezek akkor biztosítanak hozamot, ha az index esik, de csökken az értékük, ha a mutató tovább megy felfelé. (De ekkor ugye a részvényein nyer az ügyfél.)

A certifikátok könnyen megvehetők a BÉT-en is, de fenntartásuk nem olcsó, és nagyon vigyázni kell a pozíció méretezésére, a tőkeáttételre, egyszóval a kockázatokra. Előfordulhat, hogy „kiütődnek”, a teljes értékük elvész (Murphy törvényei alapján esetleg a legrosszabbkor, és pont ez után kezd csak el esni a BUX index).

Ráülhetünk a kezünkre

Néha az a legnehezebb a tőkepiacokon, hogy ne csináljunk semmit, maradjunk nyugton. Tegyük fel, hogy két-három év múlva túlleszünk egy így vagy úgy eldőlt választáson, és az ország ismét növekedési pályára lép. Az orosz-ukrán háború lezárul, a kereskedelmi háború is már csak egy rossz emlék lesz. Ekkor lehet, hogy 40-60 százalékkal is többet ér majd a BUX index, mint most. Ez talán a legoptimistább forgatókönyv.

Részben azért is nőhet, mert a cégeknek eközben is folyamatosan keletkezik majd bevétele, nyeresége, és ennek egy jelentős részét ki is osztják osztalékként. (Az osztalék is növeli a BUX index értékét.) Az osztalék miatt még viszonylag szerényen növekedő nyereség esetén is megérheti részvényeket venni, az eredmény hosszú távon meghaladhatja az állampapírok eredményét.

Ráadásul a cégek nyeresége nőhet az inflációval is, és a forint gyengülése is pozitívan hat több vállalat eredményességére.