November közepén, nem sokkal a fontosabb magyar gyorsjelentések közzététele után majdnem elérte a szeptemberben beállított történelmi csúcsát a BUX index. A főbb nyugat-európai és észak-amerikai tőzsdeindexek is viszonylag jól állnak, általában pár százalékra vannak a korábbi rekordjaiktól, a német DAX pedig a hét végén átlépte a 16 ezer pontos határt.
De nem közelítették meg annyira az eddig csak egyszer látott szintjüket, mint a magyar BUX. Hogyan néz ki hosszú távon, mennyire van indexünk valóban csúcsformában? Kiugró teljesítményt tud felmutatni? Brókercégek szerint
a hazai piacon összességében erős jelentési szezonon vagyunk túl.
12 éve volt a nagy BUX-zuhanás
Alighogy kiheverte a 2008-2009-es Lehman-válságot (a nagy pénzügyi krízist), a BUX index 2011-ben újabb kifejezetten rossz időszakon ment keresztül. Több mint 30 százalékos mélyrepülést mutatott be rövid idő alatt, miközben egyébként a forint is nagyot gyengült és az állampapírhozamok is alaposan felmentek. Ennek akkor az lehetett az elsődleges oka, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikájáról kiderült, nem éppen piacbarát.
Például nagy mértékben támaszkodik az úgynevezett különadókra, amelyek a tőzsdei cégeket különösen erősen sújtották. Ekkor volt az, amikor “kipaterolták az IMF-et” és a magánynyugdíjpénztárakat államosították. Az utóbbi egyben egy fontos vételi erőt is megszüntetett a magyar értékpapírpiacon.
Új fellendülés 2015-től
Ezt követően a BUX közel öt évig stagnálásszerű állapotban vegetált, de 2015 elejétől ismét jelentős emelkedés bontakozott ki. Ezt azután a 2020 tavaszi Covid-válság akasztotta meg újra. Majd az újabb emelkedést 2021 végétől elsősorban a kamatlábak meglódulása, az inflációs és kamatemelési félelmek, valamint az orosz invázió vetették vissza.
Mára azonban mindezt mintha újra kiheverte volna a piac, és a hosszú távú görbe egyértelműen ismét emelkedő trendet mutat. Ha az utóbbi tíz évet egyben vizsgáljuk, igen szép, 202 százalékos emelkedés látható az indexünknél.
Forintban oké, de euróban, dollárban?
Vagyis háromszorozódott annak a pénznek az értéke, amit tíz évvel ezelőtt magyar részvényekbe fektettünk. (Az osztalékkifizetések hozamnövelő hatását is figyelembe véve.) Ez évente 11,69 százalékos hozamnak felel meg, ami hosszú távon egészen jól hangzik. Bár a mostani magas inflációs környezetben alacsonynak tűnhet, voltak közben enyhébb inflációjú, minimális kamatkörnyezet mellett eltelt évek is.
De mindjárt szerényebb a teljesítmény, ha euróban vizsgáljuk meg, hiszen a forint alapvetően gyengülő pályán mozog sok éve (sőt évtizedek óta). Így nem túl nagy meglepetés, hogy euróban csak 8,94 százalék az éves hozama, dollárban pedig még sokkal alacsonyabb, 6,44 százalék volt tíz év alatt.
Versenyben más indexekkel
Mi a helyzet, ha más mutatókkal vetjük össze a BUX indexet? A németekhez képest felülteljesítő, az amerikaiakhoz képest lemaradó. Hiszen a DAX index csak 5,31, az S&P 500 pedig az amerikai Egyesült Államokban 11,51 százalékkal emelkedett éves szinten (a saját devizájában).
Vagyis az látszik, hogy a BUX szépen túlteljesítette a német tőzsdeindexet, hasonló mértékben lemaradt azonban az amerikaitól. Amely dollárban is majdnem ugyanazt hozta, mint a BUX forintban, csak hát ehhez ugye hozzájön még a forint gyengülése és a dollár erősödése is. (Lásd a két ábrát feljebb és lejjebb.)
Lengyel barátaink?
Külön nem vizsgáltuk, de a lengyel tőzsdeindex az utóbbi években különösen rosszul teljesített, lényegében stagnált, így mindegyik említett tőzsdemutatótól alaposan lemaradt. Bár a nemrég rendezett választások óta némi élénkülés figyelhető meg a lengyel értékpapírpiacon. A lengyel indexet itt ábrázoltuk:
Mennyibe fájt az infláció?
A forint inflációja viszont ezen tíz év alatt éves szinten 10,1 százalék volt, aminél 1,59 százalékponttal magasabb volt a BUX évesített hozama. Vagyis bő másfél százalékpontos reálhozamot lehetett elérni a részvényekkel az inflációhoz képest, ami eléggé pozitívvá teszi az összképet. (Hiszen mi magyarok elsősorban forintban kellene, hogy számoljunk, bár vannak, akik szerint az euró lassan bevezeti önmagát az országban.)
Összefoglaló: indexek tíz éve
- A BUX forintban: 11,69 százalékos éves hozam.
- A BUX euróban: 8,94 százalékos éves hozam.
- A BUX dollárban: 6,44 százalékos éves hozam.
- A DAX 50 euróban (Németország): 5,31 százalékos éves hozam.
- Az S&P 500 dollárban: 11,51 százalékos éves hozam (total return változat, osztalékokkal).
- A forint inflációja: 10,1 százalék éves szinten (2013. november-2023. október). (Ez összesen 161 százalékos áremelkedés, azaz átlagosan durván közel triplázódtak az árak.)
Ez a reálhozam sokkal jobb, mint a mostani inflációs kötvények (PMÁP) 0,25 százalékos kamatprémiuma. Sőt a napokon belül helyébe lépő újabb kötvények 0,5, illetve 1,0 százalékos megemelt kamatprémiumát is meghaladja. Korábban ugyanakkor voltak olyan államkötvények, amelyek kamatprémiuma ennél is magasabb volt. (Vagy majdnem elérte ezt a szintet.)
(A tankönyvek szerint egyébként hosszabb távon érdemes egy gazdaságban 1-2 százalékos reálkamatot fenntartani, mert ha nem, akkor az emberek inkább elköltik a pénzüket. Nem takarítanak meg, ha a megtakarításuk veszíteni fog az értékéből.)
Mi van a kisebb papírokkal?
Bár a nagy cégek hagyományosan dominálják a magyar részvénypiacot, egyes időszakokban a kisebbek is nagyon jól tudnak teljesíteni. A grafikon alapján úgy néz ki, most is egy ilyen időszakban vagyunk. A közepes és kisebb kapitalizációjú részvények BUMIX indexe az utóbbi időben feltűnően nagyot ugrott, felülteljesítve a BUX-ot is.
Mit nekünk a mesterséges intelligencia?
Az egyes országok tőzsdeindexeinek viselkedésében sokszor meghatározó szerepe van azoknak a szektoroknak, amelyeknek nagy a súlya bennük. Nem mindegy, hogy mennyi az energiatársaságok, high-tech és online cégek vagy például bankok aránya bennük, egyes időszakokban különösen nem.
A BUX például annak ellenére teljesített jól, hogy a informatika, az online világ, a mesterséges intelligencia ágazatai alig képviseltetik magukat benne. A mesterségesintelligencia-őrületből a Budapesti Értéktőzsdére nem sok jutott, nagyobb cégeink hagyományos üzletágakban tevékenykednek. Az USA-ban azonban ez volt a fő befektetési sztori az idén és tavaly, az év legvégén.
A BUX lehet adómentes is
Fontos hozzátenni, mivel egyes részvények életében igen nagy szerepe van az osztaléknak, mint például a Magyar Telekomnál, de a Mol-nál és az OTP-nél sem elhanyagolható. Az osztalékfizetések hozamnövelő hatását a BUX index tartalmazza, hosszú távon beépíti az index értékébe. A számításnál úgy veszik, mintha a kifizetett osztalékot újra visszaforgatnák az adott részvénybe, következésképpen a BUX értéke hűen tükrözi a befektetők (adólevonások nélküli) megtérülését.
A tartós befektetési számlák segítségével pedig de facto ténylegesen adómentes befektetést lehet elérni magyar részvényekkel.
Hogyan lehet a BUX-ot követni?
A BUX követéséhez elég lehet megvenni a négy-öt legnagyobb hazai részvényt, ezek ugyanis az index túlnyomó részét már lefedik. Vagy lehet OTP BUX ETF-et – tőzsdén kereskedett alapot – vásárolni. A bátrabbak és hozzáértőbbek pedig BUX certifikátokat vehetnek, de akár határidős üzleteket is megkockáztathatnak.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
