Ötéves az azonnali fizetési rendszer: a legjobb szolgáltatásait kevesen használják

Többszöri halasztás után, öt évvel ezelőtt, 2020. március 2-án elindult Magyarországon az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR). Azóta az átutalások – 20 millió forintos értékhatárig – 5 másodperc alatt teljesülnek a magyarországi bankok ügyfelei között. Korábban várni kellett a jóváírásokra még napközben is, a banki zárások után éjszaka, hétvégén vagy ünnepnapon pedig meg kellett várni a következő hétköznap reggelét, hogy a számlára kerüljön a pénz. 

Az AFR annyira elterjedt mára, hogy tavaly a harmadik negyedévben a 105 millió darab 63 ezer milliárd forint értékű tranzakcióból az azonnali elszámolásban összesen 52 millió darab tranzakció teljesült, mintegy 10,8 ezer milliárd forint értékben. A magyarországi rendszerre egyebek között azért is volt nagyon büszke a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mert ahhoz minden olyan magyar hitelintézet csatlakozott, amely a GIRO-nál, a központi elszámolóháznál klíringtagnak számít, vagyis az összes magyarországi bank. 

Nagyon kellett, de fokozta a veszélyt

Az AFR-re nagy szükség van ahhoz, hogy csökkenjen a készpénzhasználat, ennek segítségével ugyanis ugyanolyan gyorsan ki lehet fizetni bármit és bárkit, mint a bankjegyek átadásával. Nem jelent problémát, ha valaki a hétvégén ad el egy autót vagy ingatlant, ha azonnal pénzt kell küldenie valaki másnak. Az külön szerencse, hogy a bevezetés gyakorlatilag egybeesett az első Covid-hullám kitörésével, amikor kulcsfontosságúvá vált az izoláció, és az elektronikus fizetés a személyes jelenlétet igénylő készpénzhasználat helyett. 

A banki ügyfelek mellett azonban a kiberbűnözők is meglátták az AFR-ben a lehetőséget, onnantól kezdve ugyanis már akkor is megcsapolhatták a bankszámlákat, amikor a bankok zárva voltak, és az 5 másodperces tranzakciós időnek köszönhetően néhány perc alatt el is tüntethették a kicsalt pénzt.

Az azonnali fizetési rendszer bevezetésének első negyedévében még csak 113 sikeres bankszámlás csalás volt, ezek értéke 442 millió forintot tett ki, tavaly már volt olyan negyedév, amikor a 6 ezret is meghaladta a sikeres csalások száma, az értéke pedig a 6 milliárd forintot. Annak ellenére is gyorsan nőtt az ilyen esetek száma, hogy a bankok számos óvintézkedést vezettek be az évek folyamán, és az ügyfelek is egyre több tájékoztatást kaptak. 

Az viszont ezek után nehezen érthető, hogy ha egy ügyfél a nem azonnali fizetési rendszerben ad megbízást, majd még az átutalás előtt meggondolja magát, akkor miért nem vonhatja vissza a tranzakciót. Az MBH Bank egyik ügyfelével például ez történt, szerette volna visszavonni a másnapra megadott tranzakciót, de a bank telefonközpontos ügyintézője ezt nem tudta elintézni, azt javasolta neki, hogy kérje meg a fogadó félt, utalja vissza a tévesen elküldött összeget. 

Sok a lehetőség, kérdés, hogy élnek-e vele

Az AFR-ben hatalmas lehetőségek vannak, ezt azonnal látták az MNB-nél is, és intenzív fejlesztésre ösztönözték, sőt kötelezték a bankokat. Már a bevezetéstől használható például a másodlagos azonosító, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek a bankszámlájukhoz hozzákapcsolhatnak egy mobilszámot, email-címet, adószámot vagy adóazonosítót. A partnereiknek pedig elég ezt a másodlagos azonosítót ismerni ahhoz, hogy utalni tudjanak a számlájukra, nem kell tudniuk a számlaszámot. 

A fintech cégeknél rendkívül népszerű lehetőség azonban a magyar bankok ügyfeleit hidegen hagyta, a bankszámlák mindössze 0,84 százalékához kapcsolódik csak másodlagos azonosító, az arány soha nem érte el az 1 százalékot.

Nagyjából 111 ezer lakossági és 1800 vállalati ügyfélnek volt másodlagos azonosítója 2025 szeptemberében, az MNB legutóbbi adatai szerint.

A vállalatoknál volt már 3100 fölött is a másodlagos azonosítók száma, a magánszemélyeknél 119 ezer fölött volt a csúcs. Úgy tűnik, a cégek egyre inkább leszoknak erről, míg a magánszemélyek közül az a kevés, aki kipróbálta ezt, megújítja a szolgáltatást. A másodlagos azonosítók ugyanis évente lejárnak, ezután újra hozzá kell kapcsolni azokat a bankszámlához. A tranzakciókat tekintve még alacsonyabb az arány, másodlagos azonosítót használva az AFR-ben történt tranzakciók alig 0,04 százalékát utalták át, ez értékben még ennél is kevesebbet, 0,01 százalékot jelent. 

A fizetési kérelem sikeresebb lehet

A másik nagy ötlet, a fintech cégek repertoárjában régóta meglévő fizetési kérelem ennél népszerűbb lehet. Ennek a bevezetése is nyögvenyelősen indult, 2024. áprilisára sikerült elérni, hogy az összes bank fogadni tudja ezeket a kérelmeket. Indítani akkor még nem mindegyik bankból nem mindegyik ügyfél tudott ilyet. 

A fizetési kérelem lényege, hogy ha valaki pénzt szeretne kérni egy másik bankszámlás ügyféltől, egy ilyen kérés útján is megteheti. A másik fél a mobilbankjába belépve jóváhagyhatja a tranzakciót, és a pénz a pénzt kérő fél számlájára kerül. Ez a szolgáltatás sem hozott sok mindenki lázba jó ideig. Az első komolyabb fejlesztés 2024 szeptemberében volt, amikor elindult a qvik szolgáltatás, amely a bankkártyás vásárlás konkurenciája kívánt lenni. Az indulás után néhány héttel már 28 552 helyen lehetett az úgynevezett qvik szolgáltatással fizetni, azóta viszont szinte teljesen megállt a hálózat bővülése, 2025 szeptemberére az elfogadóhelyek száma 32 707 volt, vagyis alig 4 ezer új kereskedő csatlakozott a rendszerhez. Bár elvben a qvik olcsóbb a kereskedő számára, mint a bankkártyás elfogadás, a fizetési kérelem mobilbankos jóváhagyása a gyakorlatban sokkal időigényesebb és macerásabb, mint egy bankkártyás fizetés, pláne, ha a bankkártya digitalizálva van egy mobiltelefonba vagy karórába. A nagy forgalmú üzletekben, ahol hosszú sorban állnak az emberek a pénztáraknál, nem is nagyon ajánlják fel ezt a lehetőséget. 

A qvikes forgalom dinamikusan növekszik, de egyelőre csekély. A tavalyi harmadik negyedévben 421,5 ezer vásárlást bonyolítottak le ily módon, ezek értéke mindössze 17 milliárd forint volt, vagyis tranzakciónként átlagosan 40,6 ezer forint. Ugyanebben az időszakban csaknem 480 millió bankkártyás vásárlást bonyolítottak le Magyarországon, és ezek értéke megközelítette a 4500 milliárd forintot, vagyis jó, ha ezer bankkártyás vásárlásra jut egy qvikes tranzakció. 

A hétköznapokban elterjedhet

Nem csak a boltokban történő fizetésnél, de a hétköznapokban is hasznos lehet a fizetési kérelem. Alkalmas lehet arra, hogy egy társaság, ha külön fizetnek, fillérre pontosan szét tudjon osztani egy éttermi számlát, hogy egy kiskorú, ha hirtelen pénzre van szüksége, a szüleitől kérjen a számlájára, vagy egyszerűbben be lehessen szedni egy osztályban minden szülőtől az osztálypénzt. Ezeket a tranzakciókat ráadásul illeték sem terheli.

Ám szeptemberig a praktikusság és a díjmentesség ellenére sem terjedtek el ezek a megoldások. A helyzet azonban könnyen megváltozhat, az OTP Bank ugyanis tavaly októberben elindított egy kifejezetten ilyen helyzetekre készült szolgáltatást, amely meglepően gyorsan népszerűvé vált. December végéig 450 ezer tranzakciót bonyolítottak le a „Pénzkérés simán” névre keresztelt szolgáltatáson keresztül, ami meglepően nagy szám ahhoz képest, hogy korábban fizetési kérelemre válaszul negyedévente hány darab tranzakció történt. A közleményekből jól látszik, hogy tipikus élethelyzetekben használják az ügyfelek a funkciót: ajándék, zsebpénz, vásárlás vagy vacsora költségeinek rendezésére. A szolgáltatás különösen népszerű a fiatalabb korosztály körében, a legaktívabbak a 18 és 23 év közöttiek.