Az idén rosszabbnál rosszabb hírek érkeztek a nagyvilágból. Orosz-ukrán háború, kereskedelmi háború, gázai háború, izraeli-iráni villámháború, a tajvani-kínai háború veszélye... A gazdaságban recessziós veszély, inflációs veszély, költségvetési túlköltekezés, államcsődök veszélye, devizaválságok köszönnek vissza a weboldalak címlapjairól. Aki túl sokat olvasott, és hagyta is magát befolyásolni a hírek által, lehet, hogy már bunkert épít valahol, vagy kizárólag aranyba volt hajlandó fektetni (ami jól fel is ment emiatt).
A részvényárfolyamok, az indexek azonban látszólag egy teljesen másik képet mutatnak. Egy csomó országban új és új rekordok dőltek, köztük az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Magyarországon is. A Wall Street október közepén is történelmi csúcsokat döntött, az S&P 500 index például 6700 pont fölé szárnyalt, soha nem látott szintre. Vajon túlértékeltek, túl drágák-e az amerikai papírok?
A legnagyobb pesszimista?
Az utóbbi hetekben készült elemzések vegyes képet festenek az amerikai részvények értékeltségéről. Sok szakértő túlértékeltségről beszél, de vannak mások, akik ezt indokoltnak érzik vagy a lehetőségeket látják a részvénypiacon.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például nemrég arra figyelmeztetett, hogy az amerikai részvények túlértékeltnek tűnnek és éles korrekció következhet. Rámutattak arra is, hogy az Apple, a Microsoft, az Amazon stb., a “Csodálatos Hetes” technológiai részvénycsoport túlsúlya, azaz a magas koncentráció további kockázatokat, rendszerszintű sebezhetőséget jelent.
Túlértékeltek, de joggal?
Jóval optimistább képet fest a világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a Goldman Sachs „A buborék-kérdés” című podcastja. Ebben Mike Washington azt mondja, még soha nem hallotta annyiszor a „buborék” szót, mint az elmúlt néhány hétben.
Ezért úgy érzi, hogy egy 5-8 százalékos korrekció ésszerű lenne, legalábbis átmenetileg. Ugyanakkor 30-40 százalékos piaci visszaesésre (mint amekkorákat a múltban a buborékok kipukkadása rendszerint okozott) nem számít, három okból.
- A piac emelkedése nem az értékelések irracionális szintjének köszönhető. Valódi nyereségnövekedést látunk, különösen a világ legnagyobb vállalatainál, ez hozzájárult az árfolyam-emelkedéshez. Az S&P 500 index első hét részvényének 24 hónapos előremutató P/E-aránya (árfolyam/nyereség hányadosa) jelenleg 27. A dotcom-buborék idején a hét legnagyobb részvénynél ez 52-es értéket mutatott. Az értékeltség magasabb, mint amit normális piaci környezetben tapasztalhatunk, de nem olyan magas, mint a történelmi buborékoknál.
- A tőkeáramlások oldaláról is jó a kép, a lakossági befektetőktől 2026-ra magas, 520 milliárd dolláros nettó keresletet prognosztizálnak. A külföldi befektetők is jelen vannak, idén elképesztő mennyiségű külföldi befektetés érkezett, részben a dollár leértékelődése miatt, részben mert az Egyesült Államokban vannak a legjobb befektetések a mesterségesintelligencia-üzletágban. Az erős külföldi tulajdonosi jelenlét 2026-ban is jelen maradhat. A vállalatok sajátrészvény-vásárlásai is magasak, és 2026-ban még magasabb összegekre számítanak.
- Összefügg a nyereséggel a fogyasztók viselkedése is, akik jelenleg igen rugalmasak. Ezt közvetlenül a vállalatoktól, a fogyasztási cikkeket gyártó cégektől tudják.
Ezen három ok miatt emelkedett tehát sokat az amerikai részvénypiac, de a buborék kipukkadásának határán nem állunk a szakember szerint.
Kaszinó és dotcom-lufi van az AI-ban?
A legpesszimistábbak táborát erősíti a Concorde Értékpapír Zrt., amely cikkében kaszinóhoz és a dotcom-lufiként ismert, mintegy 25 évvel ezelőtti eseménysorozathoz hasonlítja a mesterségesintelligencia-üzletág jelenlegi helyzetét. Ez a terület húzta ugyanis leginkább az utóbbi pár évben az amerikai technológiai szektort (lásd a következő grafikonon is), így közvetve az egész világ részvénypiacára pozitív hatással volt.
Sok más párhuzam mellett van egy olyan aspektus is, amely emlékeztet 1999 negyedik negyedévére, a technológiai buborék végső felfúvódásának időszakára. Akkor szinte minden releváns részvénytársaságot a kibontakozó új internetes világ nyerteseként értékelt a piac – fogalmaztak.
Most is egyre inkább hasonló helyzet kezd kialakulni, csak az AI terén. (Rengeteg cég a mesterséges intelligenciát állítja a középpontba, hogy a befektetők kedvezőbben értékeljék a részvényeit – a szerk.)
Addig azonban nagy valószínűséggel még előttünk áll egy 1999 vége–2000 eleje típusú begyorsulás – teszik hozzá.
Mostantól minden másképp lesz, hát persze
Hogy lufiról van-e szó, vagy valóban „új korszak” kezdődött, nézőpont kérdése – írta a brókercég egy korábbi blogbejegyzésben.
Az egyik megközelítés szerint érdemes távolságot tartani és óvatosan figyelni a piacot, míg a másik – a „this time is different” mottó jegyében – a végtelenbe tartó növekedést árazza.
Egy dolog azonban biztos,1990 eleje óta nem volt példa arra, hogy az S&P 500 ilyen magas értékeltség mellett a következő öt évben pozitív hozamot biztosítson a befektetőknek – tették hozzá. („This time is different”: ezúttal minden másképp lesz.)
Eredmények előtt sok az optimista
A pozitív hangulat azzal magyarázható, hogy a Fed kamatcsökkentéseiben és a vállalati nyereségek további növekedésében bíznak a befektetők – írta az Erste Befektetési Zrt. a gyorsjelentési szezon nyitányára. Az optimizmust az elemzők is osztják, egyre magasabb célárak érkeznek az S&P 500 indexre. A konszenzus szerint egy év alatt a mutató 7400 pont közelébe emelkedhet, ami tíz százalékkal magasabb az aktuális értéknél.
Egy szeptemberi írásában azonban a brókercég elemzője, Nagy András arra figyelmeztet, hogy az amerikai részvénypiac nagyrészt bizonytalan “álmok és remények” következtében száguld. Egy módszer ugyanis három komponensre bontja a részvénypiaci értékeltséget,
- a könyv szerinti értékre,
- a következő három évre várt eredményre,
- harmadrészt pedig „minden egyébre, amelyre álmokként és reményként hivatkozik”.
Légvárakat építenek a befektetők?
Ez utóbbi „a távoli növekedésből jön, melyet rendkívül nagyfokú bizonytalanság mellett lehet csak előjelezni”. Az elemző számításai szerint jelenleg az S&P 500 index értékének 65 százalékát magyarázza az „álmok és remények” faktor, ami nagyon erőteljes növekedési várakozásra, erőteljes optimizmusra utal.
A vizsgált időszak során ennél magasabb értéket csak a 90-es évek végén láttunk.
Mindenki hazabeszél?
Ehhez még bele kell kalkulálni azt is, hogy számos piaci szereplő esetleg nem a meggyőződésének, hanem az érdekeinek megfelelően nyilvánít véleményt. Egy alapkezelő például szinte sohasem mondja, hogy nem érdemes részvényt, kötvényt venni, mert akkor az ügyfelek nem vennének tőle befektetési jegyeket sem. Egy brókercég pedig sohasem nyilatkozik úgy, hogy most nem érdemes semmit csinálni, mert akkor visszaeshet a forgalma. Szinte biztosan vételre fog ajánlani valamit, vagy először eladásokat, majd másféle vételeket fog javasolni.
(Pedig többféle befektetési stratégia szerint a tőkepiacokon gyakran nem érdemes semmit sem csinálni, néha hónapokon, máskor éveken keresztül. A jó befektetés sok guru szerint szörnyen unalmas tud lenni.)
Egyes elemzők azonban, akik többre tartják a saját szakmai reputációjukat, mint egy-két milliónyi bevételt a cégüknél, időnként őszinték szoktak lenni. Rájuk különösen érdemes figyelni.
A magyarok európai tech-papírokat vesznek?
A Lightyear legfrissebb adatai szerint a magyar ügyfelek megbízásainak volumene közel 50 százalékkal nőtt az elmúlt két hétben, miközben a digitális hardverekkel és kvantumszámítással kapcsolatos európai cégek részvényei iránti érdeklődés 525 százalékos heti növekedést mutatott.
A magyar befektetők múlt heti legnépszerűbb vásárlásai között szerepelt az IonQ, a Rigetti Computing és az Opendoor Technologies, mind úttörők a feltörekvő technológiai korszakban.
(A magyar kisbefektetők között azonban közismerten kevés az aktív részvénybefektető, a legtöbben nem tartanak kockázatosabb eszközöket, vagy csak részvényalapokon, pénztárakon keresztül.)
.
Mindig vesz valaki részvényt
Azt sem árt szem előtt tartani, hogy egy adott pillanatban a részvénypiacokon hozzávetőleg azonos az optimisták és a pesszimisták aránya (legalábbis a befektetési célú tőkével súlyozva). Ha például a sajtóban azt olvassuk, hogy „mindenki elad”, akkor is minden eladóra kell, hogy jusson egy vevő. Tehát valójában ugyanannyi a vásárlás, mint az eladás.
Ha ugyanis a többség túlértékeltnek tartaná az amerikai részvényeket, akkor az árfolyamok esnének, és beállna egy új egyensúly, ahol körülbelül hasonló az optimisták és a pesszimisták aránya. Alulértékeltségnél pedig fordítva.
Nem mindenki beszél róla
Az valószínűtlen, hogy akár a sajtó, akár a megjelenő közvélemény-kutatások, befektetői felmérések pontos képet adnának a piacon az optimisták és a pesszimisták számáról. Még ha a hírekben elsősorban pesszimizmussal is találkozunk, lehet más, nagy számú vagy kevés, de nagy tőkét mozgató piaci szereplő (például hedge fundok és más nagy vagyonkezelő cégek), akik másképpen gondolják.
A többi tőzsde egyébként hol felül-, hol alulteljesíti az amerikai részvénypiacot, de általában az irány ugyanaz. Ha a világ legnagyobb gazdaságának részvényindexei felfelé tartanak, akkor többnyire a többi tőzsde is követi. Ezért a befektetőknek a világ minden táján érdemes figyelniük erre a piacra.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az amerikaiak pénztárcájának is fáj a háborúskodás. 
