Az idei év viszonylag kevés pozitívumot tartogatott a magyar gazdaság számára, pláne az év eleji, Orbán Viktor miniszterelnök által is belengetett „repülőrajt” fényében. Ami biztos, hogy nullával kezdődő „növekedés” valósulhat meg 2025-ben, pedig az év elején a Nemzetgazdasági Minisztérium 3,4 százalékos GDP-bővülésre, de még március végén is 2,5 százalékos erősödésre számított.
A vállalati beruházások a kamattámogatott hitelek ellenére is a padlón vannak. A gyenge kereslet az iparra és a Magyarországra települő, leginkább távol-keleti járműipari, akkumulátoripari cégekre, a hazai exportteljesítményre nyomják rá a bélyeget. Erre jött rá a megemelt hiánycél, az év végén pedig a Fitch Ratings kilátásrontása a BBB szinten (azaz a befektetésre ajánlott kategóriában) maradó magyar szuverén adósosztályzattal kapcsolatban.
Pozitív meglepetést makroszinten a vártnál alacsonyabb infláció okozott. Azonban itt is rengeteg bizonytalanságot söpört a szőnyeg alá a kormány a hatósági beavatkozásaival. Az árrésstopok majdani – sokak szerint az áprilisi választások után várható – kivezetésének hatásait egyelőre csak találgatni lehet. Egy szó, mint száz, 2025 összességében negatív előjellel vonul majd be a magyar gazdaságtörténet nagy almanachjába.
Forint a vártán
Ebben a hányattatott helyzetben igazán egy, csak egy legény volt talpon a vidéken. Ez pedig az a forint, amely 2010 óta hosszú időn át menetrendszerűen egy lassú, a gazdaságpolitika oldaláról is tudatosnak tűnő leértékelő pályán haladt. Az elmúlt hat évből négyben is gyengült a hazai fizetőeszköz árfolyama, a kivételt 2023 mellett 2025 jelentette. Az euróval szemben december 30-án közel 6, míg a dollár ellenében több mint 15 százalékos erősödést mutatott a hazai fizetőeszköz, a január 1-jei jegyzésekhez képest.
De az idei forintcsúcsok idején még kedvezőbb volt a kép. December elején egy euróért 380,8 forintot (január 1-jén 410,94 forintot) egy dollárért 325,1 forintot (január 1-jén 396,95 forintot) kellett adni. Ez 7, illetve 18 százalék feletti plusznak felelt meg.
Mielőtt rátérnénk röviden a forint erősödése mögötti egyedi tényezőkre, azt is fontos kiemelni, hogy a régiós devizákkal nagyjából együtt mozgott a hazai fizetőeszköz árfolyama. A lengyel zlotyval szinte teljesen, a cseh koronát pedig enyhén köröztük csak le. A román lej ellenében már látványos, 7-8 százalékos erősödés jött össze. De akkor nézzük, mi is jelentette a forintnak idén az igazi, nem amerikai védőpajzsot!
Monetáris szigor és „forró pénz”
Az első és legfontosabb tényező a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája, és a forint kamatelőnye az euróval és az amerikai dollárral szemben, amit a 6,5 százalékon álló jegybanki alapkamat garantál. Az Európai Központi Bank irányadó betéti rátája jelenleg 2 százalék (ez vélhetően még hosszabb ideig ezen a szinten is maradhat), az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedé pedig a 3,75-4 százalék közötti sávban tartózkodik. De ha a régiós jegybankokat nézzük, akkor is magasabb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata: a lengyel irányadó ráta 4, a cseh 3,5 százalékon áll. Jelenleg a román alapkamat áll a miénkkel egy szinten, de Magyarország kockázati megítélése kedvezőbb.
Az MNB által biztosított kamatelőny pedig vonzóvá teszi a forintot a befektetők számára. Ezen a ponton leginkább az úgynevezett carry-trade ügyleteket szokták kiemelni az elemzők. Ilyenkor a befektetők alacsonyabb kamat mellett vesznek fel mondjuk eurós hitelt, amit egy magasabb hozamot ígérő, forintalapú eszközbe teszik át. A kettő közötti kamatkülönbözet pedig változatlan kondíciók mellett színtiszta nyereséget hoz.
A problémát az jelenti, hogy ez úgynevezett „forró pénznek” számít, vagyis amint jelentősebben változik az árfolyam, vagy a jegybank monetáris politikája, akkor ez a tőke könnyen elvándorolhat máshová, azonnali forintgyengülést okozva. Ezt láthattuk a Magyar Nemzeti Bank idei utolsó kamatdöntése után is, amikor a jegybank kommunikációját (adatvezérelt üzemmód, ülésről ülésre való döntés) ítélték meg úgy a befektetők, hogy az akár egy jövőbeli kamatcsökkentésnek is megágyazhat. De ugyanez a folyamat zajlott le október elején, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy szerinte egy alacsonyabb alapkamat mellett is el lehetne érni az árfolyam-stabilitást.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
„A legfontosabb tényező valóban a szigorú monetáris politika és az ebből fakadó viszonylag magas kamatláb, de nem ez az egyedüli faktor” – mondta el lapunk kérdésére a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor még két tényezőt emelt ki a forint erősödése mögött. Az egyik, hogy a dollár az euróval szemben az év eleji 1,04-es szintről 1,17-ig gyengült. A másik pedig a régiós helyzetünk.
„A 2024-es magyar hiány egyáltalán nem volt alacsony a maga 5,0 százalékos értékével. (Jövőre is ennyire emelte a GDP-arányos költségvetési hiánycélt a kormány, bár a Fitch szerint a deficit 5,6 százalékra rúghat – a szerk.) Azonban a régiós országokban ez a hiányadat egyáltalán nem számított rossznak: a lengyel, a szlovák és a román hiány is magasabb volt ennél, így a relatív megítélésünk javult. Ez pedig segített a forinton” – fogalmazott a szakértő.
Ilyen forintárfolyam várható jövőre
De a legizgalmasabb kérdés, hogy mi várható 2026-ban. A kockázatok számosak (negatív és pozitív értelemben is), ezek közül a Magyar Nemzeti Bank jövőre várható kamatcsökkentéseit, az áprilisi választásokat és az orosz-ukrán háború esetleges lezárását tekintette lapunk a legfontosabbnak. A megkérdezett elemzők pedig ezeken kívül újabb szempontokat is felvillantottak.
Az ING Bank vezető elemzője szerint a forint árfolyama a jövő év nagy részében várhatóan a 380 és 390 közötti sávban mozoghat az euróval szemben, de azért lehetnek komolyabb kilengések.
„Alapvetően azonban a most látott 385 körüli szint lehet a gravitációs vonal a közeljövőben is” – fogalmazott Virovácz Péter, aki szerint a forint stabilitásában fontos szerepet játszhat a várhatóan továbbra is fennmaradó pozitív reálkamat és a forint relatív magas kamattöbblete a régiós országokhoz képest.
Ugyanakkor ahhoz, hogy a korábban már említett „forrópénz”-állományt egy tartósabb, forint melletti elköteleződés („real money”) tudja kiváltani, szükség van arra, „hogy a gazdaságpolitika mindenkit meg tudjon győzni arról, hogy az erős forint kívánalma nemcsak valami átmeneti hóbort, hanem ez az új realitás” – tette hozzá Virovácz Péter. Erre az elemző szerint megvan az esély.
„Amint a reálgazdasági szereplők is elfogadják, hogy az erős forint a jó forint és a devizás megtakarítások átvándorolnak forintalapú eszközökbe, az adhat egy kellően tartós támaszt a hazai fizetőeszköznek” – fogalmazott.
Fotó: Depositphotos.com
Regős Gábor szerint ez a változás rövid távon kevéssé, inkább csak középtávon valósulhat meg. „Az elmúlt években a monetáris politika ahhoz szoktatta hozzá a piacokat, hogy a forint gyengül és ez a trend beépült a várakozásokba. Korábban sokkal inkább megérte más pénznemben befektetni a megtakarításokat, így azok jelentős része külföldre áramlott. Ennek megfordítását szintén célozza az új jegybanki vezetés – de ez egy olyan folyamat, ami nem egyik napról a másikra történik meg” – tette hozzá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Ezen a ponton egy gyors kitérőt kell tennünk. Már ebben a cikkben is utaltunk arra, hogy a korábbi években látott folyamatos forintleértékelés mögött egy tudatos gazdaságpolitikai döntés húzódhatott meg. A közgazdasági tankönyvek szerint ugyanis a gyengébb deviza képes pörgetni az exportot, ami egy olyan kis és nyitott gazdaság esetében, mint Magyarország, kiemelten fontos lehet.
Az exportáló nagyvállalatok szempontjából ez igaz, és már meg is kezdődött a nagy nemzetközi cégek lobbizása a gyengébb forint érdekében – reagált felvetésünkre Regős Gábor. „Az ő esetükben szinte kizárólag a bérköltség van forintban meghatározva, minden más euróban. A forintban fix bérköltség tehát erősebb forintnál több eurót jelent, ez pedig csökkenti a profitot” – világított rá a lobbi hátterére Regős. Ugyanakkor hozzátette, hogy az importáló hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv) viszont kifejezetten jót tesz az erősebb hazai fizetőeszköz. Nem beszélve az inflációról.
A gyenge forint, erős export összefüggés kapcsán Virovácz Péter árnyaltan látja a képet. „Önmagában aligha gondolnám, hogy a nagy multinacionális cégek számára ez reálgazdasági kérdés. Sokkal inkább arról van szó, hogy a forintban kimutatott profit euróban az anyavállalat felé lejelentve már közel sem néz ki olyan jól, mint egy évről évre gyengülő forint esetében” – fogalmazott az ING vezető elemzője. Az erősebb hazai fizetőeszköz inkább az exportpiacon jelen lévő hazai kkv-k számára okozhat nagyobb fejfájást, ám ez sokkal inkább mikrogazdasági, semmint makrogazdasági jelentőségű kérdés.
De térjünk vissza a forint 2026-os évére! Rövidtávon kulcskérdés lesz, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentéseit miként fogadják majd a befektetők. „Az MNB részéről csak óvatos kamatcsökkentéssel számolunk, év végéig három 25 bázispontos vágással, amely fenntarthatja a forint kamatelőnyét” – reagált az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető makrogazdasági elemzője. Bár az EKB-tól nem számíthatunk most újabb kamatcsökkentésekre, a Fed azért vághat. „A dot-plot ábra 2026-ra egy, legfeljebb két kamatvágást jelez előre. Azonban itt fontos figyelembe venni, hogy a kormányzati leállás miatt a decemberi döntést adathiányos környezetben hozták meg” – tette hozzá Molnár Dániel.
Fotó: DepositPhotos.com
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy jövő májusban új jegybankelnök kerül majd Jerome Powell helyére, aki a várakozások szerint inkább követheti Donald Trump amerikai elnök „óhajait” a lazább monetáris politikával kapcsolatban. Összességében Molnár Dániel szerint a forint jegyzése 380 körül alakulhat jövőre az euró ellenében.
Regős Gábor pedig azt írta, hogy 2026-ban nem számít az ideihez hasonló forinterősödésre, de talán a korábbi években látott gyengülést is sikerül megúszni.
„A legvalószínűbb éves átlagban egy 380-385 körüli árfolyam, persze jelentős kilengésekkel.”
Erre rímelnek az OTP Bank várakozásai is. „A jelenlegi szintről nem számítunk további jelentős forinterősödésre, ugyanakkor 2026 első negyedévében a mostani árfolyam környékén maradhat az euró jegyzése” – fogalmazott az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. Sándor Dávid szerint egyébként jövőre két kamatcsökkentés várható a Magyar Nemzeti Bank részéről.
Ennél bátrabb forint előrejelzést adott december 10-i sajtóeseményén az MBH Bank, amely még 2027 végére is 385 forint körüli euróárfolyamot prognosztizál. Erről bővebben itt olvashatnak:
És akkor jönnek az áprilisi választások
„Jövőre a költségvetési helyzet sem fog már ekkora támaszt nyújtani – a hiányt nem sikerül lefaragni, ez inkább rontja a megítélést, gyengíti a forintot. Emellett ki kell emelni egy fontos bizonytalansági tényezőt, a választásokat, illetve az azt követő időszakot” – tette hozzá Regős Gábor.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint kérdés, hogy a piac hogyan értékeli majd az eredményeket, illetve, hogy az új kormány fiskális politikai intézkedéseire miként reagálnak majd a befektetők. Az elemző úgy véli, hogy a választások időszaka „már önmagában egy felfokozottabb hangulatot fog hozni, a kérdés inkább csak az lesz, hogy ezt követően mennyire gyorsan tud egy nyugodtabb időszakba átcsapni a forint árfolyama – ha tud egyáltalán.”
Molnár Dániel szerint a legutóbbi, Donald Tusk és a mögötte álló koalíció győzelmét hozó lengyel országgyűlési választás tapasztalataiból lehet valamelyest kiindulni.
„A 2023 végi lengyel választásokat megelőzően két héttel tért el szignifikánsan a zloty pályája a cseh koronáétól. Vagyis ez volt az az időtáv, amelyen belül a pénzpiacok igyekeztek beárazni a választások kimenetelét. A forintárfolyam esetében is az utolsó hetekben lehet nagyobb volatilitásra számítani”.
Virovácz Péter úgy fogalmazott, hogy a politikai választás egy tipikus országkockázat egy devizára nézve. „Ráadásul rég nem látott éles verseny körvonalazódik, ami azt jelenti, hogy a szokottnál is nagyobb a bizonytalanság. Tekintettel arra, hogy a „forró pénzek” támasztják egyelőre a forintot, könnyen előfordulhat, hogy a választások előtt a biztosra menve jön egy profitrealizálási hullám. A jövő évben pont a választások körül látjuk az egyik lokális csúcsot az EUR/HUF árfolyamban” – véli az ING Bank vezető elemzője.
Fotó: Depositphotos.com
Belső, fundamentális oldalról még a folyó fizetési mérleg alakulása is meghatározó lesz a forint szempontjából. Az elemzők szerint a stabil külkereskedelmi többlet fennmaradhat, azonban szűkülhet a jövő évben. Az exporttal kapcsolatos bizonytalanságok ugyanis nem múltak el, míg Magyarország importigénye a fogyasztás és a vállalati beruházások élénkülésével megnőhet.
Orosz-ukrán háború és forint: mennyi lehet még benne?
És akkor evezzünk át nemzetközi vizekre! Az egyik legfontosabb, és az elemzői körökben is sűrűn tárgyalt kérdés, hogy mekkora felértékelődési potenciál lehet még a forintban, az orosz-ukrán háború esetleges lezárása esetén. Talán kezdjük onnan a választ, hogy mennyire reális az a forintárfolyam, amit jelenleg látunk.
Bár az OTP nem számít további jelentős forinterősödésre „még mindig 3-4 százalékkal alulértékelt lehet a hazai deviza, amelynek reális árfolyama 370-375 körül lenne” – véli Sándor Dávid.
„Az orosz-ukrán háború tűzszünetének megkötése egyértelműen a régiós kockázatok és így a régiós felárak csökkenését hozná magával. Ezáltal pedig a forint erősödését támogatná” – reagált Virovácz Péter.
Ugyanakkor óriási forintrali tényleg nem valószínű.
„A 385-ös szinthez képest a béke kitörése esetén sem tartanék valószínűnek egy 370 alatti árfolyamot, de egy 5-10 forintos erősödés mindenképpen benne lehet” – írta Regős Gábor.
Az elemző egy másik érdekes vetületre is felhívta a figyelmet. Szerinte ugyanis a piaci várakozások már a békekötés előtt beáraznák a forint árfolyamába ezt a pozitív fordulatot – sőt, talán részben már árazzák is.
Fotó: Depositphotos.com
Erre az előzetes „beárazásra” mutatott rá Molnár Dániel is, aki szerint a 370-380-as sáv mindenképp elérhetőnek tűnik a háború lezárása esetén. „Az ennél erősebb árfolyamszinthez ugyanakkor más tényezőkre, például egy lefelé tolódó Fed-kamatpályára is szükség lenne” – tette hozzá.
Sőt, ha a befektetői spekuláció már előzetesen túl erős szintekre erősítené a forintot, akkor egy esetleges negatív hír (mondjuk egy hamarabb elinduló kamatcsökkentési ciklus az MNB részéről) könnyen korlátot is szabhatna a forint felértékelődésének egy békekötés esetén – árnyalta a képet Virovácz Péter.
A dolláron is sok múlik, itt azért bízhatunk Trumpban
A nemzetközi vonalon a dollár gyengülése is sokat segített idén a forintnak. Az amerikai fizetőeszköz árfolyama több mint 10 százalékot veszített értékéből az euróval szemben 2025-ben. Bár logikus lenne, hogy jövőre akár a visszájára is fordulhat ez a trend (ami a forintra nézve kedvezőtlen lenne), az elemzők szerint ez egyáltalán nem vehető készpénznek.
„Az ING Bank előrejelzései szerint a dollár 2026-ban tovább gyengülhet, és az euróval szembeni árfolyama jövő év végére elérheti a 1,22-es szintet is (december 20-án az 1,17-es szinten állt a kereszt – a szerk.)” – írta Virovácz Péter.
A dollár további esésének megágyazhatnak a Fed kamatcsökkentései, miközben az EKB tartós kamattartásra készül. A relatív kamatkülönbözet szűkülése az euró malmára hajthatja a vizet.
Ezzel szemben állnak a strukturális tényezők. „Az eurózónánál magasabb növekedés, a vámpolitika nyomán szűkülő kereskedelmi hiány egyaránt erősebb dollárt indukálna. Kérdéses még a dollár világpénz szerepe, amely időről időre megkérdőjeleződik, azonban továbbra is azt láthatjuk, hogy nincs alternatíva, amely felválthatná” – reagált Molnár Dániel.
De van még egy fontos tényező, amire Regős Gábor világított rá. „Donald Trump nem híve az erős dollárnak, és ha kell, ennek eléréséért cselekszik is. Egy ilyen cselekedet lehet az új Fed-elnök kiválasztása is, aki vélhetően elődjénél lazább monetáris politikát folytat majd, ami gyengítheti az amerikai fizetőeszközt” – zárta gondolatait a szakértő.

Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre?


