60 dollár. Március elejéig ezeken a szinteken „tengődött” a kőolaj világpiaci ára, legalábbis a tengerentúlon irányadó WTI (West Texas Intermediate) nyersolaj típus hordónkénti ára bizonyosan. De a vén Európában meghatározó északi-tengeri Brent kőolaj hordónkénti ára sem maradt el ettől látványosan.
Ez történt: tövig, vagyis 120-ig nyomták
Magyar idő szerint hétfő hajnalban a már addig is jelentősen dráguló olajár mintegy 27 százalék körüli napon belüli drágulással egészen a 120 dolláros szintig szúrt fel az amerikai határidős kereskedésben. Sokáig nem maradt ott – mondhatnánk szerencsénkre –, mivel előbb 100 dollárig, majd egészen a 80-82 dolláros szintig zuhant. Azóta pedig a 85-90 dolláros ársávnál konszolidálódott.
A kőolajtermékeknél látott, a márciust egészen eddig meghatározó masszív felértékelődés hátterében leginkább természetesen az Irán ellen indított háború húzódik meg, mely azóta lényegében az egész Perzsa-öböl térségét destabilizálta.
Ez persze az önmagában is tragikus vérontáson túl borzasztó turisztikai hatásokkal is jár, de az olajpiacnak kegyelemdöfés az iráni határszakaszon lévő, Hormuzi-szorosként emlegetett szűk partszakasz lezárásán keresztül. Itt ugyanis jelentős mennyiségű tankerhajó halad át, hogy részt vegyen a globális olajkereskedelemben. Plusz a térségben lévő, a bombázások és válaszcsapások miatt szintén érintett, meghatározó olajtermelő országokról, az ő kieső termeléskapacitásukról még nem is beszélve.
Kilőtt az árfolyam, hogy aztán Trump összedöntse
Leginkább ezek az elemek, meg az egyre baljósabb háborús hírek vezettek az olajár robbanásához. Ebben a helyzetben vonta magára ismét a figyelmet Donald Trump amerikai elnök, aki hétfőn napközben határozott szavakkal igyekezett nyugtatni a piaci szereplőket, mondván „az iráni katonai akciókat már szinte le is zárták”.
Ennek kapcsán az Erste elemzői friss piaci összeállításukban közölték: egyes értesülések szerint az elnök több lehetőséget is fontolgat az iráni háború nyomán emelkedő olaj- és benzinárak ellensúlyozására. Ezek között szerepelhet a vésztartalékok felszabadítása és a szövetségi benzinadó beszedésének felfüggesztése is. Kiemelték:
„az amerikai elnök arról beszélt, hogy az árak megfékezése érdekében enyhíthet az olajjal kapcsolatos szankciókon, emellett ismét felvetette, hogy a haditengerészet kíséretet nyújthat a Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállító hajóknak.”
A G7-ek hajlandósága is nyugtatta a kedélyeket
Az árak féktelen száguldását az olajpiacon az a hír is gátolhatja, hogy a G7-országok ugyan elnapolták a stratégiai olajkészletük egy részének felszabadítását, de a több száz milliós készlet piacra dobásának híre is elég volt egyelőre a heves piaci reakciók csillapítására.
Fotó: Freepik
200 dollárig tornáznák fel, de valószínűbb a mostani, két számjegyű olajár
A BlackRock Investment Institute új piaci értékelést közölt, mely azt állapítja meg, hogy a közel-keleti konfliktus jelentős hatást gyakorol a globális ellátási láncokra, amit elsősorban az energetika terén látott ellátási zavarok okoznak. Jean Boivin és Wei Li stratégák úgy látják, hogy a feszült olajpiaci helyzet és a fennakadások néhány hétig tarthatnak majd, nem hónapokon keresztül.
Előbbit erősíthetik Trump szavai, valamint az a tény, hogy Irántól kezdve szinte az összes Perzsa-öböl környéki országnak érdeke minél előbb, minél jobb áron megválnia az energiahordozóitól.
Ugyanakkor vannak fenyegető elemek is a képletben. Ilyen például Irán fegyveres erőinek kommunikációja. Az Iráni Forradalmi Gárda ugyanis a napokban figyelmeztetést adott ki, miszerint a régió más pontjain található energetikai létesítmények is célponttá válhatnak, amennyiben folytatódnak az iráni üzemanyag- és energia-infrastruktúra elleni amerikai és izraeli légicsapások.
„Ha el tudják viselni a 200 dollár feletti hordónkénti olajárat, akkor folytassák ezt a játékot” – tették hozzá a fegyveres testület képviselői.
Összességében tehát a profik Trump nyilatkozataira és a G7-ekre tekintettel nem várnak piaci katasztrófát, de a közel-keleti térség eddigi helyzetének szó szerinti szétlövése miatt minden most ismert, a jövőt taglaló forgatókönyvnek igen magasak a rizikói.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A közelgő technikai egyeztetések tervei továbbra sincsenek véglegesen kidolgozva. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
