Bár egyelőre kevés részlet ismert Nagy Mártonék azon ötletéből, mely azt célozza, „hogy a hosszútávú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából”, egyáltalán nem biztos, hogy épp a közterhektől mentes kitétel a legvonzóbb ebben az elképzelésben – írja szerda reggeli cikkében az Mfor. Mint a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk írja, a magyar háztartások hosszú távú megtakarításai az év közepén 10 663 milliárd forintot tettek ki, ebből
- önkéntes nyugdíjpénztárban 2040 milliárd,
- élet- és nyugdíjbiztosításban 2688 milliárd,
- nyugdíj-előtakarékossági számlán 538 milliárd,
- tartós befektetési számlán 5367 milliárd
forint dolgozik.
Fotó: Depositphotos
Laptársunk rámutat, a tartós befektetési számlán elért jövedelem az ötéves lejáratkor, míg a nyugdíjcélú megtakarítások hozama egy tízéves befektetési időtáv után mentes mind a személyi jövedelemadó, mind a szociális hozzájárulási adó alól. Az Mfor hangsúlyozza, adóelőny csak az ennél rövidebb ideje meglévő megtakarítások esetén érhető el, „azokban viszont épp a rövidebb időtartam miatt nem gyűlt össze akkora vagyon, amekkorának megmozgatása érdemben javíthatná a Nagy Márton által kifogásolt makrogazdasági számokat”.
Laptársunk azt a kérdést is felteszi, hogy egy ilyen gazdaságpolitikai intézkedés, melynek célja a megtakarítások helyett a fogyasztás élénkítése, vajon ösztönzőleg hat-e az időskori öngondoskodásra.
A zimbabwei hatóságok kétszáz elefánt leölését engedélyezték, hogy élelmiszert biztosítsanak az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályától szenvedő lakosoknak. 
