A nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.

Lezajlott a húsvét előtti Kormányinfó, jöhet újabb árrésstop is. 

Közleményben dicséri a bankok lépését Nagy Márton minisztériuma.

Ha keddig nem csökkentik önként a hitelintézetek az ügyfeleik terheit, akkor szerdán a kormány teszi meg ezt – jelentette ki Nagy Márton.

Árkorlátozás jöhet.

A Remtech űripari gyártóközpont hétfői bokrétaavató ünnepségén a nemzetgazdasági miniszteren túl az Európai Űrügynökség (ESA) is képviseltette magát.

Tett egy másik bejelentést is.

Összesen 1000 termékből 874-nek az ára csökkent a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. 

Nem sokat, de kedvezően módosult az önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetését érintő törvényjavaslat.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint „nem indokolható” mértékben nőttek a banki szolgáltatások díjai. Még tárgyalnak a bankokkal.

Ha nem csökken az infláció, újabb lépések jöhetnek.

Komplex akcióterv az áremelőkkel szemben, a hatóságok is fokozottan fognak figyelni.

A liszt, az olaj, a tojás vagy a tej is 20 százalék felett drágult februárban, de az internetért is csaknem 15 százalékkal fizetünk többet. Elborzasztó olvasmány a KSH friss inflációs tájékoztatója.

Az állami költségvetés februári hiánya 1655,0 milliárd forint volt, mely az előző évekhez hasonlóan az időarányosnál magasabb.

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025-ös gazdasági évnyitóján célozgatott. Nem árulta el, hogy konkrétan mire.

Megtorpan a növekedés, mit tehet ilyenkor a monetáris politika? Hogy jön ki majd egymással Nagy Márton és az új jegybankelnök Varga Mihály? Mit jelenthet be Magyar Péter március 15-én? Erről, valamint a Trump-kormány és a Tisza Párt kapcsolatáról is vitatkoztak a Klasszis Média műsorában, az e heti Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő és újságíróink: Bózsó Péter és  Dobos Zoltán.

Mínusz 3,9 százalék.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elvárja a kiskereskedelmi láncok önkéntes árcsökkentését.

A Nemzetgazdasági Minisztérium megkezdte a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítését.

Nem a pénztárnál fogják visszakapni a nekik járó összeget a nyugdíjasok, felső határa is lesz a kedvezményes vásárlásnak.

Magyar Péter politikai színrelépésének egyéves évfordulóján programbeszédet tartott a Tisza Párt első nagyszabású pártrendezvényén, ahol Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnököt is leigazolták. Hogyan értékelhetjük ezt a rendezvényt? Mit üzen az altábornagy ellenzékhez való „átigazolása”? Mit mondott Magyar Péter és Orbán Viktor a médiáról? Hiszünk-e a békében? Milyen is a szuverenitásunk? A kettős – a már elhangzott Tisza Párti, illetve leendő miniszterelnöki – évértékelő kapcsán ezekről is vitatkozott – a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő, valamint Gáspár András lapigazgató és Bózsó Péter újságíró.

Pedig nem szokott. Az állampapírok kamatait az inflációkövető adóemelések sem tudták ellensúlyozni.

Nagy Márton beszédes számokat közölt.

Még a vártnál is jobb adat jött Varsóból.

639 millió euróval romlott tavaly ilyenkorhoz képest a külkereskedelmi egyenleg, ez nagyjából 261 milliárd forint. Csökkent az export, nőtt az import.

Ezt komolyan megérezheti a költségvetés is.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő Központ alapítói joggyakorlójaként 2025 februárjától Hoffmann Mihályt nevezi ki a társaság vezetői feladatainak ellátására.

2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 

Valóban repülőrajtot vesz a magyar gazdaság 2025-ben, ahogy azt Orbán Viktor várja? Bejönnek-e Nagy Márton várakozásai most, hogy gazdasági csúcsminiszter lett? Mi lesz Magyarországgal az Egyesült Államok és Kína közt várható vámháború idején? Megérte-e Magyarországnak tavaly 4000 milliárd forinttal támogatni zömmel távol-keleti beruházásokat? Tényleg lesz 8 százalékos bérnövekedés? Kollégánk, Dobos Zoltán az ATV Csatt című műsorában ezekről vitázott Lentner Csabával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdász professzorával, Pogátsa Zoltán közgazdásszal és Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával.

A jelenlegi jegybankelnök regnálása idején az MNB monetáris tanácsába került személyek az utódja, Varga Mihály munkába állása után még másfél hónapig többségben maradnak.

Orbán Viktor rémgyenge évvégi sajtótájékoztatója, Sulyok Tamás elmaradt újévi beszéde, Lázár János éles kritikája saját pártjával szemben – úgy tűnik, hogy valóban komoly zavarok vannak a Fidesz hatalmi gépezetében. A jelek szerint már akkora a baj, hogy a kormánypárt kommunikációs igazgatója újévkor lényegében megfenyegette a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét: „Megtalállak még.”

A Nemzetgazdasági Minisztérium december 20-ai közleményéből derült ki, hogy kezdeményezték a kárpótlási jegyek törlését a Budapesti Értéktőzsde értékapírlistájáról. De, hogy a tőzsdei kivezetésre milyen feltételekkel kerül sor, arról egy nappal az utolsó kereskedési nap előtt nem közöltek semmit. A befektetők sötétben tapogatóznak.

Úgy tűnik, szabad elvonulást engedélyezett Matolcsy Györgynek Orbán Viktor, cserébe a távozó jegybankelnök is szépeket mond róla búcsúzóul. De mi van, ha esetleg mégis megkapargatják kicsit az ügyeit, például a a Kúria és az Alkotmánybíróság döntése szerint „közpénz-jellegüket el nem vesztett” milliárdokat kezdik keresni?

A Tisza vezetését mérik a kutatások, Magyar Péternek pedig nagy nevek kellenének. Ki léphet elő a függöny mögül az oligarchák és talán a fideszesek közül? Lázár János mindenesetre érdekesen mozgolódik, Matolcsy Györggyel pedig alkut köthetett Orbán Viktor. Mi lesz a forintárfolyammal és mit kapunk Amerikából Donald Trumptól. Elhozhatják a nagy fellendülést az akkumulátorgyárak? Finom-e a dubaji csoki? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 32. adásában, amelyben Csabai Károly, Király Béla és Litván Dániel beszélgettek.

Repülőrajtot kell venni 2025-ben, ez a siker kulcsa Orbán Viktor szerint. Donald Trump miatt is aggódik a kormányfő, derült ki pénteki rádiós megszólalásából.

A hazai kkv-k eddigi legszélesebb köre juthat tőkefinanszírozáshoz a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével.

Befektetésre ajánlott kategóriában maradt az ország, de stabil helyett negatív kilátásokkal. A gazdasági növekedés sem fogja hozni a kormány elvárásait?

A kormányfő szavai két óráig erősítették a forintot, aztán elpárolgott a hatás.

Horváth Gábor a parlamentben hívta fel a kormány figyelmét a kockázatokra. Van belőlük bőven.

Nem pihen a kormány, csütörtökön megtudjuk, mire jutottak. Azt viszont már most megtudtuk, mivel tölti a „melós nap” estéjét a miniszterelnök.

Jövőre összesen 4000 milliárd forinttal beljebb lehetnek a cégek és a lakosok. 

Egy másik ország az.

Nem a címzett reagált az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának szavaira, hanem az, aki már aligha tarthatja be az ígéretét.

A jövő évtől jön a nemzeti kereskedelmi és fogyasztóvédelmi hatóság.

Úgy tűnik, az 5 százalékos teljes hiteldíjmutatójú lakáshitelek csak egy szűkebb szegmensre fognak vonatkozni. Erről is beszélt Dobos Zoltán kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

A nemzetgazdasági miniszter a kormányzati intézkedések hatásának tulajdonítja, hogy augusztusban az infláció mértéke idei mélypontjára süllyedt.

A teljes magyar GDP egy hatodára rúg a magyar háztartások hosszú távú megtakarítása, ennek fele nyugdíjcélra félretett pénz. Nagy Márton ennek az irdatlan vagyontömegnek az ingatlancélra fordításával növelné a fogyasztást, így a gazdasági teljesítményt is. Ám nem látni, vajon milyen tényleges előnyökkel járna a megtakarítási cél megváltoztatása.

Negyedéves alapon a harmadik legrosszabb GDP-mutatót produkálta Magyarország az Európai Unión belül, és a bázishatás miatt éves összevetésben is sokkal szebb számra lehetett számítani.