A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes beszámolója szerint idén januárban, bár a nyers adatok alapján 2,5 százalékkal csökkent az ipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest, munkanaphatástól megtisztítva már 0,3 százalékos bővülést produkált a szektor. Hasonlóra csaknem két éve, 2024 februárjában volt példa, amikor 1,4 százalékos növekedést mért a hivatal.
Az egyik legnagyobb változás, hogy a járműgyártás a kiigazított adatok alapján már növekedést mutatott idén januárban – mondta el laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor kérdésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
„Bács-Kiskunban teljesen összeomlott a termelés, ami a kecskeméti Mercedes részleges leállásával magyarázható. Hajdú-Bihar vármegyében viszont 40 százalékos a növekedés az egyre jobban felpörgő debreceni BMW-gyár miatt. Azt látjuk, hogy egy-egy nagy üzem beindulása vagy kiesése nagyon jelentősen befolyásolja a teljes ipari termelést”
- ezt már Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza tette hozzá.
A teljes cikkből kiderül, hogy mitől ugrott meg év elején a szintén évek óta szenvedő akkumulátorgyártás. De arról is olvashatnak, hogy az iráni háború nyomán elszabaduló energiaárak hogyan hathatnak a magyar ipar és a teljes gazdaság 2026-os kilátásaira.
Az iráni háborút az új világrend részeként kell értelmezni, ahol a nagyhatalmak ismét a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenek – mondta Orbán Viktor. 
