A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által szervezett eseményen Nagy Márton kifejtette: csak úgy lehet a pénzügyeket egyensúlyban tartani, ha a gazdaság működik, ezért a gazdaságra kell költeni.
A gazdasági növekedésből lesz annyi adóbevétele a költségvetésnek, hogy tud pénzt fordítani másra is, például az egészségügyre, a kultúrára, az oktatásra vagy a védelemre. Vállalkozásfejlesztésre idén csaknem 2540 milliárd forint jut, ennek kétharmada a kis- és középvállalkozásoknak, illetve 70 százalék a hazai tulajdonú cégeknek – ismertette a nemzetgazdasági miniszter.
„Aki azt mondja, hogy a kormány számára nem a gazdaság az első, az hazudik” – fogalmazott Nagy Márton.
A magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások (kkv) jelentőségét kiemelve a miniszter jelezte: a kkv-k foglalkoztatják a hazai munkavállalók 65 százalékát, és állítják elő a hozzáadott érték 41 százalékát. A kkv-k munkaadói szerepe különösen erős a többi között az építőiparban és a turizmusban.
Fotó: MTI
Nagy Márton jelentős eredménynek nevezte, hogy az elmúlt 16 év alatt 3000-ről 15 ezerre nőtt az exportképes kkv-k száma. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a termelékenységben nagy, több mint kétszeres a különbség a nagyvállalatok és a kkv-k között; ezt fejleszteni kell, például technológiai beruházásokkal. Hozzátette, hogy a hazai kkv-k digitális intenzitása uniós összehasonlításban alacsony, a digitális átállás felé kell haladni. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy az állami vállalkozásfejlesztési források közel kétharmada a kkv-kat segíti. A minisztérium feladata, hogy makroszinten, illetve ágazati és területi szinten határozza meg a fejlesztési irányokat, de a források elosztásánál fontos szerepet kell kapniuk a vállalkozásoknak, ezért hoztak létre erre együttműködést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) – fejtette ki.
Nagy Márton a Széchenyi Kártya, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által biztosított lehetőségeket ismertetve közölte: a vállalkozók azt gondolhatják, hogy ezek vannak, és mindig lesznek. „Ha a kormány nem adna 330 milliárd forintot a költségvetésből, akkor a Széchenyi Kártya kamata nem 3, hanem 9 százalék lenne, és ilyen kamaton a vállalkozások nem vennének fel hitelt, mert nem tudnák kitermelni és nem tudnának működni” – hangsúlyozta.
A nemzetgazdasági miniszter a vállalkozások rendelkezésére álló lehetőségek közül egyebek mellett kiemelte, hogy sikeresen megy a Demján Sándor Program, az 1+1 beruházási program, a fix 3 százalékos kkv-hitel. A kkv-kat segíti egyebek mellett a 90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési program, 900 milliárd forintra bővült az EXIM exportösztönző hiteleinek keretösszege, 150 milliárdra emelkedett a Demján Sándor tőkeprogram keretösszege – jelezte.
Nagy Elek, az MKIK elnöke előadásában elmondta: az elmúlt 15 évben a magyar gazdaság sikeresen extenzív növekedési pályára állt, de most új utat kell választani, az intenzív növekedés útját. Kihívásként említette, hogy Magyarország a közepes jövedelmű országok csapdájába került. Azok az országok, amelyek ebből sikeresen kitörtek, kivétel nélkül a tudás- és technológiaalapú fejlődési pályát választották. Tartós növekedés csak a termelékenység javításával lehetséges – hívta fel a figyelmet. A kamara elnöke szerint a siker receptje egyebek mellett az erős kutatás-fejlesztési infrastruktúra, az innováció, a szemléletváltás és az együttműködés a vállalkozások között, valamint szoros partneri kapcsolat az egyetemekkel, kutatóintézetekkel. (MTI)
