„Mit gondolsz, ez népirtás?”, kérdezi Yuval Abraham izraeli rendező egy izraeli tiszttől vagy katonától a NAZA című dokumentumfilmben. „Igen, abszolút.” „Tehát azt mondod, hogy részese voltál egy népirtásnak?”, kérdez tovább Abraham. „Igen. Azt hiszem. Azt gondolom, hogy mégha NAZA-nak is nevezed, ez szándékos gyilkosság. Szándékos”, jön a válasz. „Ki kell mondanunk a valóságot.”
Felkavar és feldühít
Az izraeli dokumentumfilm – a betűszó a hozzá rendelt számmal együtt azt jelenti, hogy mennyi civil áldozat várható egy katonai csapásban – iszonyat ütős. Felkavar, dühössé tesz, cselekvésre ösztönöz. Aki látta, nem felejti el. (A film nem keverendő össze a megtévesztésig hasonló című válaszfilmmel, ami mögött az izraeli kormány áll.)
Pedig a NAZA-ban, amely a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját, nincs hatásvadász dramaturgia, nincs drámai zene, és az utolsó egy-két percet leszámítva nincsenek megrázó helyszíni felvételek.
Vannak viszont kőkemény párbeszédek: 24 izraeli hírszerző tiszt és katona vall tel-avivi felhőkarcolók tetején az Oscar-díjas rendezőknek, Yuval Abrahamnak és Ráhel Sornak arról, miként vettek részt gázai civilek tömeges megfigyelésében és legyilkolásában az elmúlt bő három évben.
Fotó: Labiannale.org/The Guardian
A nyilatkozók arca saját érdekükben sötétben marad, hangjukat eltorzítják. Miközben őket hallgatjuk, a kamera az esti Tel-Aviv felhőkarcolóinak ablakait pásztázza. Az emberek élik megszokott életüket, tévét néznek, pizsamát húznak, lefekszenek. Miközben tőlük 60 kilométerre, Gázában….
„El kell törölnünk Gázát”
De nézzük, miről beszélnek az izraeli tisztek, katonák.
Például arról, hogy mennyi járulékos veszteséggel – értsd: civil áldozattal – jártak az izraeli hadsereg (IDF) a 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás után indult légicsapásai. A 20 NAZA kód például azt jelentette, hogy mintegy 20 civil hal meg egyetlen Hamász-tag likvidálása közben. „Amikor mindenki otthon volt”, jegyzi meg a rendező. „Igen”, hangzik a válasz. Voltak olyan légicsapások, amikor a „járulékos veszteség” elérte a 200-at. Sőt, egy esetben – hallhatjuk – 500 civil likvidálására is engedély érkezett.
Beszélnek arról, hogy az IDF telefonjuk alapján mérte be a Hamász-tagokat, és éjjel, a házaikban likvidálta őket feleségükkel, gyerekeikkel együtt. Azért akkor, mert – mint mondják – ez volt a hatékony.
„Gáza olyan lett, mint egy célpontokat termelő gyár. Több ezer likvidáló csapás történt. Több ezer,” mondja az egyik interjúalany. „Tömeges méretekben történt, hatékonyan, mint egy gyárban.” (Erről már 2023 decemberében közölt tényfeltáró riportot a +972 izraeli hírportál, amiről mi is beszámoltunk.)
Az ENSZ által is elfogadott gázai adatok szerint eddig minimum 74 ezren vesztették életüket a légicsapásokban, köztük több tízezer nő és gyerek. Az ehhez szükséges fegyvereket az Egyesült Államok és nyugat-európai országok szállították, szállítják Izraelnek.
A hírszerzők, katonák vallanak arról is, hogy a célpontokat a mesterséges intelligencia segítségével választották ki. „Ez olyan, mint egy videójáték, szoktuk mondani.” „Ezt szoktátok mondani?” „Igen. A célpontok olyanok voltak, mint egy videójátékban. Mert minden a távolból történt.”
Vallanak arról is, hogy egész városnegyedeket töröltek el a föld felszínéről.
„A háború kezdetén mindent bombáztunk. A NAZA-val nem törődtünk. Csak leszedtük a célpontokat. Le akartuk rombolni az épületeket. Azt mondtuk, hogy el kell törölnünk Gázát.” Az ENSZ adatai szerint a gázai épületek négyötöde szenvedett sérülést, azok kétharmada pedig megsemmisült. Aki nem hiszi, nézze meg a Google Maps aktuális műholdfelvételeit.
Az interjúalanyok egyike beszél arról is, hogyan lőttek az élelemért sorban álló emberekre. Egy másik pedig arról, hallotta, ahogy egy anya segítségért könyörög, miközben kislányai elégnek a bombatámadás okozta tűzben.
És hogyan tekintenek minderre az izraeli katonák? Van, aki azt mondja, ez volt a misszió, ezt kellett teljesíteni, ez a rendszer, ebben kell hinni. Van, aki szerint nincsenek ártatlan gázaiak. De olyan is van, aki kétségeinek adott hangot, és inkább kiszállt.
A rendezők nem hallgatják el az október 7-i mészárlást sem, amelyben Hamász-terroristák mintegy 1200 embert, köztük 900 civilt öltek meg, 250-et pedig túszul ejtettek. (Október 7-ről itt írtunk részletesen.) Ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy ez nem szolgáltathatott semmilyen alapot arra a terrorra, ami válaszként következett.
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari
De ki ezért a felelős?
Mindezért persze nem „a zsidók” a felelősek, még csak nem is Izrael egésze az. A felelősök ott ülnek az izraeli kormányban, parlamentben, hadseregben. A felelősök azok, akik mindezt kitervelték, parancsba adták, engedélyezték, működtették, támogatták. És akik talán nem is fogták fel, mennyit ártanak ezzel Izraelnek.
Az izraeli vezetés tagadja a bűnöket. Szerinte csak a terroristák ellen harcolnak, az IDF pedig továbbra is a „világ legerkölcsösebb hadserege”. Az IDF hosszú közleményében azt írja, hogy a film „torz, félrevezető és hamis képet fest a hadsereg célponttervezési és csapásmérési folyamatáról.” Egyes kormánytagok hazaárulással vádolták meg a rendezőket, és kezdeményezték izraeli állampolgárságuk megvonását.
A NAZA-ban elhangzó állítások ugyanakkor összhangban vannak nemzetközi (Human Rights Watch, Amnesty International) és izraeli (B’Tselem) emberi jogi szervezetek vizsgálatának eredményeivel, amelyek szerint Izrael népirtást követ(ett) el Gázában.
Ezt állapította meg egy ENSZ-vizsgálat és a világ legnagyobb, népirtások kutatásával foglalkozó tudományos szervezete is. És ezt egy demokratikus, a Nyugat által szövetségesnek tekintett ország hadereje tette.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, akit tavaly egyedül Orbán Viktor akkori miniszterelnök fogadott hivatalos látogatáson az EU-ban, továbbra is körözi a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság.
Döbbent csend a moziban
A Hamász-terrorral anno tele volt a magyar közélet és média. Azt a történetet már ismeri Magyarország, és ezzel nincs is semmi baj.
De vajon a NAZA-ról fogunk hallani az esti híradókban? A tévés vitaműsorokban és a reggeli magazinokban? Ott volt vagy lesz a legnagyobb magyar hírportálok címlapján (tisztelet az eddigi kivételeknek)? A nagy mozik kínálatában? Ezt a filmet is megvitatják majd ismert megmondóemberek és szakértők sok 100 fős közönség előtt? Felemeli majd a hangját a Tisza-kormány az emberi jogi szervezetek jelentései láttán? Megszólal majd a magyar jobb- és baloldal?
Rögzítsük a tényt: a NAZA-t Magyarországon mindössze egyetlen filmszínház, a budapesti Bem Mozi tűzte a műsorára eddig. Respect. A vetítések telt házat vonzottak. A NAZA-t december elején a producere, a brit The Guardian napilap ingyen elérhetővé teszi majd.
A film végén súlyos csend ülte meg a nézőteret. Döbbent, hosszan tartó, fojtogató csend.
Nem hinném, hogy azokban a pillanatokban bárki kételkedett abban, hogy amit láttunk, népirtás. Hogy tényleg az-e, döntse el mindenki maga. De érdemben beszélni mindenképp szükséges róla, itthon is.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Hét hónapos mélyponton az árfolyam.


