Orbán Viktor miniszterelnök meghívására szerda este hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Benjámin Netanjahu. Helyi sajtójelentések szerint az izraeli kormányfő vasárnap reggelig marad a magyar fővárosban, mivel – ahogy azt általában tenni szokta – a vendéglátó országban várja ki a sábbátot.
Az izraeli kormányfő Orbán Viktor mellett más magas rangú magyar tisztviselőkkel is találkozik majd. A The Times of Israel értesülései szerint Donald Trump Gáza-projektjének „potenciális magyar támogatásáról” fog tárgyalni Orbán Viktorral – az izraeli kormányfő minél több országot szeretne megnyerni a tervnek. Ennek keretében az amerikai elnök kitelepítené a Gázai övezetből a palesztinokat, és „a Közel-Kelet Riviérájaként” építtetné újjá a területet.
Ennyit a látogatásról dióhéjban. De nézzük meg pontosabban, hogy kit hívott meg a magyar kormányfő, és mit követetett el hadserege a gázai háború kitörése óta.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Persze szögezzük le az elején, hogy a Hamász által 2023. október 7-én elkövetett, csaknem 1200 áldozatot terrortámadás szörnyűséges és védhetetlen.
Szörnyűséges a békés fesztiválozók random kivégzése, a dél-izraeli kibuclakók, köztük nők és gyerekek lemészárlása, a mintegy 250 túsz elhurcolása. (Minderről itt írtunk részletesen.) A zsidó államnak természetesen joga van az önvédelemhez – arányos mértékben.
Romba döntött Gáza
Ugyanakkor az a mérhetetlen pusztítás, amit az izraeli hadsereg véghezvitt az elmúlt mintegy másfél évben a Gázai övezetben, szintén szörnyűséges és védhetetlen – még akkor is, ha mindebben óriási felelőssége van a Hamásznak is.
A porig bombázott városok – az épületek legkevesebb hatvan százaléka megsérült vagy megsemmisült – , a palesztin kulturális emlékek, mecsetek és egyetemek lerombolása, a segélyszállítmányok folyamatos visszatartása felveti a gyanút, hogy a Netanjahu-kormány célja nem egyszerűen a Hamász megsemmisítése, hanem az övezet lakhatatlanná tétele, a palesztinok elpusztítása és/vagy elűzése, és végső soron a terület bekebelezése.
Netanjahu szempontjából kapóra jött régi szövetségese, Donald Trump terve, amely a nemzetközi jogot felrúgva a saját otthonukból, a palesztin állam területéről üldözné el az ott lakókat.
„Ez egy nulla összegű játék”, egy területért folyó küzdelem „a folyótól a tengerig” – mondta N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő podcastunkban korábban.
Ebben a játszmában – a továbbra is szakadatlan nyugati, elsősorban amerikai támogatásnak köszönhetően – Izrael óriási katonai fölényben van, és ezt könyörtelenül ki is használja.
Az eredmény pedig sokkoló: gázai közlések szerint, amelyeket az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet sem von kétségbe, az izraeli hadműveletekben több mint 50 ezren vesztették életüket (ennyi a beazonosított áldozatok száma), további tízezrek lehetnek a romok alatt.
Összesen mintegy 900 gázai család maradt túlélő nélkül, gyakorlatilag eltűnt a Föld színéről. Több tízezer gyerek árván maradt.
Sokkoló jelentések
A nemzetközi segélyszervezetek jelentései az éhező, csontsoványra vékonyodott emberekről, az amerikai orvosok helyszíni beszámolói az egyetlen fej- vagy mellövéssel kórházba szállított kisgyerekek sokaságáról, az egészségügyi dolgozókat és az újságírókat ért halálos támadások azt jelzik, hogy nagyon súlyos dolgok történtek (és alighanem történnek most is) a Gázai övezetben.
Múlt év végén két nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International és a Human Rights Watch is népirtással vádolta meg Izraelt a lefolytatott vizsgálatai alapján. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által összeállított független vizsgálóbizottság idén márciusban szintén azt közölte, hogy az izraeli erők népirtásra irányuló tetteket követtek el a palesztinok ellen.
Tavaly novemberben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egy Hamász-vezető mellett Netanjahu ellen is elfogatóparancsot adott ki. Az ICC szerint ugyanis „alapos okkal” állítható, hogy „bűnügyi felelősség” terheli „háborús és emberiesség elleni bűncselekmények” elkövetéséért a gázai háborúban.
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság pedig elegendő okot látott arra, hogy Dél-Afrika beadványára vizsgálatot indítson Izraellel szemben a népirtás vádja miatt. A gázai vérontást zsidó szervezetek is bírálták.
Az izraeli kormány élesen visszautasította a vádakat, számos esetben antiszemitizmussal vádolta meg a jelentések készítőit, és továbbra is a Hamász felszámolására hivatkozik. A nemzetközi szervezetek jelentései ugyanakkor egy irányba mutatnak.
És ne feledjük azt sem, hogy a Gázai övezet 2007, a Hamász hatalomra kerülésének éve óta izraeli blokád alatt állt, az izraeli telepes-erőszak által sújtott Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem pedig nemzetközi jogi értelemben csaknem 60 éve megszállt terület.
Több mint problémás
Orbán Viktor mindezek ellenére úgy gondolta, hogy itt az ideje Netanjahu meghívásának – sőt, provokatív módon közvetlenül azután tette ezt, hogy az ICC kihirdette döntését. És jelezte azt is, hogy Magyarországnak esze ágában sincs letartóztatni az izraeli kormányfőt.
Netanjahu, a hallgatási pénzek ügyében jogerősen elítélt amerikai elnök, az uniós pénzek hűtlen kezelése miatt elítélt Marine Le Pen – ők a magyar kormányfő szövetségesei. És akkor még nem beszéltünk a más ország földjét tankokkal taposó, az ICC által szintén körözött Vlagyimir Putyinról.
Összegezve: Izrael kormányfőjével nem az a baj, hogy Netanjahunak hívják, hanem az, amit tett: a Gázai övezetben elkövetett rémtettek miatt övezi hűvös távolságtartás és/vagy megvetés a nemzetközi közösség jelentős részében, különösen a Globális Dél országaiban.
Ezt jelzik a gázai háborúval kapcsolatos, tűzszünetre felszólító ENSZ-határozatok, amelyeket a tagországok túlnyomó többsége megszavazott – a maroknyi számú, Izraellel együtt szavazó kivételek egyike rendszeresen Magyarország volt. És aligha véletlen, hogy az elmúlt másfél évben egyetlen uniós országban sem tett hivatalos látogatást az izraeli kormányfő.
Netanjahu magyarországi meghívása – azonkívül, hogy potenciális terrorista célponttá teszi hazánkat – diplomáciai-politikai szempontból minimum problematikus. Erkölcsi szempontból, az irtózatos gázai pusztítást tekintve pedig egyenesen szégyen.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
