6p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Benjamin Netanjahut a Nemzetközi Büntetőbíróság körözi, országát nemzetközi emberi jogi szervezetek népirtással vádolják, a hágai Nemzetközi Bíróság pedig szintén népirtás gyanújával vizsgálódik ellene a gázai háborúval kapcsolatban. A magyar kormányfő mégis hivatalos látogatáson fogadja az izraeli kormányfőt, egyedüliként az EU-ban. Nagyító alatt ezúttal egy több mint problémás vizit. 

Orbán Viktor miniszterelnök meghívására szerda este hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Benjámin Netanjahu. Helyi sajtójelentések szerint az izraeli kormányfő vasárnap reggelig marad a magyar fővárosban, mivel – ahogy azt általában tenni szokta – a vendéglátó országban várja ki a sábbátot.

Az izraeli kormányfő Orbán Viktor mellett más magas rangú magyar tisztviselőkkel is találkozik majd. A The Times of Israel értesülései szerint Donald Trump Gáza-projektjének „potenciális magyar támogatásáról” fog tárgyalni Orbán Viktorral – az izraeli kormányfő minél több országot szeretne megnyerni a tervnek. Ennek keretében az amerikai elnök kitelepítené a Gázai övezetből a palesztinokat, és „a Közel-Kelet Riviérájaként” építtetné újjá a területet.  

Ennyit a látogatásról dióhéjban. De nézzük meg pontosabban, hogy kit hívott meg a magyar kormányfő, és mit követetett el hadserege a gázai háború kitörése óta. 

Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu Jeruzsálemben 2018. júliusban
Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu Jeruzsálemben 2018. júliusban
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Persze szögezzük le az elején, hogy a Hamász által 2023. október 7-én elkövetett, csaknem 1200 áldozatot terrortámadás szörnyűséges és védhetetlen. 

Szörnyűséges a békés fesztiválozók random kivégzése, a dél-izraeli kibuclakók, köztük nők és gyerekek lemészárlása, a mintegy 250 túsz elhurcolása. (Minderről itt írtunk részletesen.) A zsidó államnak természetesen joga van az önvédelemhez – arányos mértékben.       

Romba döntött Gáza

Ugyanakkor az a mérhetetlen pusztítás, amit az izraeli hadsereg véghezvitt az elmúlt mintegy másfél évben a Gázai övezetben, szintén szörnyűséges és védhetetlen – még akkor is, ha mindebben óriási felelőssége van a Hamásznak is.  

A porig bombázott városok – az épületek legkevesebb hatvan százaléka megsérült vagy megsemmisült – , a palesztin kulturális emlékek, mecsetek és egyetemek lerombolása, a segélyszállítmányok folyamatos visszatartása felveti a gyanút, hogy a Netanjahu-kormány célja nem egyszerűen a Hamász megsemmisítése, hanem az övezet lakhatatlanná tétele, a palesztinok elpusztítása és/vagy elűzése, és végső soron a terület bekebelezése.

Netanjahu szempontjából kapóra jött régi szövetségese, Donald Trump terve, amely a nemzetközi jogot felrúgva a saját otthonukból, a palesztin állam területéről üldözné el az ott lakókat.

„Ez egy nulla összegű játék”, egy területért folyó küzdelem „a folyótól a tengerig” – mondta N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő podcastunkban korábban.  

Ebben a játszmában – a továbbra is szakadatlan nyugati, elsősorban amerikai támogatásnak köszönhetően – Izrael óriási katonai fölényben van, és ezt könyörtelenül ki is használja.           

Az eredmény pedig sokkoló: gázai közlések szerint, amelyeket az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet sem von kétségbe, az izraeli hadműveletekben több mint 50 ezren vesztették életüket (ennyi a beazonosított áldozatok száma), további tízezrek lehetnek a romok alatt. 

Összesen mintegy 900 gázai család maradt túlélő nélkül, gyakorlatilag eltűnt a Föld színéről. Több tízezer gyerek árván maradt.  

Sokkoló jelentések  

A nemzetközi segélyszervezetek jelentései az éhező, csontsoványra vékonyodott emberekről, az amerikai orvosok helyszíni beszámolói az egyetlen fej- vagy mellövéssel kórházba szállított kisgyerekek sokaságáról, az egészségügyi dolgozókat és az újságírókat ért halálos támadások azt jelzik, hogy nagyon súlyos dolgok történtek (és alighanem történnek most is) a Gázai övezetben.

Múlt év végén két nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International és a Human Rights Watch is népirtással vádolta meg Izraelt a lefolytatott vizsgálatai alapján. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által összeállított független vizsgálóbizottság idén márciusban szintén azt közölte, hogy az izraeli erők népirtásra irányuló tetteket követtek el a palesztinok ellen.

Tavaly novemberben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egy Hamász-vezető mellett Netanjahu ellen is elfogatóparancsot adott ki. Az ICC szerint ugyanis „alapos okkal” állítható, hogy „bűnügyi felelősség” terheli „háborús és emberiesség elleni bűncselekmények” elkövetéséért a gázai háborúban. 

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság pedig elegendő okot látott arra, hogy Dél-Afrika beadványára vizsgálatot indítson Izraellel szemben a népirtás vádja miatt. A gázai vérontást zsidó szervezetek is bírálták.   

Az izraeli kormány élesen visszautasította a vádakat, számos esetben antiszemitizmussal vádolta meg a jelentések készítőit, és továbbra is a Hamász felszámolására hivatkozik. A nemzetközi szervezetek jelentései ugyanakkor egy irányba mutatnak.

És ne feledjük azt sem, hogy a Gázai övezet 2007, a Hamász hatalomra kerülésének éve óta izraeli blokád alatt állt, az izraeli telepes-erőszak által sújtott Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem pedig nemzetközi jogi értelemben csaknem 60 éve megszállt terület.

Több mint problémás

Orbán Viktor mindezek ellenére úgy gondolta, hogy itt az ideje Netanjahu meghívásának – sőt, provokatív módon közvetlenül azután tette ezt, hogy az ICC kihirdette döntését. És jelezte azt is, hogy Magyarországnak esze ágában sincs letartóztatni az izraeli kormányfőt.     

Netanjahu, a hallgatási pénzek ügyében jogerősen elítélt amerikai elnök, az uniós pénzek hűtlen kezelése miatt elítélt Marine Le Pen – ők a magyar kormányfő szövetségesei. És akkor még nem beszéltünk a más ország földjét tankokkal taposó, az ICC által szintén körözött Vlagyimir Putyinról.

Összegezve: Izrael kormányfőjével nem az a baj, hogy Netanjahunak hívják, hanem az, amit tett: a Gázai övezetben elkövetett rémtettek miatt övezi hűvös távolságtartás és/vagy megvetés a nemzetközi közösség jelentős részében, különösen a Globális Dél országaiban.   

Ezt jelzik a gázai háborúval kapcsolatos, tűzszünetre felszólító ENSZ-határozatok, amelyeket a tagországok túlnyomó többsége megszavazott – a maroknyi számú, Izraellel együtt szavazó kivételek egyike rendszeresen Magyarország volt. És aligha véletlen, hogy az elmúlt másfél évben egyetlen uniós országban sem tett hivatalos látogatást az izraeli kormányfő.

Netanjahu magyarországi meghívása – azonkívül, hogy potenciális terrorista célponttá teszi hazánkat – diplomáciai-politikai szempontból minimum problematikus. Erkölcsi szempontból, az irtózatos gázai pusztítást tekintve pedig egyenesen szégyen.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Újszerű óváros, kalapos túrófánk és alacsony árak – Bukarest megér egy hétvégét
Vámosi Ágoston | 2026. március 21. 05:59
Bár szembeötlő az Észak-Koreát idéző építészet a román főváros nagy részén, már érezhető a fejlődés: a tömegközlekedés kiváló és olcsó, a vendéglátás minőségi, és még nőnapi meglepetés is ért minket. A Világjáró ezúttal Bukarestben járt.
Szubjektív Ki ebben az egészben a legnagyobb gazember? Ez Viszont Privát
Bózsó Péter - Gáspár András - Havas Gábor - Izsó Márton - Nagy Károly | 2026. március 20. 18:51
Az iráni háború súlyos következményekkel jár, nem csak a világgazdaságra, de az amerikai belpolitikára is. Elszámította magát Donald Trump? Vajon a súlyos kérdésekkel szembesülő Európa végül az orosz olajra fanyalodik? Miért hiányzik a diverzifikált beszerzést biztosító infrastruktúra hazánkban? Az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában azt is kitárgyaltuk, hogy miért kerülhettek a külföldi titkosszolgálatok a választási kampányba.
Szubjektív „Esélyt és reményt adott a fiataloknak, hogy még lesz jobb Magyarországon” – az utca embere az ünnepi beszédekről
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. március 16. 10:03
Orbán Viktor és Magyar Péter március 15-ei beszédéről kérdeztük a nagygyűlésekről jövő járókelőket.
Szubjektív „Aki itt nem tud megélni, az sehol” – az utca embere az életszínvonalról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2026. március 14. 16:56
Járókelőket kérdeztünk ezúttal arról, hogyan alakultak a megélhetési költségeik.
Szubjektív A titokzatos arab világ Ramadán idején – Sarm es-Sejk és a Sínai-hegy
Ács Zsuzsa | 2026. március 14. 06:01
Sarm es-Sejknél a tenger még télen is meleg és lenyűgöző. A bibliai Sínai-hegyen éjszaka fagy, hajnalban még ragyognak a csillagok – a beduinok a házak helyett a szabadságot és a vándorlást választják. A Világjáró ezúttal Egyiptomban járt a háború árnyékában.    
Szubjektív Védjen meg téged a védett ár? Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. március 13. 18:51
Az iráni háború súlyos inflációs kockázatokat hozott a felszínre, ami miatt a magyar kormány is lépett és védett árakat vezetett be a járműüzemanyagokra. De vajon mi a garancia arra, hogy ez a rendszer majd jobban működik, mint a néhány évvel ezelőtti benzinárstop? Az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában azt is kitárgyaltuk, hogy hogyan és miért került Ukrajna a kormánypárt választási kampányának fókuszába.
Szubjektív Az iráni háború és az EU hallgatása: vigyázó szemetek Madridra vessétek!
Wéber Balázs | 2026. március 10. 18:31
Az Európai Unió becsületét egy valóban baloldali politikus, Pedro Sánchez mentette meg: a spanyol kormányfő volt az egyetlen olyan uniós vezető, aki azonnal nyíltan el merte ítélni az Irán elleni amerikai-izraeli támadást. Ez nem az iráni rezsim pártolását, hanem az alapvető nemzetközi normák melletti kiállást jelenti. Nagyító alatt ezúttal az EU és az iráni háború.
Szubjektív „Összetenném a kezem, ha ennél feljebb már nem menne” – az utca embere a benzinárról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2026. március 7. 10:31
Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael megtámadták Iránt. Ebben a helyzetben kérdeztünk járókelőket arról, hogy szerintük elérheti-e az ezer forintos értéket a literenkénti benzinár. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy orosz olaj nélkül eddig a szintig is felmehet az ár.
Szubjektív Bécs, Stockholm, Moszkva – változatok nőnapra
Elek Lenke | 2026. március 7. 06:01
Oroszországot az olajfesték és az erős nők tartják össze. Svédországban nem a nők egyenjogúak, hanem a férfiak. Ausztriában még egy kávézót is átneveznek a nők tiszteletére. A Világjáró ezúttal nőnapi emlékeit idézte fel szerte Európából.  
Szubjektív Trump és Netanjahu meggyújtották a kanócot a Közel-Keleten – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton – Wéber Balázs | 2026. március 6. 18:31
Ami biztos: február 28-án az Egyesült Államok és Izrael önkényesen megtámadta Iránt. De kinek áll érdekében ez a háború? Milyen hatással lesz ez a Közel-Keletre és a világra? Mennyire fáj ez a magyar gazdaságnak? És tényleg közeleg-e a III. világháború?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG