Nagy médiaérdeklődéstől kísérve indult meg múlt héten az ENSZ hágai székhelyű bíróságán az a per, amelyben a Dél-Afrikai Köztársaság azzal vádolja Izraelt, hogy népirtást követ el Gázában a palesztin Hamász tavaly október 7-én végrehajtott terrortámadása nyomán megindult hadműveletei során.
A legsúlyosabb bűn
A per megindulásával részletesen foglalkoztak és foglalkoznak a vezető nemzetközi lapok, a helyszíni tudósításoktól kezdve a terjedelmes elemzéseken át a véleménycikkekig. Ez már eleve igen kellemetlen helyzetbe hozza Izraelt, hiszen neve a hírekben – függetlenül a per eredményétől – már most szinte összemosódik a népirtással. Ez PR-katasztrófa a zsidó állam és részben az őt támogató nyugati államok számára. Ha pedig elmarasztaló ítélet születik, az még súlyosabb politikai következményekkel, fokozódó izolációval járhat.
A népirtás ugyanis nagyon súlyos vád – emberek egy nagyobb csoportjának, adott esetben egy népnek a szándékos kiirtását jelenti.
„A népirtás más szintű bűn minden más emberiesség elleni bűnhöz képest, és magában foglalja a kiválasztott csoport teljes kiirtásának a szándékát. A népirtás tehát a legsúlyosabb és legnagyobb bűn az emberiesség elleni bűnök között”, írta Alain Destexhe, az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet korábbi főtitkára a Ruanda és a népirtás a XX. században című könyvében.
Szakértők szerint az 1948-as ENSZ-egyezményben szereplő definíció alapján minimum három népirtás történt a XX. században: a zsidók ellen elkövetett Holokauszt, az örmények elleni népirtás (a törökök ezt vitatják) és a ruandai népirtás.
De visszatérve a mostani perre, mivel érvel Dél-Afrika, és mivel védekezik Izrael?
Mit mond Dél-Afrika?
Dél-Afrika szerint az általa beterjesztett bizonyítékok azt mutatják, hogy az Izrael által Gázában elkövetett „tettek és mulasztások népirtás karakterét hordozzák magukon, mivel céljuk a palesztin nemzet, faji és etnikai csoport egy jelentős részének elpusztítása.” A „tettek” alatt a légicsapásokat, a „mulasztások” alatt pedig a civil áldozatok elkerülésének hiányát értik.
A dél-afrikai küldöttség tagjai a múlt csütörtökön kezdődött meghallgatáson részletesen beszámoltak a szörnyű gázai helyzetről, amely az izraeli bombázások és a még mindig csak részben feloldott blokád nyomán állt elő.
Az általuk idézett adatok szerint a légicsapások eddig több mint 23 ezer áldozatot követeltek (ez a szám időközben 24 ezerre nőtt gázai közlések szerint), azaz a gázai lakosság egy százaléka már életét vesztette. Az áldozatok mintegy 70 százaléka nő és gyerek, további 7 ezer ember a romok alatt van eltemetve.
A lakosság 85 százaléka (1,9 millió ember) elmenekült, 65 ezer lakóegység megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, további 290 ezer megsérült, a kórházak kétharmada kénytelen volt beszüntetni működését.
A dél-afrikai vádak szerint Izrael az első három hétben 6 ezer bombát dobott le, a Gázai övezet déli, anno biztonságosnak mondott részén pedig 200 alkalommal használt 900 kilogrammos bombákat, amely „a legnagyobb és legpusztítóbb bombák” egyike.
„Izrael példátlan számú civilt ölt meg. És teljesen tisztában volt azzal, hogy a bombák milyen civil áldozatokkal járnak. Gázában több mint 1800 palesztin család vesztette el több tagját, több száz többgenerációs családot pedig túlélő nélkül eltöröltek a Föld színéről” – mondta Adila Hassim dél-afrikai ügyvéd.
A küldöttség szerint a népirtás szándéka „tagadhatatlan”, mivel „a népirtó beszédek” Izrael állam „minden szférájában” megjelentek. Erre számos példát hoztak fel – példaként megemlítették Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédét, aki kétszer is felhozta az amálekiták ószövetségi történetét. „Emlékeznetek kell, mit tettek veletek az amálekiták, mondja a Szent Bibliánk. És mi emlékezünk”, jelentette ki Netanjahu. (A judaizmusban az amálekiták a zsidók ősellenségei, állandó háborúban állnak velük. Az ószövetségi szöveg egy későbbi része az amálekiták, szó szerint „minden nő, férfi, gyerek és csecsemő” legyilkolására szólít fel. Az izraeli kormányfő szerint kijelentését félreértelmezték.)
Blinne Ní Ghrálaigh, a dél-afrikai delegáció oldalán felszólaló ír ügyvéd pedig úgy fogalmazott:
„a palesztinok elleni népirtást élőben közvetítik mobiltelefonjainkra és a televíziók képernyőire", és „ez az első olyan népirtás a történelemben, amely során az áldozatok saját elpusztításukat élőben közvetítik” abban reménykedve, hogy "a világ tesz majd értük valamit.”
Mit mond Izrael?
Az izraeli kormány élesen visszautasította a dél-afrikai vádakat. Benjamin Netanjahu szerint nem ők, hanem a Hamász akart népirtást elkövetni, az izraeli hadsereg pedig annyira erkölcsösen cselekszik, amennyire csak lehetséges.
A hadsereg szerint számos intézkedést tesznek a civil áldozatok elkerülésére.
Például röplapokon és telefonhívásokkal figyelmeztetnek a közelgő támadásra, és egyes esetekben lefújnak támadásokat, ha civilek vannak a területen.
Ezzel párhuzamosan az izraeli delegáció a Hamászt tette felelőssé a pusztításért és sok civil haláláért többek közt arra hivatkozva, hogy a palesztin szélsőséges szervezet iskolákat és kórházakat használ katonai célokra, élő pajzsként használja a civileket, sikátorokat aknáz alá, a célt tévesztett rakétái pedig palesztinokat ölnek meg.
Izrael azt is számos alkalommal hangsúlyozta, hogy célja a Hamász, nem pedig a palesztin emberek elpusztítása.
Szerintük Dél-Afrika „súlyosan eltorzítottan” tálalta a szembenállást.
Mit tehet a Nemzetközi Bíróság?
A hágai Nemzetközi Bíróság nem járhat el egyetlen személlyel szemben sem. Ítéletei jogilag kötelezőek, a gyakorlatban ugyanakkor kikényszeríthetetlenek. Ezzel együtt ítéleteinek súlya van mind az ENSZ-ben, mind a többi nemzetközi intézményben, és azok az adott ország nemzetközi megítélése szempontjából is fontosak.
A BBC szerint a bíróság, ha igazat ad Dél-Afrikának, relatív gyorsan felszólíthatja majd Izraelt a hadműveletek felfüggesztésére, ami – legalábbis elvileg – megvédené a palesztinokat. A végső ítélet arról, hogy Izrael népirtást követ-e el, azonban évekig is elhúzódhat.
Ami biztos: a Dél-Afrika által indított per még inkább ráirányította a figyelmet a gázai katasztrófára, a civilek, köztük nők és gyerekek Izrael hadműveletei és blokádja által okozott tömeges halálára, az egyre terjedő éhínségre, a hónapok óta tartó, európai ésszel szinte felfoghatatlan szenvedésre.
És közvetve arra is emlékeztetett, hogy minderről – mint ahogy a Hamász által elkövetett rémtettekről is – a médiának továbbra is kötelessége beszélnie.
A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.
14 éve történt ilyen utoljára. 
