Izraelnek van oka aggódni amiatt a per miatt, amelyet Dél-Afrika indított ellene tavaly december 29-én a Nemzetközi Bíróságon (ICJ), és amelyről ma kezdődnek a meghallgatások Hágában. Még akkor is, ha a bíróság döntése sokáig fog tartani, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy Izraelt népirtás elkövetésével bélyegezzék meg a gázai palesztinok ellen.
Az izraeli hatóságok tisztában vannak azzal, hogy Pretoria beadványa miatt kockázatnak vannak kitéve. Az ICJ sokéves bojkottálása után most úgy döntöttek, hogy részt vesznek az eljárásban.
Mind Dél-Afrika, mind Izrael elismeri az ICJ joghatóságát és a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948-as ENSZ-egyezményt, amely egyben a folyamat fő alapja is. Az ICJ joghatósággal rendelkezik ebben a jogvitában, és ekként is fogja kezelni azt. Gyorsan reagált Dél-Afrika peres kérésére, amely egy ideiglenes intézkedés meghozatalára irányult Izrael ellen, megakadályozandó a gázai palesztinok elleni állítólagos népirtási szándékot.
Ideiglenes intézkedés
Az első tárgyalás ilyen rövid időn belüli kitűzése azt mutatja, hogy az ICJ egyértelműen kedvezően fogadja Dél-Afrika kérelmét, még akkor is, ha az érdemi rész és a bizonyítékok még nem kerültek megvizsgálásra.
Dél-Afrika ezen kérelme, és különösen az ICJ gyors reakciója, Izraelt olyan helyzetbe hozza, hogy félnie kell a bíróság esetleges döntésétől, amely ideiglenes intézkedést hoz, és arra kötelezheti, hogy leállítsa a gázai műveleteket.
"Izrael, különösen 2023. október 7. óta, elmulasztotta megakadályozni a népirtást, és elmulasztotta a népirtásra való közvetlen és nyilvános felbujtás üldözését. Még súlyosabb, hogy Izrael népirtó cselekményeket hajtott végre, hajt végre, és fennáll a veszélye annak, hogy a továbbiakban is népirtó cselekményeket hajt végre a gázai palesztin nép ellen" - áll a 84 oldalas dél-afrikai keresetlevélben.
Pretoria keresetét támogatásáról biztosította Törökország, Jordánia, Malajzia és Bolívia.
Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Dél-Afrika és Bolívia már bezárta izraeli nagykövetségét, mivel szerintük a gázai hadműveletek „emberiség elleni bűntetteknek” tekintendők.
Bár az eljárás akár évekig is elhúzódhat, az Izrael elleni ideiglenes intézkedésről szóló döntés már néhány héttel az első meghallgatás után megszülethet. Márpedig addigra a gázai izraeli hadművelet biztosan nem ér véget. Az ICJ az elmúlt években bebizonyította, hogy könnyen tud ideiglenes intézkedéseket elrendelni.
Dél-Afrika vádjai részletesek, dokumentumokkal, hivatalos nyilatkozatokkal, helyszíni tanúvallomásokkal alátámasztva, és a Gambia által az Iszlám Együttműködési Szervezet nevében Mianmar ellen a rohingya népcsoport elleni állítólagos népirtás miatt indított per mintájára készültek. Ez az ügy 2019-ben indult, és még nem született döntés.
Mennyire alátámasztott a bizonyíték?
A folyamat elindításával Izrael rövid távon kockázatot vállal a Hamász elleni gázai terrorellenes műveletre nézve. A végső döntés biztosan nem a hadművelet ideje alatt fog megszületni, de itt Izrael hírneve a tét - mint olyan országé, amely élt a terrortámadásra adott válaszadás jogával.
Az a nép, amely ellen a történelem egyik legsúlyosabb népirtását követték el, most olyan helyzetbe kerül, hogy az ICJ előtt kell megvédenie magát a népirtás elkövetésének vádjával szemben.
A dél-afrikai per az első jogi kifejezése a Hamász elleni fellépés miatt széles körben elterjedt Izrael-ellenességnek, és nem csak az iszlám államok körében, hanem a Globális Dél nagy részén. Az ICJ előtti per potenciálisan pusztító hatással lehet Izraelre, nem számítva az ENSZ rendszerében gyakran keringő határozatokat.
A dél-afrikai jogi lépés bizonyos értelemben annak is következménye, hogy a nemzetközi fórumokat, különösen az ENSZ-t elárasztották az izraeli műveleteket elítélő határozatok. Ezek elég jogi és politikai hátteret biztosítottak a Nemzetközi Bíróság előtti felperesnek ahhoz, hogy népirtásra hivatkozva bírósági eljárást indítson.
De a dél-afrikai keresetnek vannak gyenge pontjai.
Kizárólag a Hamász gázai intézményei által közzétett számadatokat használja fel bizonyítékként a gázai palesztinok izraeli hadművelet miatti tömeges szenvedésére - a halottak számára, a megölt gyermekek számára és a kitelepítettek számára vonatkozóan -, holott ezeket az adatokat több szakértő és a Fehér Ház is túlzónak és megbízhatatlannak tartja.
Nyomás Netanjahu kormányára
Ezek az elemek azonban hosszú távon esélyt adnak Izraelnek arra, hogy megvédje magát a népirtás vádjával szemben, ahogy az is kibúvó, hogy az ICJ döntéseit a gyakorlatban alig hajtják végre.
Ukrajna 2022 márciusában Oroszország ellen az agresszió miatt indított perében a bíróság sürgősségi intézkedéseket fogadott el az agresszió leállítása érdekében - de ezt Moszkva elutasította. Mindazonáltal a bírósági folyamat további nyomást gyakorol Netanjahu kormányára és szélsőjobboldali partnereire, hogy egyezzenek bele a gázai humanitárius válság megszüntetését célzó tárgyalásokba.
A kormány iránti bizalom 15 százalékra zuhant Izraelben, miközben az amerikai szövetségesek részéről is nyomás nehezedik a palesztinok Gázából való kitelepítéséről és a terület izraeli telepesek számára történő megnyitásáról szóló elfogadhatatlan nyilatkozatok miatt.
"Ez a retorika gyújtogató és felelőtlen. Az izraeli kormány, beleértve a miniszterelnököt is, többször és következetesen elmondta nekünk, hogy az ilyen kijelentések nem tükrözik az izraeli kormány politikáját. Azonnal abba kell hagyniuk" - jelentette ki az amerikai külügyminisztérium Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter és Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter kijelentéseivel kapcsolatban. Hasonló tartalmú üzenetek érkeztek a héten Berlin részéről is.
A Közel-Keleten élő amerikaiakat figyelmeztették a nagykövetségek.
