Ma kezdődött a dél-afrikai Johannesburgban az úgynevezett BRICS-országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – háromnapos csúcstalálkozója.
Bár Oroszország, amely a nyugati világban persona non grata lett az Ukrajna elleni katonai agresszió kezdete óta, ezúttal is ott lesz az eseményen, Vlagyimir Putyin nem szerepel majd a csoportképen. Az orosz elnök videón keresztül jelentkezik majd be, személyesen külügyminisztere, Szergej Lavrov lesz jelen.
Távolmaradásának oka egyszerű: nem szeretne börtönbe kerülni.
Idén márciusban ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene háborús bűncselekményekkel (ukrán gyerekek jogellenes Oroszországba deportálása) kapcsolatos feltételezett felelőssége miatt, a házigazdák pedig a jelek szerint nem tudták vagy nem akarták garantálni szabadlábon maradását.
Lázas készülődés
A BBC helyi tudósítója szerint a dél-afrikai hatóságoknak nagy kő esett le a szívéről, amikor Putyin a távolmaradás mellett döntött, hiszen így megúszták az állásfoglalást letartóztatása ügyében. Most pedig megkönnyebbülten és lelkesen élik bele magukat a házigazda szerepébe, és elárasztják az újságírókat a csúccsal kapcsolatos infókkal.
A szokatlanul nagy lelkesedés is azt jelezheti, hogy Dél-Afrika gyorsan távolodik a Nyugattól a többpólusú világ felé, egyenesen Kína és kisebb mértékben Oroszország irányába.
A brit lap tudósítójának egy orosz újságíró nemrég, a BRICS-külügyminiszterek ülésének sajtótájékoztatóján azt mondta: „Megtarthatjátok magatoknak az emberi jogi Paradicsomot (Nyugaton). Mi újjáteremtetjük a világot.”
Bár lehet, hogy a BRICS még mindig gyerekcipőben jár, már képes lázba hozni a blokk egyes országait. Egy másik újságíró például azzal dicsekedett a brit lap tudósítójának, hogy egyre inkább egyetértés van arról, hogy a jövő Kína, a Nyugat pedig hanyatlik.
Nem kispályások
Elemzők szerint a BRICS-országok együttesen szeretnék megkérdőjelezni a Nyugat dominanciáját globális ügyekben, és ebben több tucat ország támogatására számíthatnak. Dél-Afrika egyébként mintegy hetven állam vezetőjét hívta meg a csúcsra – nyugati vezetők nincsenek rajta a vendéglistán.
Más elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy a Nyugat-ellenes szövetség elsősorban Kína és Oroszország álma. A demokráciáknak, tehát Brazíliának, Indiának és Dél-Afrikának nem érdeke a konfrontáció, és bár számos más, a blokkal szimpatizáló állam is szeretne magának a jelenleginél komolyabb befolyást, de Pekingtől és Moszkvától sem akarnak függni.
Persze – tesszük hozzá – Brazília, India és Dél-Afrika sem éppen a nyugati típusú demokrácia mintaképe.
India teljesen más, európai szemmel nehezen érthető világ, Brazíliában a legfelsőbb politikai szintekig ér a korrupció, az éppen hatalmon lévők pedig rendre próbálják örökre ellehetetleníteni politikai ellenfeleiket. Dél-Afrikában szintén komoly probléma a korrupció és a bűnözés, utóbbin belül a nagyrészt fehér farmereket sújtó, hosszú évek tartó gyilkossági hullám.
Bármi is legyen a BRICS célja, tény, hogy a blokknak globálisan is nagy súlya van: a világ lakosságának 40 százalékát és gazdasági teljesítményének több mint negyedét adja.
Nem csoda, ha az eddiginél nagyobb beleszólást szeretne a világ dolgaiba.
Megy a biznisz
Ami az ukrajnai háborúhoz való viszonyulást illeti, bár egyik állam sem állt ki nyíltan Oroszország mellett, nem is ítélte el egyértelműen. Az a tény pedig, hogy nem csatlakoztak a nyugati szankciókhoz, most pedig egy asztalhoz ülnek az orosz külügyminiszterrel, többet mond ezer szónál.
A dél-afrikai kormány például először elítélte az orosz inváziót, majd a NATO-t okolta, Putyint dicsérte és béketeremtőként kínálkozott fel, egy évvel a háború kitörése után pedig közös tengeri hadgyakorlatot tartott Oroszországgal és Kínával. Sőt, Washington feltevése szerint múlt évben még fegyvert is szállított Moszkvának.
A kínai-orosz viszonyról mindent elmond, hogy a távol-keleti ország rekordmennyiségben importált orosz kőolajat az idei első félévben.
És beszédes tény az is, hogy az orosz-indiai kereskedelem új rekordot ért el a 2022-23-as üzleti évben.
Brazília új elnöke, Lula de Silva Oroszország mellett az EU-t, a NATO-t és Ukrajnát is felelőssé tette a háború kitöréséért, a nyugati fegyverszállítások leállítását sürgette, idén júniusban pedig világossá tette, hogy Brazília továbbra is semleges marad a háborút tekintve.
Bővülhet a blokk
Lula a mostani csúcs kezdetén azt mondta: a BRICS a fejlődő Globális Dél országait kívánja összefogni, de nem kíván versenytársa lenni az Egyesült Államoknak és a G7-nek. Nyugati elemzők ugyanakkor azt emelték ki a csúcs kezdetén is, hogy a blokk célja a nyugati dominancia enyhítése vagy kihívása.
A találkozó egyik fő témája mindenesetre a BRICS bővítése lesz: a házigazda közlése szerint mintegy negyven ország jelezte – köztük Argentína, Szaúd-Arábia és Egyiptom –, hogy formálisan vagy informálisan csatlakozna a blokkhoz.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Többségi részesedést szerezhet az UBM a harmadik legnagyobb görög takarmánygyártóban. 
