<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
14p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Brazília régi-új elnöke népszerű, de nem makulátlan politikus, győzelmének a Bolsonaro-korszak ágyazott meg, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Lénárt András Latin-Amerika szakértő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense. Szerinte Lula helyreállíthatja az ország tekintélyét, megvédheti az Amazonast és több tízmillió szegénynek dobhat mentőövet. Nemzetegyesítésre viszont aligha lesz képes.          

December 29-én, Sao Paulóban 82 éves korában elhunyt a brazil és a nemzetközi futball legendás alakja, Pelé. Három nappal később beiktatták Brazília elnökének Luiz Inácio Lula da Silvát, azaz Lulát, aki 2003 és 2010 között már volt az ország elnöke. Bár a két történés egymástól független, mindkettő korszakhatárt jelez. Kezdjük Pelével. Mit jelentett ő a brazil embereknek?

Pelé a nemzeti büszkeség egyik fő jelképe volt, akit minden brazil szinte istenként tisztel. Nem véletlen, hogy három napos gyászt rendeltek el Brazíliában. Kevés kérdés van manapság, amelyben a brazilok, függetlenül a politikai nézetüktől, egyet tudnak érteni, de Pelé tisztelete mindenek felett áll. Lula beiktatása után azonnal megjelent a ravatalánál, ez volt az első, amit elnöki minőségében tett.

És mit jelent a 77 éves Lula Brazíliának?

A reményt valami jobbra, erőteljes nosztalgiafaktorral.

Korábban két cikluson keresztül volt Brazília elnöke, több mint 30 milliós tömeget emelt ki a szegénységből, megszületett az új brazíliai középosztály, az ország történetének legnagyobb társadalmi átalakulását valósította meg.

Bonyolult és alapvető változásokat bevezető gazdaság- és társadalompolitikával sikerült finanszíroznia a gazdaságélénkítésre és a jóléti rendszerre koncentráló politikáját. Rengeteg munkahelyet teremtett, kontroll alatt tartotta az államadósságot és az inflációt, beléptette Brazíliát az öt feltörekvő gazdaságot tömörítő BRICS országok szervezetébe.

Lula da Silva és felesége,  Rosangela da Silva a beiktatási ceremónia után Brazíliavárosban 2023. január elsején. Fotó: EPA/Andre Borges
Lula da Silva és felesége, Rosangela da Silva a beiktatási ceremónia után Brazíliavárosban 2023. január elsején. Fotó: EPA/Andre Borges

Kormányzását a nemzetközi környezet nagyban segítette, tehát politikája mellé az is kellett, hogy a „csillagok szerencsés együttállása” miatt mindezt meg is tudja tenni. A nyersanyagok ára az egekben volt, ami Brazília jövedelmét folyamatosan növelte, az ország a világ hatodik legnagyobb gazdaságává vált.

A világgazdaság felívelőben volt, közvetlen környezetében pedig olyan, vele hasonló platformon álló politikusokkal – Hugo Chávez venezuelai elnök, Evo Morales bolíviai elnök, Fidel Castro kubai elnök és pártvezér, Néstor és Cristina Kirchner argentin elnökök – tudott együttműködni, akikkel számos közös projektet valósíthatott meg.

Amikor távozott a hatalomból, még akkor is több mint 80 százalékos volt a népszerűsége. És a világ is nagyon kedvelte: nincs még egy latin-amerikai elnök, akit ennyi külföldi egyetemen avattak volna díszdoktorrá. Obama egyszerűen „a világ legnépszerűbb politikusaként” emlegette.

Nekem úgy tűnik, hogy Brazília legalább annyira megosztott politikailag, mint például az Egyesült Államok. Az ország két táborra, bal- és jobboldalra, Lula- és Bolsonaro-hívekre oszlik. A tavaly októberi elnökválasztáson is csak minimális különbség volt köztük: Lula 60,3, Jair Bolsonaro akkori elnök 58,2 millió szavazatot kapott. Mivel nyert Lula? És mit rontott el a trópusi Trump?

Lula győzelme alapvetően az említett reménynek köszönhető, amelynek a Bolsonaro-időszak ágyazott meg.

A jobboldali ex-elnök a Covid-járványt félrekezelte, hamis információkat terjesztett a vakcinákkal és a maszkviseléssel kapcsolatban, a több mint 700 ezer halálos áldozat egy része ennek köszönhető.

 Bolsonarót, mivel már nincs mentelmi joga, akár bíróság elé is állíthatják számos ügy miatt, valószínűleg részben ezért is távozott Floridába egy nappal azelőtt, hogy az utódja felesküdött volna.

A vádak szerint törvénytelenül beavatkozott az igazságszolgáltatás működésébe, de a járványkezelés miatt is felelősségre akarják vonni. Több korábbi szövetségese, kormánytagja is ellene fordult – ez is ismerős lehet az Egyesült Államokból, a Trump-korszak utóéletéből. Közben az is kiderült, hogy a Lula elleni korrupciós perben befolyásolta az ügyet tárgyaló bírót, tehát a baloldali elnök bűnössége talán nem volt olyan egyértelmű.

Bolsonaro soha nem látott mértékben szigetelte el Brazíliát nemzetközileg, lehetetlenné téve az együttműködéseket.

Ugyanakkor, ahogyan a választási eredmény is mutatja, Lula nem aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. Inkább azt mondhatjuk, hogy valamennyivel többen vannak, akik elégedetlenek a Bolsonaro-érával. Tehát Lula, bár az előélete korántsem makulátlan, szavazói számára a kisebbik rosszat jelenti.

Jair Bolsonaro akkori brazil elnök egy katonai avatási ceremónián  Rio de Janeiróban 2022. november 26-án. Fotó:  EPA/ANDRE COELHO
Jair Bolsonaro akkori brazil elnök egy katonai avatási ceremónián Rio de Janeiróban 2022. november 26-án. Fotó: EPA/ANDRE COELHO

Lula már a 70-es években szakszervezeti vezető volt, fémipari munkásból lett a baloldal vezére. Minek köszönhető a felemelkedése?

Lula az első győzelmét 2002 végén elsöprő többséggel aratta, a szavazatok több mint 60 százalékát szerezte meg, szinte minden régióban győzött.

A megelőző időszakban gazdasági válságok követték egymást, amelyeket a Lula előtti jobboldali kormány valamelyest megfékezett, de a társadalom az előző vezetést tartotta a bajok okozóinak is, amire egy baloldali választ tartottak a leginkább járható útnak.

Lula pedig egy volt közülük, nem magasan képzett politikus, hanem olyan, aki ismeri a „kisemberek” problémáit.

Munkás korában aktív volt a szakszervezetekben, ahol mindig a konszenzusos megoldásokra törekedett, valamint fellépett a 60-as évek diktatúrája ellen is. Már a választások előtt olyan gazdasági programot dolgozott ki, amellyel valamelyest megnyugtatta a társadalmat és a nemzetközi piacokat.

A kérdés az volt, hogy ezt meg is tudja-e valósítani. Szakembergárdájának és a kedvező nemzetközi gazdasági helyzetnek köszönhetően alapvetően meg tudta.

2018-ban nem indulhatott az elnökválasztáson az akkor győztes Bolsonaróval szemben, mivel a bíróság bűnösnek találta egy korrupciós ügyben. Állítólag kenőpénzt fogadott el egy brazil építőipari cégtől, amely cserében megbízásokat kapott a Petrobras állami olajipari óriásvállalattól. Később azonban érvénytelenítették az ítéletet. Mennyire jellemző a korrupció a brazil társadalomra és nagypolitikára? És minek köszönhető, hogy Lula népszerűségét nem húzta le ez az ügy?

Lula 580 napot töltött börtönben korrupció és pénzmosás vádjával.

Ezeket a vádakat máig sem sikerült teljesen megcáfolni, azért érvénytelenítették az ítéletet, mert számos eljárási hibát vétettek a tárgyalás során.

Ennek legfontosabb eleme, hogy az ügyet tárgyaló, Bolsonaro bizalmasának számító bíró túllépett a hatáskörén, elfogult volt Lulával szemben, illetve nem is lett volna illetékes az ügyben – később hálából Bolsonaro kinevezte őt igazságügyminiszternek, a továbbiakban nem is titkolva, hogy összejátszottak a tárgyalás során Lula ellen.

A korrupció persze nem brazil jelenség, nem is latin-amerikai.

A térségben annyiban más a helyzet, hogy – történelmi okokból – a demokratikus államberendezkedés nem tudott olyan módon alakulni, ahogyan a világ más részein, ezt akadályozták puccsok, diktatúrák, államcsődök, közvetlen vagy közvetett külföldi beavatkozások.

De még messzebbre, a 19. századi függetlenedési korszakra is visszavezethetjük a mai problémák gyökerét. Tehát az, amit mi korrupciónak nevezünk, ott sok esetben az állam működésének a része.

Ugyanakkor ez az ügy minden korábbinál súlyosabb, és nem csak Brazíliában, hanem más országokat érintő leágazásaiban is sokan kerültek bíróság elé. Máig úgy emlegetik, mint Latin-Amerika történetének legnagyobb korrupciós ügyét.

Bár emiatt Lula népszerűsége csökkent, de nem annyira, mint most Bolsonaróé.

Tehát ő sokaknak a kisebbik rossz, a bűne kisebb, mint a jobboldali elnöké, másrészt sokan úgy vélik, hogy valójában ártatlan, csak a brazil jobb- és szélsőjobboldal próbálta elítéltetni.

Ugyanakkor ott van Brazília majdnem fele, akik Lulát a korrupció szimbólumának tartják. Ő azt mondja, hogy az ellenfelei megpróbálták őt élve eltemetni, de most eljött a feltámadás ideje.

Térjünk át egyéb fontos kérdésekre, például az Amazonas ügyére, amely a bolygónk szempontjából sem mellékes. Bolsonaro alatt jelentősen növekedett a kivágott esőerdő nagysága, egy helyi szakértő korábban pedig azt mondta lapunknak, hogy az Amazonas-medence akár szavannává is válhat. Hoz-e majd fordulatot Lula ebben a tekintetben?

Mindenképpen hoz. Már a kérdéshez is alapvetően máshogy áll hozzá: Bolsonarót nem érdekelte a klímaváltozás és a természet védelme, még ösztönözte is az erdőirtást, főleg gazdasági okokra hivatkozva.

A legfrissebb adatok szerint közel 60 százalékkal több fát vágtak ki az elmúlt négy évben, mint az azt megelőző elnöki ciklusban.

Lula mindebben az ellentéte. Többször kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektet az Amazonas védelmére, még ha az elődje által okozott károkat nem is tudja helyrehozni, de a helyzetet próbálja javítani.

Ebben kormányközi együttműködést kér, mert a brazil őserdők ügye nem csak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőségű ügy. A német kormány máris bejelentette, hogy újraindítja az Amazonas védelmére létrehozott alapnak korábban adott támogatást, amit Bolsonaro intézkedései miatt felfüggesztett.

Ami a külpolitikát illeti, Lula különutas véleményt fogalmazott meg az ukrán válsággal kapcsolatban. Egy tavaly májusi interjúban azt mondta: Putyinnak ugyan nem szabadott volna lerohannia Ukrajnát, de nem csak ő a hibás, hanem az EU és a NATO is. Szerinte ha utóbbiak kimondták volna, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, az „megoldotta volna a problémát”. Miben gyökerezik ez a vélemény? Mennyiben vezethető vissza ez arra, hogy a latin-amerikai baloldal hagyományosan szemben áll az Egyesült Államokkal? És mi várható Lulától a külpolitikában?  

Az, hogy a latin-amerikai baloldal hagyományosan szemben áll az Egyesült Államokkal, addig volt igaz, amíg hagyományos latin-amerikai baloldalról beszélhettünk. Mára ez megváltozott. A „régi típusú”, szocialista baloldal már csak Venezuelában, Nicaraguában és Kubában él túl, recsegve-ropogva, elszigetelt módon.

Az elmúlt másfél évben hatalmas sikert könyvelhettek el azok az újbaloldali politikusok, akik elődjeikkel számos kérdésben nem értenek egyet.

Peru, Chile, Kolumbia új, a baloldalhoz sorolható kormányai egy friss, energikus, fiatalos, zöld, a korábbiaknál sokkal szélesebb spektrumon gondolkodó politikát folytatnak, több téren kritizálják a „régi baloldalt”, és az USA-val való kapcsolatukat sem csak a korábbi, kétségtelenül negatív tapasztalatok határozzák meg.

Lula régi baloldali, de tudja, hogy az új baloldallal kell együttműködnie. Mivel Bolsonaro idején Brazília a legtöbb latin-amerikai és európai országgal rossz viszonyt ápolt, egyre inkább elszigetelődött, Lula most elkezdte az „újratervezést”. Több külföldi kormány örömmel jegyezte meg, hogy „Brazília végre visszatért a világpolitikába”.

Jelenleg – elsősorban az orosz-ukrán háború következményeként – átalakuláson megy keresztül az Amerika-közi politika is, újra kell definiálni az Egyesült Államok és Latin-Amerika (valamint az EU és Latin-Amerika) közötti kapcsolatokat. Erre számos kulcsszereplő nyitott.

Lula ebben az új koordináta-rendszerben fog manőverezni, valószínűleg óvatosan, mert tőle elődjénél békésebb, együttműködőbb külpolitikát vár országa és a nemzetközi környezet is. Az ukrán háborúval kapcsolatban is megpróbál úgy fogalmazni, hogy senkit se tegyen az ellenségévé.

Lula már többször említette, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatokat az USA-val, az EU-val és Kínával, valamint a latin-amerikai államokkal is, illetve a regionális szervezetekkel, mert Bolsonaro ezek nagy részével is megszakította a kapcsolatot. Minden fél nyitottnak, sőt, lelkesnek mutatkozott.

Lula már beiktatása napján megkezdte a diplomáciai kapcsolatok újjáépítését állam- és kormányfőkkel, az elmúlt napokban pedig több találkozót ejtett meg azokkal az országvezetőkkel, akik jelen voltak a ceremónián, és mindenki nagyon pozitívan nyilatkozott a jövőről.

Milyen irányvonalat követ majd az új elnök gazdaságilag?  

A tervek szerint a korábbi két elnöki ciklusát visszaidézőt:

a szegényeket és a leszakadt társadalmi csoportokat próbálja majd segíteni, miközben Brazíliát ismét a méretének és súlyának megfelelő hatalommá akarja tenni, amelyet a világ újra fontos tényezőként kezel.

Utcai árus Rio de Janeiro egyik legnagyobb favelájában, Dendében a foci-vb idején, 2022. november 30-án. Fotó: EPA/ANDRE COELHO
Utcai árus Rio de Janeiro egyik legnagyobb favelájában, Dendében a foci-vb idején, 2022. november 30-án. Fotó: EPA/ANDRE COELHO

Az említett remény Lulával kapcsolatban nagyon erős a társadalomban, ugyanakkor nincs sok esély arra, hogy ezt a korábbihoz hasonló sikerrel tudja majd megvalósítani, mert Brazília és a világ gazdasági helyzete most sokkal rosszabb, mint a korábbi Lula-korszakban volt.

Nem hagyományosan baloldali gazdaságpolitika várható, mivel most – ellentétben a korábbi elnöki ciklusaival – nem kizárólag az általa vezetett baloldali párt színeiben nyert, hanem egy széleskörű összefogás jelöltjeként, és olyanok is támogatták, akik korábban az ellenfelei voltak a politikai paletta jobb vagy bal térfelén. Az alelnöke például egy jobbközép politikus, Geraldo Alckmin. Ez az összefogás konszenzusos döntéseken alapuló gazdaságpolitikát vetít előre.

Az első intézkedését már alá is írta: 21 millió mélyszegénységben élő brazil havonta anyagi támogatást fog kapni, amíg nem sikerül megvalósítani az őket megcélzó programokat.

Épp rájuk, a saját törvényeiket követő favelák lakóira vonatkozik a következő kérdésem. Mi lesz velük? Mennyire érhet el oda a politika keze? Lula könnyezett, amikor a közlekedési lámpáknál koldulókról beszélt a beiktatási ceremónián.

Korábbi elnöklése alatt visszatérő jelmondata volt, hogy „egyetlen brazil sem fog éhezni”. Még ha ez az ígérete nem is vált valóra teljesen, de – ahogyan említettem – sokat tett azért, hogy kevesebben éljenek szegénységben.

Most valami hasonló csodát várnak tőle, mivel az elmúlt években látványosan elszegényedett a társadalom, a brazilok 30 százaléka, tehát több mint 60 millió ember, a nélkülözők közé tartozik.

Azonban, ahogy jeleztem, a jelenlegi gazdasági környezet – brazil, latin-amerikai és nemzetközi viszonylatban is – nagymértékben különbözik a korábbitól. Mostani győzelmi beszédében is azt mondta, hogy „a legfontosabb, hogy megszüntessük az éhezést”; ezzel megpróbál hidat teremteni a sikeres múltja és a vágyott jövő között, azt az ígéretet nyújtva, hogy a korábbi „csodát” meg tudja ismételni. Ehhez viszont nagy akadályokat kell majd leküzdenie.

A hagyományokkal ellentétben Bolsonaro nem volt jelen Lula beiktatásán. Az új elnök ugyanakkor azt mondta, hogy egyesíteni akarja az országot, minden brazil elnöke akar lenni. „Ez egy ország, egy nagy nemzet”, fogalmazott. Mennyire sikerülhet ez neki?

Ezen a téren is nehéz dolga lesz, és itt működik az USA-analógia. Az ország végletesen megosztott, mindkét oldal a másikat démonizálja.

Bolsonaro, Trumphoz hasonlóan, nem törődött bele a választási vereségébe, és szavazói egy része, ahogyan az elmúlt hetek tiltakozásaiból és egy merényletkísérletből is látjuk, nem fogadja el az eredményeket. (December végén egyik híve bombát helyezett el a Sao Paulo-i repülőtér közelében, hogy a tervezett robbantással „káoszt teremtsen”, és megakadályozza Lula beiktatását. A terrorkísérletet Bolsonaro is elítélte utolsó elnöki beszédében – a szerk.)       

Puccskísérlettől is tartanak, mivel Bolsonaro gyakorlatilag militarizálta Brazíliát –  bárki könnyen jutott fegyverhez –, volt katonákat helyezett civil pozíciókba és a hadsereg vezetői is a hívei, bár sokan közülük most elfordultak tőle.

Tehát a nemzetegyesítés nagyszerűen hangzik, de a valóságban kevéssé megvalósítható. A társadalom nagyjából fele-fele arányban baloldali és jobboldali, Lulának nincs elsöprő többsége, a választási eredmények is ezt mutatják.

Az ellenzék a Kongresszusban is meg tudja majd nehezíteni a kormányzást, minden fontosabb döntéshez szövetségeseket kell keresnie. Lula gyakran említi, hogy a szegénység felszámolása mellett a fő célja Brazília újjáépítése, szoros együttműködésben a világ más országaival. Valószínűleg erről szólnak majd az elkövetkező évek.

(A brazil szegénynegyedek, a favelák mindennapjaiba az alábbi helyszíni riport is érzékletes betekintést ad – a szerk.)

Makro / Külgazdaság Nyolcszor annyi halott lehet Törökországban, mint az első nap jósolták
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 16:10
A WHO szakértője nyilatkozott a földrengés áldozatainak lehetséges számáról.
Makro / Külgazdaság Ez lett most Európa legnagyobb kérdése
Káncz Csaba | 2023. február 7. 15:56
Noha voltak hullámvölgyei, a Berlin–Párizs tengely átvezette az EU-t a legnehezebb helyzeteken. Manapság pedig még nagyobb szükség van rá, mivel Európa egyrészt a háborúval, másrészt a megélhetési válsággal küzd. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Valaki gigantikus pénzt adott egy ismert sportklubért
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 13:37
Ezzel ez lett a legdrágább a hazájában, a többiek messze lemaradtak.
Makro / Külgazdaság A lengyelek kipróbálják a Patriot rendszert
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 12:46
Az amerikai gyártmányú légvédelmi rendszeren kiképzési gyakorlatot tartanak Varsóban.
Makro / Külgazdaság A csehek szeretnek adakozni az ukránoknak
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 12:21
Ironikusan egy Ajándék Putyinnak elnevezésű kezdeményezés keretében gyűjtöttek össze óriási összeget.
Makro / Külgazdaság Suppan Gergely: az ipari termelés a tavalyi év elejétől határozott lendületet vett
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 10:14
A Központi Statisztikai Hivatal ipari termelésre vonatkozó adatait elemzi a Magyar Bankholding szakértője.
Makro / Külgazdaság A földrengés dzsihadistákat szabadított ki a szíriai börtönökből
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 09:02
Az Iszlám Állam több, fogságban levő tagja kihasználta, hogy a katasztrófa a börtönüket is megrongálta.
Makro / Külgazdaság Nagyot ugrott az ipari termelés egy év alatt
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 08:30
Tavaly decemberben a nyers adatok szerint 2, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint viszont 5,7 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint 2021 utolsó hónapjában. Éves szinten 5,8 százalék volt a növekedés.
Makro / Külgazdaság A jegybank is rábólintott az Alteo felvásárlására
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 07:19
A Mol a Főnix és a Riverland magántőkealapokkal többségi befolyást szerez a cégben.
Makro / Külgazdaság Újabb rengés rázta meg Törökországot
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 07:07
Kedd reggel újabb, 5,6-es erősségű földmozgást észleltek. Törökországban és Szíriában átlépte a négyezret a hétfői földrengés halálos áldozatainak száma; Törökországban a katasztrófavédelem (AFAD) 2921 halottról számolt be, Szíriában pedig legkevesebb 1444 ember vesztette életét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG