"Megpróbáltak élve eltemetni, de itt vagyok" – így kezdte győzelmi beszédét tegnap éjjel Luiz Inácio Lula da Silva (vagy egyszerűen csak Lula, Dél-Amerikában így emlegetik őt), miután hajszállal, de megnyerte a brazíliai elnökválasztás második fordulóját, és így ő lesz a világ ötödik legnagyobb területű és hetedik legnagyobb lakosságszámú országának az új elnöke.
A baloldali politikus a szavazatok csaknem 51 százalékát szerezte meg a tegnap tartott második fordulóban, míg az eddigi elnök, a jobboldali-populista Jair Bolsonaro mintegy 49 százalékon végzett a szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása után.
A választási bizottság szerint Bolsonaro már nem tudja behozni a hátrányát.
A nagy visszatérő
Lula, aki 2003 és 2010 között már volt az ország elnöke, arra utalt, hogy 2018-ban nem indulhatott az elnökválasztáson az akkor győztes Bolsonaróval szemben. A bíróság ugyanis bűnösnek találta egy korrupciós ügyben – az ítélet szerint kenőpénzt fogadott el egy brazil építőipari cégtől, amely cserében megbízásokat kapott a Petrobras állami olajipari óriásvállalattól. Emiatt Lulának 580 napot börtönben kellett töltenie.
Később azonban érvénytelenítették az ítéletet, így visszatérhetett a politikába, most pedig megmérkőzhetett a hatalomért Bolsonaróval – és ebből a meccsből nyertesen került ki.
Ez persze aligha győzi meg Bolsonaro híveit, akik egyszerűen csak "tolvajnak" hívják Lulát. Szerintük az ítélet jogi okok miatti érvénytelenítése nem jelenti azt, hogy a régi-új elnök ártatlan. Helyzetét nehezíti az is, hogy a törvényhozásban jobboldali (Bolsonaróval szövetséges) többség lesz, azaz elvileg ellenszélben kell majd keresztülvinnie politikai programját.
Ugyanakkor – mint arra a BBC utal – Lula ügyesen köt politikai szövetségeket. Alelnökjelöltjének például korábbi riválisát, Geraldo Alckmint választotta, aki több alkalommal is indult vele szemben az elnökválasztásokon. Ezzel is azt jelezte, hogy egységet szeretne teremteni a politikailag megosztott országban.
Ez a stratégia, úgy látszik, bejött: elemzők szerint olyan választók is rá szavaztak, akik amúgy nem voksoltak volna pártjára, a Munkások Pártjára.
Ennek megfelelően győzelmi beszédében békülékeny hangot ütött meg, mondván, minden brazil kormányfője lesz – és nem csak azoké, akik rá szavaztak.
"Ennek az országnak békére és egységre van szüksége. Az emberek nem akarnak többé harcolni”, jelentette ki a 77 éves Lula, aki fémipari munkásból lett politikus. A társadalmi megosztottság persze aligha fog egyik pillanatról a másikra eltűnni.
Ellenfele, a 67 éves, katonai múlttal bíró Bolsonaro egyelőre nem ismerte el vereségét. Korábban kétségeit fejezte ki a brazil elektronikus választási rendszer megbízhatóságával kapcsolatban arra utalva, hogy esetleg megtámadhatja majd az eredményt. "Akinek több szavazata van, az nyer. Erről szól a demokrácia” – mondta ugyanakkor a második forduló előtt egy nappal Bolsonaro, aki egyébként Orbán Viktor szövetségese. (Beiktatásán négy évvel ezelőtt a magyar miniszterelnök is részt vett, aki idén februárban fogadta őt Budapesten.)
Mi várható tőle?
Ami pedig Lula programját illeti, a politikus győzelmi beszédében egyrészt utalt arra, hogy nyitott a nemzetközi együttműködésre az amazóniai esőerdő védelmében. Bolsonaro alatt ugyanis az illegális fakivágások erőre kaptak, erről itt írtunk:
Beszéde középpontjában ugyanakkor az éhínség elleni küzdelem fokozása állt. Az éhínség ugyanis egyre növekszik, és már több mint 33 millió brazilt érint valamilyen módon a brit adó szerint.
Lula népszerűségének egyik oka első két elnöki ciklusában éppen az volt, hogy több millió brazilt emelt ki a szegénységből. Erre ugyanakkor most – a Covid-utáni gazdasági helyzetben, egy ellenséges törvényhozásban – nem lesz könnyű forrást találnia.
Abba, hogy milyenek is a mindennapok a hírhedt brazil szegénynegyedekben, a favelákban, például Rio de Janeiróban, ez a helyszíni riport ad érzékletes betekintést:
Az ukrán állami Naftogaz energiacég jogerősen pert nyert a Gazprom orosz állami energiaóriás ellen a svájci legfelsőbb bíróságon. 
