Még hetekkel ezelőtt szenvedett fejsérülést Lula da Silva, most rájöttek, hogy azonnal meg kell műteni.

Papíron nagyon erős a kibővített, a nyugati világrend leváltását ígérő szerveződés, de csak papíron. Bizarr események tagolták a BRICS-csúcsot, és ezek mélyebb problémákra is rávilágítanak. Nagyító.

Nyugati szemmel nézve meglepő, hogy Oroszországnak Ukrajna megtámadása után is maradtak nemzetközileg jelentős szövetségesei gazdasági és/vagy politikai téren. Pedig valójában ez a helyzet: ezt bizonyítja a BRICS ma kezdődött csúcstalálkozója is. De mit gondolnak ezek az országok a háborúról, mire készülnek a mostani csúcson, és mit jelent mindez a globális rendre nézve? Ezt nézzük meg Nagyító rovatunk e heti kiadásában.

Elsősorban a fenntartható fejlődés és az erdőirtás megfékezésének lehetőségeit vitatták meg az Amazonas-országok (ACTO) állam- és kormányfői kedden, a brazíliai Belém városában tartott értekezletükön.

Új tervet hirdetett az amazóniai illegális erdőirtások felszámolására Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök.

Nyolc év után először látogatott Brazíliába Nicolás Maduro venezuelai elnök.

A portugál államfő, a spanyol miniszterelnök és a spanyol király is fogadta a napokban Brazília új elnökét, Lula da Silvát. A veterán baloldali politikus újjáépítené országa kapcsolatait az EU-val, ugyanakkor nem rejti véka alá az ukrajnai háborúval kapcsolatos különvéleményét sem. De vajon mi az oka a brazil különutasságnak?

A lisszaboni Szent Jeromos-kolostor előtt katonai pompával rendezett fogadással kezdődött meg szombaton Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök portugáliai látogatása.

Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia az ukrajnai háborúra való buzdítással - jelentette ki szombaton Pekingben Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki kínai állami látogatása során a kétoldalú kapcsolatokat erősítette országa első számú gazdasági partnerével.

Pedig fontos dolgokról esett volna szó.

Még közvetve sem akar Brazília belesodródni a háborúba.

Bolsonaro-párti tömeg foglalta el a kongresszus, az elnöki palota és a legfelsőbb bíróság épületét.

Brazília régi-új elnöke népszerű, de nem makulátlan politikus, győzelmének a Bolsonaro-korszak ágyazott meg, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Lénárt András Latin-Amerika szakértő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense. Szerinte Lula helyreállíthatja az ország tekintélyét, megvédheti az Amazonast és több tízmillió szegénynek dobhat mentőövet. Nemzetegyesítésre viszont aligha lesz képes.          

Nem említette elődjét a beiktatási beszédben, de az éhezés és a természetpuszítás visszaszorítását is ígérte az új brazil elnök.

Elutasította Brazíliában a választási ügyekben illetékes bíróság helyi idő szerint szerdán a hivatalban lévő elnök, Jair Bolsonaro pártjának kérvényét arra vonatkozóan, hogy vizsgálják felül az októberi elnökválasztás eredményét, amely Luiz Inácio Lula da Silva győzelmét mutatja.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön támogatásáról biztosította Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott brazil államfő felvetését egy jövőbeli amazóniai klímacsúcsról.

E heti Nagyító rovatunk a brazil politikai földrengést nemcsak önmagában, hanem régiós kontextusban is elemzi. Lula megválasztásával a latin-amerikai régió öt legnagyobb gazdaságát már az új baloldal irányítja. Lula főként az ukrán elnököt hibáztatja a háború kitöréséért és önálló palesztin állam létrehozása mellett kardoskodik.

Lula nyolc évig vezette Brazíliát, de börtönbe kellett vonulnia egy korrupciós ügy miatt. Az ítéletet időközben érvénytelenítették, így az egykori fémipari munkás ismét megmérkőzhetett a hatalomért – és le is győzte a trópusok Trumpját, Bolsonarót. De minek köszönhető a sikere, és mi várható tőle?

Hajszállal, de a baloldali jelölt nyerte a brazíliai elnökválasztást.

Brazíliában vasárnap tartják az általános választások második fordulóját. Az ország polgárainak a leendő államfőről és 12 kormányzójelöltjéről kell dönteniük.

A brazil elnök azzal fenyeget, hogy vereség esetén megkérdőjelezi a választási eredményt. Bolsonaro szoros összefonódása a katonasággal joggal ad okot az aggodalomra. Káncz Csaba jegyzete 

A reformpárt brazil elnök, Michel Temer nagy erőfeszítéseket tesz, hogy országában olyan reformokat vezessen be, melyek tartósan véget vetnek a másfél évtizednyi kvázi szocializmus okozta gazdasági összeomlásnak. Ezek persze fájdalmasak néhol, de az 54 éves nyugdíjkorhatár egy ilyen óriási, szegény országban tarthatatlan.

Brazília a világ országai közül a legnagyobb gazdasági visszaesésben szenved immár harmadik éve, így fut neki az olimpia megrendezésének. Nem ez az első eset: Görögország is így járt 12 éve. Persze az ok nem az olimpia, az csak azt jelzi, hogy az adott ország túlvállalja magát, túlnyúlik lehetőségei határain.

Meglepő hasonlóságokat találunk a magyar és a brazil politikai folyamatokban. A nyersanyagárak esése és a hivalkodó nemzetközi sportrendezvények megrendezése hazavágta a brazil költségvetést, egy óriási korrupciós botrány pedig aláásta a pártok és a politikai intézmények hitelét. A brazil hadsereg főparancsnokának szavai felidézik a két évtizedes katonai diktatúra baljós emlékeit.