Dél-Amerika legnagyobb országában ma kezdődik hivatalosan az elnökválasztási kampány az október 2-án tartandó választásra. A „Dél-Amerika Trumpjaként” hírhedtté vált Jair Messias Bolsonaroval szemben a baloldali Luiz Inácio „Lula” da Silva áll.
Mi a tét?
A választás dönt az elnökválasztási verseny első fordulójának nyerteseiről, a 81 szenátori mandátumból 27-ről, mind az 531 képviselői helyről, valamint mind a 27 kormányzói pozícióról. Ha egyik elnökjelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét az első fordulóban, október 30-án tartják a második fordulót. A közvélemény-kutatások szerint az elnökválasztási verseny valószínűleg a második fordulóban dől el, ahol Lula van előnyben.
Ha Lula nyer, és visszatér hatalomra - miután csaknem két évet töltött börtönben állítólagos korrupció miatt -, drámai lépéseket fog megtenni, különösen a környezetvédelem területén. A tét azonban nem csak emiatt nagy: Bolsonaro ugyanis azzal fenyeget, hogy vereség esetén megkérdőjelezi a választási eredményeket.
Bolsonaro elnök teljesen átvette Donald Trump eszköztárát: folyamatosan támadja az ország elektronikus szavazási rendszerét és választási csalással összefüggő összeesküvés-elméleteivel hergeli követőit. "Csak az Isten mozdíthat el a hatalomból” – harsogta támogatóinak egy múlt őszi tüntetésen.
Az USA figyelmeztet
Valóban, egy olyan versenyben, ahol mindkét jelöltnek hosszú és ellentmondásos politikai múltja van, és ahol a baloldali jelölt viszonylag csekély előnnyel vezet, nagy a kockázata annak, hogy Brazília jelentős társadalmi nyugtalanságot és politikai instabilitást szenvedhet el.
A politikai feszültség már most tapintható, hasonlatosan az Egyesült Államok Capitoliuma elleni 2021. január 6-i támadást megelőző elégedetlenségi hullámhoz. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok brazíliai nagykövetsége múlt pénteken biztonsági riasztást adott ki az országban élő amerikai állampolgárok számára, óvatosságra intve őket az idei választási időszakban. A dokumentum kiemeli, hogy októberben országszerte tüntetésekre lehet számítani, és javasolja, hogy kerüljék az esetleges konfliktusokkal járó helyeket.
Bolsonaro és kampánya
Bolsonarót 2018-ban választották meg, válaszul a Munkáspárt 2003 óta fennálló elnöki monopóliumára és a Brazíliát sújtó korrupciós botrányokra. Kampánya, amely a korrupcióellenes és az intézményellenes témákra összpontosított, jelentős sikereket ért el a tömegek mozgósításában a közösségi médián és az olyan üzenetküldő alkalmazásokon keresztül, mint a Telegram. Ezek az alkalmazások még elnöksége idején is döntő szerepet játszanak tömegkommunikációs erőfeszítéseiben.
Bolsonaro jelenlegi kampánya hasonló témákat követ. Bízik benne, hogy a hadsereg támogatni fogja őt, miközben folytatja a korrupció és a csalás elleni küzdelemre épülő kampányt – ez a cél, amelyen ő és a katonaság osztoznak. Egy hete a kormány elindította az „Auxílio Brasil” nevű kibővített szociális segélyprogramot, amelynek keretében 30 millió szegény brazil a minimálbér felének megfelelő kifizetésben részesül.
A Lula előtt álló kihívások
Lula támogatói bázisát főként a 16-24 év közöttiek, az alsóbb osztályok, és a fekete brazilok alkotják. Kampánya a demokrácia és az együttérzés értékeit hangsúlyozza, bírálja Bolsonaro COVID-19 kezelését és erdőirtási politikáját az Amazonas medencéjében. Az egykor cipőpucolóként dolgozó elnökjelölt hét baloldali és balközép párttal is szövetkezett, és létrehozta a „Vamos Juntos Pelo Brasil” (Húzódjunk össze Brazíliáért) nevű tömböt.
A legnagyobb kihívás azonban Lula számára nem pusztán a győzelem, hanem az, hogy ezt elég nagy különbséggel tegye meg ahhoz, hogy Bolsonarónak és támogatóinak ne legyen okuk megkérdőjelezni az eredményeket. Az „O Estado de S. Paulo” újság a társadalmi nyugtalanságtól való fokozódó félelemről kérdezte Flavio Bolsonaro szenátort – egyben az elnök fiát és kampánymenedzserét -, aki kijelentette: ha az apja támogatói lázadást kísérelnek meg, akkor ők nem fognak tudni uralkodni a reakcióikon.
A hadsereg szerepe
Hivatali ideje alatt - a hadseregben korábban kapitányként szolgáló - Bolsonaro kiterjesztette a hadsereg hatáskörét, és magas rangú tiszteket nevezett ki az állami vállalatokhoz. Hivatalának első hetében enyhített a fegyvertartási szabályokon. Első hivatali évében pedig 98 százalékkal nőtt az önvédelemre kiadott engedélyek száma.
Érdemes ennek kapcsán emlékeztetni, hogy Brazília egy puccsot követően 1964-től 21 teljes éven keresztül állt katonai irányítás alatt, amely a hidegháború évei alatt az Egyesült Államok támogatását is élvezte. A katonai rezsim uralma alatt mintegy 500 politikai fogoly halt meg vagy tűnt el nyomtalanul, ezreket pedig válogatott kínzásoknak tették ki a Kondor Művelet keretében kiképzett vallatók.
Ha Bolsonaro számára negatív eredmény születik, a katonasággal való ilyen szoros összefonódása és a fegyveres állampolgárok számának drámai növekedése joggal ad okot az aggodalomra. Bizony nem zárható ki, hogy Brazília még súlyosabb epizódot élhet át, mint a Capitolium elleni tavaly január 6-i támadás Washingtonban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
