Először január végén reppentek fel a hírek arról, hogy a brazil elnök Magyarországra érkezhet, aztán nem sokkal később a pontos dátum is kiszivárgott: február 17. – ezt csak kedden erősítette meg hivatalosan is Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A program sűrű: Brazília elnöke csütörtök reggel érkezik Budapestre, először a Hősök terén koszorúz, majd Áder János köztársasági elnök fogadja őt a Sándor-palotában. Ezt követően Jair Bolsonaro és Orbán Viktor a Karmelita kolostorban folytat tárgyalásokat, és közös sajtónyilatkozatot tesznek – derült ki a tájékoztatásból.
A vírustagadó, és egyéb, egészen meghökkentő kijelentéseiről elhíresült elnök látogatása önmagában aligha meglepetés, hiszen Orbán Viktor még azután meghívta Magyarországra, hogy egyike volt azon kevés európai vezetőnek, aki Brazíliába utazott Bolsonaro beiktatási ünnepségére 2019 januárjában.
Bár a budapesti találkozó elsősorban a koronavírus-járvány beköszönte miatt sokat halasztódott, a jó kapcsolat a két kormány közt sosem volt kérdés. Elég csak visszagondolni Szijjártó Péter brazíliai látogatására, ahol a külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett így fogalmazott:
Magyarország minden eddiginél szorosabb kapcsolatot szeretne kiépíteni Brazíliával; miután a két ország vezetői nagyon hasonlóan közelítik meg a világpolitika kérdéseit, ezt a kivételes politikai egyetértést kölcsönös gazdasági előnyökre kell váltaniuk.
Ez a találkozó a diplomáciai barátkozás mellett több tényleges megállapodást is hozott, így például oktatási, agrár- és űrterületeken is szorosabbra fűzték a magyar-brazil kapcsolatokat.
Különös párhuzamok
Ami azonban a vizit tényénél is érdekesebb, az maga az időpont, hiszen Bolsonaro nem akármilyen látogatás után érkezik Magyarországra: szerdán még Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.
Csakúgy, mint Orbán Viktor moszkvai látogatása, Jair Bolsonaro oroszországi tervei sem arattak osztatlan sikert a nyugati szemlélők körében. Több, egymástól független forrás, köztük a Sao Paolo-i Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora, Felipe Loureiro is arról számolt be, hogy az Egyesült Államok oldaláról komoly nyomást helyeztek a brazil elnökre azért, hogy mondja le az utat, amelyre még decemberben invitálták meg az oroszok.
Ez azonban nem az egyetlen hasonlóság a két vezető moszkvai látogatása között. Orbán Viktor a kiutazása előtt adott utolsó rádióinterjúban azt hangsúlyozta, hogy gazdasági találkozóról van szó, hiszen például az orosz-magyar gázszállítási szerződésben foglalt mennyiség növelése mellett az élelmiszeripari, turisztikai és űripari ügyek kerülnek majd fókuszba – ez nagyrészt így is lett. Részletek korábbi cikkünkben:
Jair Bolsonaro Orbán Viktorhoz hasonlóan ezt a retorikát zászlójára tűzve érkezett Oroszországba, az elnök egyebek mellett azt akarta elérni, hogy Oroszország több műtrágyát szállítson a brazil agráriumba.
Tudjuk, hogy nehéz helyzetben van a régió, de muszáj megbeszéléseket folytatnunk velük
- az elnök hétfőn így fogalmazott az orosz-ukrán konfliktus miatt igen szerencsétlenül időzítettnek tűnő látogatásával kapcsolatban, hozzátéve, hogy szigorúan gazdasági találkozóról lesz szó. Ebben mindazonáltal nemcsak a külső szemlélők, hanem saját kabinetjének tagjai is kételkedtek, ráadásul a Kreml egy szóvivője is úgy fogalmazott, hogy „a találkozó jó alkalom lesz a globális folyamatokról tartott eszmecserére is."
Azt, hogy végül pontosan mi hangzott el, egyelőre nem lehet tudni, az azonban biztos, hogy az ukrajnai helyzet - legalább érintőlegesen - szóba került, hiszen a Kreml találkozó után kiadott közleményében azt írták, hogy a „két vezető egyetértett abban, hogy a konfliktusokat diplomatikus, békés módszerekkel kell rendezni”.
Vlagyimir Putyin emellett arról is beszámolt, hogy a brazil elnökkel konstruktív és alapos megbeszélését folytattak, amelynek keretében szorosabbra fűzték az energetikai és kereskedelmi kapcsolatokat és méltatták a megállapodásokat. Az orosz elnök országa legjelentősebb dél-amerikai partnerének nevezte Brazíliát, kihangsúlyozva a fennálló barátságot és az egyetértést.
Nehéz három év
Jair Bolsonaro elnöksége semmilyen szempontból nem volt egyszerű időszak: amellett, hogy az elnök az amazonasi erdőtüzek erősen megkérdőjelezhető kezelése után járványszkeptikus és oltásellenes kijelentéseivel borzolta a kedélyeket, valamint saját fertőzésével is belpolitikai botrányt robbantott ki, nemzetközi szövetségesei tekintetében is egyre ingoványosabb a talaj.
Azután, hogy 2019-ben Brazíliát az Egyesült Államok még legfontosabb nem NATO-tag szövetségesei közt említette, jócskán megromlott a viszony – a Bolsonaro egyik politikai idoljának számító Donald Trump 2020-as bukása után jócskán fagyosabbá vált a hangulat a két ország közt. A brazil elnök azóta még inkább hangoztatja elismerését Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor iránt.
Bolsonaro orosz útja nem más, mint nagyzolás. Miután elidegenítette Amerikát, Kínát és Európát, nem igazán van hová mennie
– mondta Guilherme Casarões, a Getúlio Vargas Foundation politikai elemzője.
Kell egy jó barát
Arról, hogy a budapesti magyar-brazil találkozón pontosan miről lesz szó, viszonylag keveset lehet tudni, az Azonnali.hu forrásai szerint valószínűleg a két ország közti erősödő kapcsolatok kerülhetnek terítékre, különösen a Brazíliától vásárolt KC-390-es típusú katonai szállítógépről szóló fegyverüzlet tekintetében, valamint a közös ideológiai platform is jó tárgyalási alapot adhat.
Egy biztos: októberben Brazíliában választásokat tartanak, és Jair Bolsonaro elnöki széke erősen inog. Népszerűsége a legutóbbi közvéleménykutatások alapján továbbra is a rekordalacsony szint környékén mozog, így minden segítségre és jó barátra szüksége lesz ahhoz, hogy talpon maradjon: Budapesten akár ezt is keresheti.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
