A világ 100 legnagyobb hadiipari vállalata 2024-ben inflációval korrigált értéken 5,9 százalékkal, összesen 679 milliárd dollárra növelte fegyver- és katonai szolgáltatási bevételét, ez minden idők legmagasabb értéke – közölte hétfőn a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Az intézet szerint a keresletet elsősorban az ukrajnai és a gázai háború, a globális és regionális geopolitikai feszültségek, valamint a folyamatosan növekvő védelmi kiadások hajtották. Számos vállalat új gyártósorokat indított, gyárakat épített, leányvállalatokat alapított vagy versenytársakat vásárolt fel a megnövekedett igények kielégítésére.
Az összeállításból kiderült, hogy az Egyesült Államok továbbra is dominál: a top 100-ból 39 amerikai cég 334 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el 3,8 százalékos növekedéssel. Az élen változatlanul a Lockheed Martin áll, mögötte az RTX és a Northrop Grumman. Először került be a ranglistára Elon Musk űripari vállalata, a SpaceX a 77. helyen; védelmi bevétele egy év alatt több mint a duplájára, 1,8 milliárd dollárra nőtt.
Európa (Oroszország nélkül) hadiipari bevétele 13 százalékkal 151 milliárd dollárra emelkedett, főként az ukrajnai háború és a Moszkvának tulajdonított növekvő fenyegetés miatt. A négy német tőzsdei védelmi vállalat – a Rheinmetall (20.), a ThyssenKrupp (61.), a Hensoldt (62.), a Diehl (67.) – összesen 36 százalékos növekedéssel 14,9 milliárd dolláros forgalmat ért el.
Az ukrajnai háború mindkét hadban álló félnél növelte a bevételeket: az ukrán JSC Ukrainian Defense Industry forgalma 41 százalékkal 3 milliárd dollárra, míg az orosz Rostec és United Shipbuilding Corporation együttesen 23 százalékkal 31,2 milliárd dollárra bővült.
Izrael három hadiipari cége a gázai háború miatti nemzetközi kritikák ellenére 16 százalékkal 16,2 milliárd dollárra növelte bevételét; a külföldi érdeklődés továbbra is magas, 2024-ben új nemzetközi szerződéseket kötöttek.
A SIPRI szerint Kína védelmi ipara viszont visszaesést szenvedett el: a kínai cégek bevétele 10 százalékkal csökkent. Az ázsiai-csendes-óceáni térség összességében 1,2 százalékos mínuszt mutatott (130 milliárd dollár), egyedüliként a világon.
(MTI)
