10p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén -
nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2023 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Papíron nagyon erős a kibővített, a nyugati világrend leváltását ígérő szerveződés, de csak papíron. Bizarr események tagolták a BRICS-csúcsot, és ezek mélyebb problémákra is rávilágítanak. Nagyító.

Ukrajna orosz inváziója óta központi kérdéssé vált, hogy mennyiben lehet képes Oroszország kihívást intézni a jelenlegi, Kína felemelkedése ellenére is az Egyesült Államok dominálta világrend ellen. Ennek egyik lehetséges eszközének már akkor is a BRICS-társulást tekintették sokan, hiszen a Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika alkotta tömb már ebben a formában is a világ népességének és gazdasági teljesítményének egy igen jelentős szeletét képviselte.

Aztán jött az augusztus végén (augusztus 22-24. között) Dél-Afrikában  megrendezett BRICS-csúcstalálkozó, és főleg a végén tett nagy bejelentés: hat új ország csatlakozik az egyelőre jobb híján immár BRICS+-ként emlegetett csoporthoz Argentína, Egyiptom, Irán, Etiópia, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Az új világrendet vizionálók és propagálók (itt akár a magyar sajtó a NER irányítása alatt álló részére és a kormányközeli „szakértőkre” és véleményvezérekre is gondolhatunk) rengeteg muníciót kapott.

És valóban, a kibővített BRICS a számok tükrében valóban erős kihívója a Nyugatnak. A világ GDP-jének 29, a lakosságának 46 százaléka immár e társulás tagállamaihoz tartozik, és amit még sokan kiemelnek: a világ olajtermelésének 43 százaléka immár a BRICS+ fennhatósága alá tartozik.

Ezek valóban impresszív adatok, akár a NATO országaihoz képest is, hiszen az Észak-Atlanti Szövetség tagjai együttesen nagyjából a globális GDP 30, a lakosságnak pedig csupán 12 százaléka felett „uralkodnak”.

Elcserélt hangok, eltűnő elnökök

Akkor itt van tehát a nagy váltás: megjelent egy olyan szövetségi rendszer a világban, amely eséllyel veheti fel a kesztyűt a „globalista, liberális, sorosista, dekadens” Nyugattal? Azért nem eszik olyan forrón a kását.

Először is, nézzük csak meg kicsit közelebbről ennek az erődemonstrációnak is szánt csúcsnak a részleteit – már csak azért is, mert Jevgenyij Prigozsin váratlan(?), idő előtti elhalálozásának hírei kicsit háttérbe szorították a találkozóról érkező híreket, pedig volt néhány igencsak furcsa esemény is Johannesburgban.

Eleve ott van az a tény, hogy a gazdaságilag és népességben ugyan a csoporton belül is eltörpülő, de mégiscsak – saját maga által mindenképp – a BRICS „lelki vezetőjének” tekintett Vlagyimir Putyin nem tudott elmenni a találkozóra, mivel Dél-Afrikában is érvényes az ellene a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs. Bár nehéz elképzelni, hogy az orosz elnököt bilincsben vitték volna el a repülőtérről, végül mégis az a döntés született, hogy megspórolják ezt a diplomáciai és jogi értelemben is kényes helyzetet.

Az ember, aki ott sem volt: az orosz elnök beszéde a kivetítőn a BRICS-országok johannesburgi csúcstalálkozóján. Fotó: MTI/EPA/Kim Ludbrook
Az ember, aki ott sem volt: az orosz elnök beszéde a kivetítőn a BRICS-országok johannesburgi csúcstalálkozóján. Fotó: MTI/EPA/Kim Ludbrook

Putyin e helyett a távolból tartotta meg a beszédét – csakhogy igen furcsa módon. A találkozóra érkező hang ugyanis nem a sajátja volt, mint az a beszéd orosz eredetijének párhuzamos meghallgatása után egyértelmű. Hogy miért változtatták meg az orosz elnök hangját, azt nem tudjuk.

De az Egyesült Államok másik fő kihívójának vezetője, Hszi Csin-ping körül is történtek furcsa dolgok. A kínai elnöknek ugyanis nyoma veszett a találkozó első napján, és csak a vacsorára került elő, tervezett beszédét sem tartotta meg – magyarázatot erre se szolgáltatott senki. (Külön pikantériája a történetnek, hogy nem sokkal korábban az aztán tisztázatlan okokból leváltott kínai külügyminiszter tűnt el a világ szeme elől.)

Másnap aztán a plenáris ülésre érkezéskor Hszi tolmácsát igen erőszakosan kapcsolták le a találkozó biztonsági személyzetének tagjai, akik állítólag valamilyen vélt biztonsági kockázat miatt léptek. A kínai elnök meglehetősen sztoikusan vette tudomásul munkatársának eltüntetését.

Ne feledkezzünk meg Narendra Modi indiai miniszterelnökről se, aki – állítólag – annyira megbántódott azon, hogy a dél-afrikai elnök, Cyril Ramaphosa Hszi Csin-pinget a repülőgépe lépcsőjénél várta, neki viszont csak alsóbb méltóságok jutottak, hogy hosszú percekig várakoztatta a fogadóbizottságot a repülőtéren. Lula da Silva brazil elnök a szerda esti közös vezetői vacsorán nem jelent meg – feltehetően azért, mert országának a társuláson belüli súlyát féltve nem támogatta a bővítést.

Persze lehet mondani, hogy ezek csak apróbb bakik voltak, és semmi közük a gazdasági társulás erejéhez, és e vezetők közös akaratához, hogy véget vessenek a világ többi részének évszázados, Nyugat általi elnyomásának. Való igaz, hiba lenne csupán néhány ilyen furcsaság, félresikerült gesztus, nézeteltérés alapján temetni a BRICS+ szövetséget, azonban ezek között is  vannak olyanok, amelyek jóval mélyebb problémákra hívják fel a figyelmet.

Egységben az erő?

A Nyugat a nagy, alapvető kérdésekben nagyjából egységesen áll hozzá a dolgokhoz (most egy pillanatra vegyük ki a NATO és az EU képletéből Magyarországot, illetve előbbiéből Törökországot). A szabadkereskedelem, a liberális demokrácia, a kompromisszumokra épülő politikai rendszer és hasonló alapértékek ugyan nem tökéletesen egységes színezetben, de közös platformot jelentenek a nyugati államok között. Nézeteltérések vannak, de az alapvető értékek és célok közösek.

Ezzel szemben a BRICS, különösen mostani kibővítése után mind ideológiai, mind gazdasági, mind politikai értelemben igazi vegyesfelvágott, a leginkább még talán azt lehet közös vonásnak tekinteni, hogy a legtöbb államban erősen autokrata, vagy a felé hajló a politikai berendezkedés, ehhez mérten erős kezű és akaratú vezetőkkel az élen. Csakhogy autokrácia és autokrácia, vagy ha jobban tetszik, illiberalizmus és illiberalizmus nem ugyanaz, és különböző verziói nem feltétlenül passzolnak túlságosan jól össze.

„Miközben a liberális államok nagyjából ugyanúgy liberálisak, az autokráciának számos ízesítése van, és ezek nem adnak ki jó kombinációkat”

- írta  Janan Ganesh, a Financial Times külpolitikai újságírója egy tavalyi cikkében, amelyben azon elmélkedett, hogy miért van esélye az egységesebb Nyugatnak, illetve a nyugati dominanciájú világrendnek túlélni a legújabb kihívásokat is.

Ha megnézzük a BRICS+ tagállamait, különösebb külpolitikai előtanulmányok nélkül is rá lehet mutogatni töréspontok sokaságára. Kína és India hagyományosan riválisai egymásnak, közös határukon jelentős, időnként tettlegességig fajuló feszültséggel. A kínai-orosz viszony sem tekinthető éppen történelmileg túlságosan felhőtlennek, és az is biztos, hogy a kínai pártvezetés már-már a leendő gazda szemével méregeti Oroszország hatalmas, de ritkásan lakott, gyenge infrastruktúrájú távol-keleti vidékeit, miközben az olcsó orosz nyersanyagon gazdagodva éppen felvásárolja, de legalábbis saját függőségébe kényszeríti a szankciók miatt korlátozott lehetőségekkel bíró orosz gazdaság egy jelentős szeletét. Irán és Szaúd-Arábia ugyan egyaránt keményvonalas iszlám diktatúrák, csak éppen az egyik síita, a másik szunnita, és a közel-keleti térségben is hagyományosan egymás riválisai. Viszont mindkét országnak erősen sérti az érzékenységét, amit Kínában az ujgur, Indiában pedig a muszlim kisebbséggel művelnek.

Eleve, hogyan lehet összeegyeztetni ideológiai alapon az iszlám teokráciát a – mindenfajta – vallást a nép elnyomásának eszközének tekintő kommunizmussal, valamint bármelyiket ezek közül a demokratikus berendezkedéssel?

Aztán ott van az a nem elhanyagolható tényező, hogy ezek az államok egyáltalán nem egységesen állnak az Egyesült Államokkal való kapcsolatok felé sem, a nyílt ellenségeskedéstől a lelkes amerikai fegyvervásárlókig terjed a spektrum. Vagy mennyiben passzol össze a nagy olajtermelők érdeke a világ legnagyobb energiahordozó-felvásárlójának, Kínának az igényeivel?

A hátukat is figyelhetik

És mindezek még csak az objektív, történelmi, gazdasági, politikai folyamatokra és tényezőkre visszavezethető ellentétek. Vannak viszont „személyesebb ügyek” is. Az autokraták hozzá vannak szokva ahhoz, hogy saját országukban az ő szavuk törvény, az ellentmondani merészelőket pedig kíméletlenül eltapossák. Márpedig a nemzetközi politikában – nagyjából – egyenragú felek között a dolgok nem így működnek, hanem aprólékosan kidolgozott és letárgyalt, mindenkitől kompromisszumokat követelő megállapodásokat kell, vagyis kellene kötni.

Mosolygós csoportkép, de a háttérben vannak bőven ellentétek: a BRICS-országok johannesburgi csúcstalálkozóján részt vevő politikusokról 2023. augusztus 22-én. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport állam- és kormányfői augusztus 22. és 24. között üléseznek Dél-Afrikában. Balról-jobbra: Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Hszi Csin-ping kínai, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, Narendra Modi indiai kormányfő és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
Mosolygós csoportkép, de a háttérben vannak bőven ellentétek: a BRICS-országok johannesburgi csúcstalálkozóján részt vevő politikusokról 2023. augusztus 22-én. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport állam- és kormányfői augusztus 22. és 24. között üléseznek Dél-Afrikában. Balról-jobbra: Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Hszi Csin-ping kínai, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, Narendra Modi indiai kormányfő és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Várhatjuk azt, hogy az olyan egyéniségek, mint Putyin, Hszi Csin-ping, Modri, Mohamed bin Szalmán, Ali Hámenei ajatollah majd félreteszik személyes büszkeségüket, sérelmeiket, és vállt vállnak vetve dolgoznak egyetértésben a Nyugat ellen? Nehéz elképzelni, és itt már érdemes felidézni a BRICS-csúcs egyes, önmagukban tényleg nem annyira lényeges történéseit.

Vagy vegyük a bizalom kérdését. Az autokrata vezetők szeretik a szabályokat a saját szájuk íze szerint értelmezni, a megállapodásokat pedig csak addig betartani, amíg az érdekükben áll (erről a Putyinnal alkut kötő Prigozsint is megkérdezhetnénk, ha nem végeztek volna vele minden bizonnyal az orosz elnök parancsára). Ez országon belül hatékony eszköze lehet a hatalom megragadásának és megtartásának, azonban tartós szövetségek építéséhez nem éppen a legmegfelelőbb hozzáállás. Lehet apróság az, hogy Putyin beszéde manipulált volt, a kínai és a brazil elnök váratlanul és magyarázat nélkül eltűnt a színről, de az általános bizonytalanság és a gyanakvás légkörét ilyen apróságok is erősíthetik.

És mi lesz, ha a Nyugat félreteszi hangzatos alapelveit, és elkezd a BRICS+ egyes tagjainak visszautasíthatatlannak szánt ajánlatokat tenni? Miközben Európában a sajtó és a választók árgus tekintetétől figyelve legfeljebb sunnyogva, a színfalak mögött lehet továbbra is üzletelni Oroszországgal, engedményeket tenni Kínának, addig mi akadályoz meg egy vaskézzel uralkodó, baráti propagandasajtóval megtámogatott autokrata vezetőt abban, hogy egyszer csak közölje, mostantól márpedig minden máshogy van, mindig is Óceániával álltunk háborúban, nincs itt semmi látnivaló – hátbaszúrva ezzel az eddigi „szövetségeseit”?

Persze mindezektől függetlenül lehet arról beszélni, hogy a „globális Dél” nagyobb súlyt kéne kapjon a nemzetközi politikában, és a legutóbbi hónapokat afrikai történései is azt mutatják, újabb dekolonizációs utórengések söpörhetnek végig a kontinensen. Nem győzött még a Nyugat-Ukrajnában sem, és a kínai gazdaság lassulása ellenére is nagyon kemény menetek várnak az Egyesült Államokra és Európára a kínai befolyás és kémkedés, vagy éppen a Kínától való gazdasági függés elleni küzdelemben.

Azonban, ha lesz egyszer olyan szövetségi rendszer, amely valóban a NATO és a nyugatias demokráciák reális kihívójaként léphet fel a világpolitikában, azt nem BRICS+-nak fogják hívni.

A Nagyító rovat további cikkeit itt találja.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Julius Caesar, a Tokaji és a Giro d’Italia – szeptemberi barangolás Friuliban 
Mester Nándor | 2023. szeptember 23. 05:47
A szlovén és osztrák határ melletti Friuli-Venezia Giulia az egyik legkisebb olasz tartomány, de változatossága rabul ejtő. Tengerpart, gazdag kulturális örökség és megmászni való hegyek, szurdokok sora. Akár bringával is. Egyelőre kevés honfitársunk fedezte fel az olasz csizma szárának ezt a felső, északkeleti részét, hiszen általában csak átszaladnak rajta autóval, útban Velencébe, a Garda-tóhoz vagy Toszkánába. A Világjáró ezért most felvillantja, mi vár arra, aki nem megy tovább és időt szán a sok érték felfedezésére.
Szubjektív Von der Leyen migrációs politikája megbukott – tabuk nélkül az illegális bevándorlásról
Wéber Balázs | 2023. szeptember 19. 18:57
Az Európai Bizottság elnökének négy év alatt sem sikerült enyhíteni az illegális bevándorlás problémáján, sőt: a lélekvesztőkön Olaszországba érkező migránsok és menekültek száma 2016 óta nem látott csúcsra ugrott. Nehéz erre mást mondani, mint hogy bukás. Nagyító alatt ezúttal a lampedusai krízishelyzet és az ausztrál modell.
Szubjektív „Rendkívül nagy megterhelés lenne az államnak” – járókelők a Budapest Airport visszavásárlásáról
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2023. szeptember 16. 11:43
A kormányzat bejelentette, visszavásárolnák a Budapest Airport 51 százalékos tulajdonrészét, sajtóhírek szerint a vételár 4,4 milliárd euró, azaz nagyságrendileg 1700 milliárd forint lenne. Ugyanakkor a tavalyi évben a repülőtér már nyereséget termelt, az akvizícióval a profitból a központi költségvetés is részesülne. Az utca emberét erről a dilemmáról kérdeztük.
Szubjektív Az elbűvölő város, ahol Skandinávia és Oroszország keveredik
Elek Lenke | 2023. szeptember 16. 05:59
Szecessziós kastélyok, Európa legmagasabb tornya és Zeppelin-hangárok. De mindenekelőtt az őszi színekben pompázó erdők, Laima Vajkule – és Eisenstein. Lettország fővárosában, Rigában jártunk.
Szubjektív Szeretek itthon élni, csak a megélhetés miatt megyek külföldre - elmondták dilemmáikat az emberek
Izsó Márton - Vég Márton | 2023. szeptember 9. 11:22
Júniusban már 125 ezer magyar dolgozott Ausztriában, ez azt jelenti, hogy Magyarország adja a legtöbb dolgozót Ausztriának. Mi szól a külföldi munkavállalás mellett vagy ellene? Mit gondolnak az emberek? Kiderül a videóból.
Szubjektív Miért olyan felháborító hely Szlovénia?
Litván Dániel | 2023. szeptember 9. 06:19
A táj gyönyörű, az emberek kedvesek, minden nagyon jó és szép, mindennel meg vagyunk elégedve. De miért tartanak a szlovénok ott, ahol? Valami nagy titok van e mögött? Ezúttal erre kereste a választ Világjáró rovatunk személyes tapasztalatok alapján.
Szubjektív Nem nagy segítség az előrehozott családi pótlék, mivel szeptemberben nincs ez az összeg – szülőket kérdeztünk az iskolakezdésről
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2023. szeptember 2. 10:21
Nyár végén és ősz elején a családok számára a legnagyobb kiadást az iskolakezdés jelenti. Az utca embere sorozatunkban a szülőket arról kérdeztük, az elmúlt évekhez képest nagyobb, kisebb vagy ugyanakkora anyagi terhet jelent-e a beiskolázás, mekkora segítség számukra az augusztus végén kifizetett szeptemberi családi pótlék, és hallottak-e az önsegélyező pénztári megtakarítás terhére megvásárolható iskolai eszközökről, ruházatról. Videó.
Szubjektív Egy ágyban egy ismeretlennel – úti élmények emlékezetes szállodákban
Elek Lenke | 2023. szeptember 2. 05:51
Hol aludt Ön igazán jól – persze a saját ágyán kívül? Melyik volt igazán emlékezetes? Melyik szállodában érezte jól magát?  Ez sok mindentől függ, a kortól, netán attól az évtizedtől, amelyben éltünk-élünk. És nem utolsósorban a hoteltől – és hogy ki feküdt mellettünk. A Világjáró ezúttal úti élményeit eleveníti fel.  
Szubjektív Nagyon sok ember most ismeri meg Magyarországot – szurkolókat kérdeztünk az atlétikai vb-ről
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2023. augusztus 26. 14:19
Az atlétikai világbajnokság alatt a szurkolókat arról kérdeztük, a magyar csapattól milyen eredményekre számítanak, és szerintük megéri-e egy ekkora világversenyt Magyarországra hozni. Videó.
Szubjektív Itt a piros, hol a pirost láttunk és zöld legendára bukkantunk Bécsben
Wéber Balázs | 2023. augusztus 26. 05:56
A belvárosban itt a piros, hol a piros, a külvárosban egy zöld legenda, a csatornaparton bulinegyed. Az infláció az osztrák fővárosban is érezhető, de ott nagy panaszra azért nincs ok. A Világjáró ezúttal Bécsből jelentkezik.    
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG