Putyin után a kínai elnök is bejelentette, hogy nem utazik Rióba a BRICS-csúcstalálkozóra.

Indonézia hivatalosan is teljes körű tagként csatlakozik a BRICS-országcsoporthoz – közölte hétfőn a szervezet soros elnökségét ellátó Brazília.

Az Egyesült Államok ellenpólusaként működő, és egyre növekvő BRICS a leendő amerikai elnök haragját is magára zúdította 2024-ben.

Szétrohadó infrastruktúra, egészségügy és oktatás, döcögő gazdaság, elégedetlen szövetségesek? Sok minden lehet ismerős abból, ami Kubában történik. Az országban talán helyreállt az áramszolgáltatás, de ez csak időleges lehet, alapvető reformok nélkül.        

Első alkalommal tárgyalt egymással Kína és India első számú vezetője szerdán Kazanyban azt követően, hogy 2020 júniusában a határon összecsapások történtek a két ország katonái között a himalájai Ladakh térségében.

A BRICS-országok ma záruló oroszországi csúcstalálkozóját Vlagyimir Putyin PR-célokra használhatta fel.

A BRICS folyamatos terjeszkedése egy olyan időszakban történik, amikor a széttöredezettség erői felemelkedőben vannak, és a multilateralizmus formális struktúrái folyamatosan gyengülnek. Ez a problémamegoldás központi elemévé tette az informális csoportosulásokat. Káncz Csaba jegyzete.

A meghívás ellenére Szaúd-Arábia eddig még nem csatlakozott a BRICS államok szövetségéhez, mondta a Reuters hírügynökségnek egy szaúdi tisztviselő. Hogyan hat ez az olajpiacra? 

Szaúd-Arábia hivatalosan is csatlakozott a BRICS-országok csoportjához - jelentette a szaúdi állami televízió kedden.

Új közös valután dolgoznak a BRICS-országok, vagyis Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika.

Papíron nagyon erős a kibővített, a nyugati világrend leváltását ígérő szerveződés, de csak papíron. Bizarr események tagolták a BRICS-csúcsot, és ezek mélyebb problémákra is rávilágítanak. Nagyító.

Peking a fő haszonélvezője annak, hogy a BRICS-csoport hat állammal, köztük Szaúd-Arábiával és Iránnal bővül. Mindez egyben csökkenti a demokráciák befolyását a feltörekvő országok egyre sokszínűbb csoportjában. Káncz Csaba jegyzete.

Ennyi állam csatlakozott az oroszokat már rég a soraiban tudó BRICS-országcsoporthoz.

Órákra eltűnt, beszédét is mással olvastatta fel Hszi Csin-ping, de vajon mi történhetett?

Nyugati szemmel nézve meglepő, hogy Oroszországnak Ukrajna megtámadása után is maradtak nemzetközileg jelentős szövetségesei gazdasági és/vagy politikai téren. Pedig valójában ez a helyzet: ezt bizonyítja a BRICS ma kezdődött csúcstalálkozója is. De mit gondolnak ezek az országok a háborúról, mire készülnek a mostani csúcson, és mit jelent mindez a globális rendre nézve? Ezt nézzük meg Nagyító rovatunk e heti kiadásában.

Maga helyett Szergej Lavrovot küldi el.

A BRICS-országok sok tekintetben megtestesítik, mit jelent „reálpolitikus külpolitikát” folytatni. Cselekedeteik egyben rámutatnak arra, hogy az ukrajnai háború nem csak egyetlen ország, hanem a világ megosztásával fenyeget. Káncz Csaba jegyzete.

Kína számára a BRICS bővítésének célja, hogy enyhítse az amerikai nyomást, miközben akadályozza India mély beágyazódását az amerikai táborba. Argentína számára a BRICS-csatlakozás azonban nem lesz zökkenőmentes folyamat most, amikor gazdasága mélyponton van. Káncz Csaba jegyzete.

A Moszkvával szemben bevezetett szankciók kritikája lendületet ad a BRICS-en belüli együttműködés erősítéséhez, és erősíti pénzügyi rendszereik mélyebb integrációját. Putyin a ma kezdődő, kétnapos csúcstalálkozót arra használja fel, hogy megmutassa, továbbra is nemzetközi támogatást élvez a politikája. Káncz Csaba jegyzete.

Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívta amerikai kollégáját Moszkvába, mégpedig igen szívélyesen. További csúcstalálkozókat szeretne, úgy tűnik, tényleg szót értenek, és abban bíznak, hogy országaik is közelebb kerülhetnek egymáshoz.

Dél-Afrika elnöke inkább a polgárháború irányába navigálja az országot, csakhogy elterelje a figyelmet a több száz korrupciós ügyéről. A fehér farmerek szövetsége bejelentette, hogy a kompenzáció nélküli föld-kisajátításokat „háborús üzenetnek” tekintenék. A társadalmi feszültséget növeli az országban élő több millió zimbabwei menekült is.

Akárcsak az 1930-as évek végére, a kormányzatok által generált kereslet-ösztönzés mára kifulladt. Egy új biztonságpolitikai jelentés szerint, ha a kormányzás színvonala nem javul globális és nemzeti szinten, akkor a világ egy széleskörű káosz vagy egy nagy háború felé sodródik. De mennyire garantálja a NATO hazánk védelmét?

A BRICS nem titkolt célja, hogy átalakítsa Eurázsia, Afrika és Latin-Amerika gazdaságpolitikai koncepcióját és ellensúlyt nyújtson a nyugati dominanciával és az amerikai hegemóniával szemben. Kína elismeri Oroszország kelet-európai érdekeit, Oroszország pedig elismeri Kína érdekeit a Dél-kínai tengeren. Kína már több kőolajat importál Oroszországtól, mint Szaúd-Arábiától, az orosz-kínai kereskedelem egynegyede pedig már jüanban bonyolódik.

Csökkent a különbség az elmúlt év során a világ vezető fejlett országai (G7) és nagy feltörekvő gazdaságai (BRICS) között a vállalkozások számának növekedési üteme tekintetében – derült ki az RSM International nemzetközi pénzügyi és adótanácsadó hálózat legújabb „Business Births and Death” felméréséből. Az aktív cégek köre a BRICS országokban 1,2 millió, míg a G7 országokban közel félmillió társasággal bővült, a csoportokon belül azonban jelentős különbségek tapasztalhatók.

A globális válság ellenére is látványosan nőtt a vállalkozások száma az elmúlt években a nagy feltörekvő gazdaságokban. Miközben a világ vezető fejlett országaiban (G7) alig több mint 3 százalékkal nőtt az aktív vállalkozások száma 2007 és 2011 között, a legnagyobb feltörekvőket tömörítő BRICS-csoport több mint 25 százalékos gyarapodást mutatott e téren – derül ki az RSM International nemzetközi pénzügyi és adótanácsadó hálózat „Business Births and Deaths” felméréséből. Magyar szempontból nem túl jó hír, hogy az európai mezőnyön belül is sereghajtónak számítunk: 2011-ben csupán 0,3 százalékkal haladta a meg a működő vállalkozások száma a 2007-es értéket.

Közös devizaalap létrehozásáról állapodott meg a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló BRICS-országok csoportja a G20-csúcstalálkozón, Szentpéterváron. A 100 milliárd dolláros devizaalappal a devizapiacokat akarják stabilizálni, illetve ellensúlyozni szeretnék az amerikai Fed kötvényvásárlási programjának várható leállítását.

A jelek szerint az ázsiai ország több lehetőséget is megfontol, miként gyengíthetné, vagy válthatná ki a dollárt. Nem titkolt célja, hogy akár a jüanra is lecserélné az elszámolásokban. De a jelek szerint más megoldást sem tart kizártnak.

A legjelentősebb feltörekvő gazdaságokat tömörítő, úgynevezett BRICS-országcsoport vezetői bejelentették, hogy növelni akarják országaik befizetéseit a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), de ezt feltételekhez kötik.

India azt javasolja, hogy az öt feltörekvő gazdaságot tömörítő BRICS-csoport hozzon létre egy külön pénzintézetet. A BRICS Bank a gazdasági kapcsolatok "olajozását", beruházások finanszírozását szolgálná.