7p

A BRICS-országok sok tekintetben megtestesítik, mit jelent „reálpolitikus külpolitikát” folytatni. Cselekedeteik egyben rámutatnak arra, hogy az ukrajnai háború nem csak egyetlen ország, hanem a világ megosztásával fenyeget. Káncz Csaba jegyzete.

A tavaly júliusi BRICS-csúcson a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló csoportosulás ahelyett, hogy kiseprűzte volna Moszkvát Ukrajna inváziója miatt, inkább az Egyesült Államok vezette „liberális nemzetközi rend” iránti megvetésüket hangsúlyozta. A tagállamok vezetői, valamint a BRICS-országok megfigyelő államai, így Irán és Argentína jól érezték magukat Vlagyimir Putyin társaságában.

A csúcstalálkozó óta eltelt hónapokban a csoportot Oroszországhoz kötő kötelékek csak tovább erősödtek. Egyikük sem érte el azt a pontot, hogy közvetlenül részt vegyen Oroszországgal az Ukrajna elleni háborúban. De így vagy úgy, mindegyik támogatást nyújt Moszkvának egy olyan időszakban, amikor az diplomáciailag és gazdaságilag nagyrészt elszakadt a nyugati világtól.

Különböző szinteken

Míg a csoport Oroszország támogatásának forrásaként funkcionál, fontos különbséget tenni a tekintetben, hogy hogyan és miért kínálják ezt a támogatást. Valójában támogatásuk természeténél fogva több csoportra oszthatjuk őket.

Először is, ott van Kína és Dél-Afrika. Ez a két ország közvetett támogatást nyújt Oroszországnak. Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök a 2022. februári pekingi téli olimpia előtt – néhány héttel az invázió előtt – aláírt barátsági és együttműködési szerződés nem volt kifejezetten „zöld lámpa” Oroszország megszállására.

Noha Peking eleinte fenntartásait fejezte ki az invázióval kapcsolatban, későbbi nyilvános nyilatkozatai azt sugallják, hogy az a legjobb esetben ambivalens, legrosszabb esetben pedig elnéző. A legfigyelemreméltóbb, hogy Kína továbbra is az orosz energia legnagyobb vásárlója, és most úgy tűnik, hogy Kína szállít Oroszországnak oly nagyon szükséges kettős felhasználású berendezéseket és alkatrészeket. Még ha a berendezést végső soron csak polgári célokra használják is, a szállítás sérti az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciókat.

Vannak országok, melyek közelednek Putyinhoz. Fotó: kremlin.ru
Vannak országok, melyek közelednek Putyinhoz. Fotó: kremlin.ru

Hasonló támogatást nyújt Dél-Afrika, még ha kevésbé kiemelkedőt is, mint Kína. A háború kezdetének közelgő egyéves évfordulóján dél-afrikai hajók haditengerészeti gyakorlatokat hajtanak végre orosz és kínai hadihajókkal Dél-Afrika partjainál. Dél-Afrika a múlt hónapban Szergej Lavrov orosz külügyminisztert is hivatalos diplomáciai látogatáson látta vendégül.

A dél-afrikai kormány lépéseit magában Dél-Afrikában is bírálták. A néhai Nobel-békedíjas, Desmond Tutu érsek alapítványa azzal érvelt, hogy ezek „egyenértékűek egy olyan a nyilatkozattal, mintha Dél-Afrika csatlakozna az Ukrajna elleni háborúhoz”.

Eközben Darren Bergman, a Demokrata Szövetség párt tagja, a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus legfőbb politikai ellenzéke, így panaszkodott: „Egyre világosabbá válik, hogy a dél-afrikai kormány nyíltan Oroszország oldalára áll.” Dél-Afrika azonban valószínűleg továbbra is támogatja Oroszországot.

Az opportunista csoport

Aztán ott vannak az opportunisták, mint India és Brazília. Ez a két nemzet szilárdabb a maga semlegességében a háborút illetően - legalábbis diplomáciai és katonai szempontból. De gazdaságilag teljes mértékben kihasználják a helyzetet.

India messze nem „dobta” Oroszországot. Ahogyan az indiai külügyminiszter ősszel megjegyezte: „Számunkra Oroszország állandó és időtálló partner, és ahogy mondtam, kapcsolatunk sok évtizeden át tartó objektív értékelése megerősítené, hogy mindkét országunkat nagyon jól szolgálta." Ennek hátterében az áll, hogy 2022-ben India Oroszországból származó importja megugrott, nagyrészt annak köszönhetően, hogy Újdelhi lelkesen kihasználta az alacsonyabb orosz olajárakat.

Brazília továbbra is élénk kereskedelmet folytat Oroszországgal. Valójában Oroszországból származó energiaimportja nőtt az elmúlt évben, és rekordmagasságot ért el. Indiához hasonlóan ennek jelentős része annak köszönhető, hogy Brazília kihasználta az orosz energiaexport alacsonyabb árait.

De Brazília diplomáciai támogatást is nyújtott Moszkvának. Még akkor is, amikor megszavazta az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy korai határozatát, amely azonnali tűzszünetet követel, elítélte az Oroszország elleni „válogatás nélküli szankciókat”.

A múlt hónap végén, az Olaf Scholz német kancellárral folytatott nyilvános eszmecserében Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök azzal érvelt, hogy bár Oroszország „klasszikus hibát” követett el Oroszország megszállása során, mindkét fél okolható a háború. „Ha valaki nem akarja – szögezte le Lula –, ketten nem tudnak harcolni. Majd arra utalt, hogy a NATO és az Európai Unió bővítése lehet a konfliktus elsődleges oka, megismételve az orosz beszédtémákat.

Egyesek meglepőnek találhatják Lula Oroszország iránti támogatását, mivel őt Brazília demokráciájának megmentőjeként tisztelik az elődje, Jair Bolsonaro vezette tekintélyelvű lecsúszása után. De az előző két elnöki ciklusában, 2003 és 2010 között Lulát gyakran kritizálták a kubai és venezuelai, valamint az orosz, kínai és iráni tekintélyelvű kormányokkal szemben tanúsított engedékeny álláspontja miatt.

És ahogy az Egyesült Államok külpolitikájában nagy a folytonosság a közigazgatástól a másikig – még az olyan látszólag eltérő elnökök között is, mint Donald Trump és Joe Biden –, ugyanez igaz sok országra, így Brazíliára is.

Az iráni kategória

Harmadszor, ott van a társharcos. Az Oroszországgal legegyértelműbben vállvetve hadakozó fél országa azon az úton halad, hogy teljes jogú BRICS-taggá váljon: ez Irán. Míg a többi BRICS-ország diplomáciai, gazdasági vagy közvetett katonai támogatást nyújtott Moszkvának, Irán a jelek szerint közvetlenül vesz részt a konfliktusban.

Olyan mértékben szállít drónokat Oroszországnak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kiemelte Teheránt decemberi beszédében az Egyesült Államok kongresszusában. Ezeknek a szállításoknak a leállítása pedig mostanra a Biden-kormányzat prioritásává vált, Washington saját, Ukrajnának nyújtott támogatásának részeként.

A két ország közötti erős katonai partnerség kialakulása nem lehet meglepő, hiszen mindkettő átfogó nyugati szankciók célpontja. Irán és Oroszország együttműködik egy gyár felépítésében, amely további drónokat gyárt, és Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat is küld Oroszországba Moszkva megfogyatkozott készleteinek pótlására.

Irán cserébe fejlett orosz katonai eszközöket kap, például helikoptereket, légvédelmi rendszereket, valamint 4++ generációs vadászgépeket. A legfontosabb, hogy az amerikai hírszerzés tisztviselői most úgy vélik, hogy Irán Oroszország segítségét kéri nukleáris programja kidolgozásához.

A BRICS-országok sok tekintetben megtestesítik, mit jelent „reálpolitikus külpolitikát” folytatni. Mint minden államnak, nekik is vannak érdekeik, és semmi sem indokolja, hogy érdekeik szükségszerűen összefüggjenek a nyugati országok preferenciáival, nem utolsósorban az Egyesült Államokéval.

Lehet, hogy nem nézik el Oroszország cselekedeteit, de ideológiailag nem akarják elítélni őket. Cselekedeteik rámutatnak arra, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nem csak egyetlen ország, hanem a világ megosztásával fenyeget.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Előreléptünk egy fontos összehasonlításban, de így sem lehetünk elégedettek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 20. 11:49
Hiába utasítottunk magunk mögé júliusban a júniusban még előttünk végzett országok közül kettőt, így is a 23. helyen állunk a 27 EU-tagország között az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által számolt harmonizált fogyasztóiár-indexek összevetésében.
Makro / Külgazdaság A kínai jegybank nem változtatott az éves és az ötéves kamatfokon
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 20. 08:40
A kínai központi az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a bank és az ötéves kamat szerdán.
Makro / Külgazdaság Hosszú idő után lehet őszintébb Orbán Viktor mosolya
Csabai Károly | 2025. augusztus 20. 06:11
Az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 európai állam éves inflációs rangsorában ugyanis viszonylag nagyobbat lépett előre Magyarország, miután a júniusihoz képest 0,3 százalékponttal lassuló pénzromlás mellett az eddig előttünk lévők közül többen is az előző havinál gyengébb adattal rukkoltak elő. Ennek ellenére az az első ránézésre furcsaság fordult elő, hogy az egyik leghatékonyabb antiinflációs ellenszerrel, a kamatemeléssel egyetlen kontinentális jegybank sem élt, sőt öten még szigorítottak is. Emellett egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Rémisztő mértékben emelkedik az államadósság
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 14:50
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a második negyedévben elérte a GDP 76 százalékát.
Makro / Külgazdaság Ősszel lesújt a Fidesz ellehetetlenítési pallosa? Martin József Péter lesz a Klasszis Klub Live vendége
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 13:21
A közgazdász, szociológus, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója augusztus 27-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Trump elégedett lehet: az S&P nem rontott a hitelminősítésen
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 10:21
Az S&P megerősítette az Egyesült Államok „AA plusz” besorolását.
Makro / Külgazdaság Trump: jöhet a béke, hármas találkozó készül Zelenszkijjel és Putyinnal
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 06:24
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Makro / Külgazdaság 200 forintos euró? Ilyen sajnos csak a vécében létezik, készpénzben
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 20:22
Mit üzen a szabályosan működő magyar cégeknek a Ruszwurm évtizedekig elhúzódó ügye? Erről is beszélgetett a Trend FM reggeli műsorában munkatársunk. Emellett szóba kerültek a turistákat fenyegető veszélyek és az azok elleni védekezési lehetőségek is.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton elárulta: szocho csökkentést kértek a kormánytól
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 15:41
A miniszter fontos egyeztetésen járt.
Makro / Külgazdaság Befékeztek az euróval rendelkező országok
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 12:34
Az euróövezet külkereskedelmi többlete a vártnál kisebb lett júniusban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG